-
Tiszán innen, Dunán túl
Idén is meghirdetik a Tiszán innen, Dunán túl országos népdaléneklési minősítő versenyt, melynek vármegyei fordulójára február 19-ig lehet jelentkezni. Az eseményt a 100 éve született Kallós Zoltán emlékének ajánlják a szervezők. A résztvevő szólisták és csoportok minősítő oklevelet (kiemelt arany, arany, ezüst, bronz), valamint különdíjakat kapnak, s a legjobbak az országos döntőbe jutnak tovább.
2026.02.19. -
Bábszínház az Igézőben
Egymást érik az Igézőben a gyermekeknek szóló előadások. Bábszínház és élőszereplős játék is várja a következő időszakban a legifjabb korosztályt. A kedves, vidám előadásokra mindenkit szeretettel vár az Igéző.
2026.02.18. -
Aranyat érő beszélgetések
Nagy érdeklődés kísérte az Aranyat érő beszélgetések új találkozóját. Bokros Judit vendége városunk ikonikus művészettörténésze Szűcs Erzsébet volt.
2026.02.19. -
Német nyelvű előadás a németeseknek
Német nyelvű színházi előadást szervezett a Német Nemzetiségi Önkormányzat. A Szent István Művelődési Házban tartott produkcióra középiskolás fiatalokat vártak.
2026.02.18.
1785 szeptemberében a szabad királyi város címet is elvették Székesfehérvártól
Tudta azt, hogy 1784-ben a II. József kori népszámlálás szerint Székesfehérváron lakossága mindössze 11 786 fő volt, a városban 465 nemes lakott és mindössze 398-an rendelkeztek a polgárjog kiváltságával. A város lakóinak többsége zsellér volt. A népesség akkoriban szinte teljesen katolikus vallásúakból állt. Székesfehérvár II. József intézkedései során 1785 szeptemberében elvesztette szabad királyi városi jogállását, és a kerületi főispán hatósága alá került.
2009.09.29. 09:02 |
Tudta azt, hogy 1784-ben a II. József kori népszámlálás szerint Székesfehérváron lakossága mindössze 11 786 fő volt, a városban 465 nemes lakott és mindössze 398-an rendelkeztek a polgárjog kiváltságával. A város lakóinak többsége zsellér volt. A népesség akkoriban szinte teljesen katolikus vallásúakból állt, a szerb egyházközség lélekszáma nem haladta meg a háromszázat.
II. József intézkedései során 1785 szeptemberében Székesfehérvár elvesztette szabad királyi városi jogállását, és a kerületi főispán hatósága alá került. A városigazgatást is átalakították; a változások során szétválasztották a közigazgatást és az igazságszolgáltatást. 1787-ben létrehozták az addig ismeretlen polgármesteri tisztséget, korábban a város vezetője a főbíró volt. Ezt követően hatásköre elsősorban az igazságszolgáltatási teendőkre korlátozódott. A pénzügyi és közigazgatási kérdések a polgármester hatáskörébe kerültek. II. József halála után a városi jogok a korábbi állapotba kerültek vissza.
