-
Az 1988-as Szent István Évről
Vajon mi a közös a Nemzeti Emlékhely harangjai, a Városi Képtár és Kókai Rezső Szent István király című oratóriumában? Székesfehérvár jó válasz, de még pontosabb, ha hozzá tesszük: 1988. A város méltóságteljes megemlékezéseinek sorában fontos helyet foglal el a Szent István Év, amelynek ünnepi eseményei az államalapító szent király útmutatásának megidézésével ismét ráébresztették a fehérváriakat arra, milyen erő van a lokálpatriotizmusban.
2026.02.13. -
Vers a parton február 16-án
Újabb állomásához érkezik a Vers a parton című szépirodalmi programsorozat Kozáry Ferenc színművésszel. A február 16-án, hétfőn 18.00 órakor kezdődő eseményen a remény áll a középpontban. A belépés ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
2026.02.13. -
A javítóintézet krónikája
A Prohászka templom közösségi terében mutatták be a fehérvári javítóintézet történetéről szóló kötetet. A visszatekintés fél évszázad történetét öleli fel.
2026.02.13. -
Újraindul a Partitúra
Visszatér a Partitúra sorozat, ezúttal online lesznek elérhetőek az új részek, az első már vasárnaptól - jelentették be Kápolnásnyéken. A hatodik évad a határontúli városokra fókuszál és a geopolitikai helyzet miatt egy Kápolnásnyéken rögzített kárpátaljai adás invitálja kulturális körutazásra a nézőket.
2026.02.13.
150 éve, ezen a napon állították fel Fehérváron, az ország első Vörösmarty Mihály szobrát
Pontosan ezen a napon, 150 évvel ezelőtt Székesfehérváron avatták fel az ország első Vörösmarty Mihály szobrát. A neoabszolitizmus korában az 1860-ban megalakult Székesfehérvári Vörösmarty Szoborbizottmány az országban elsőként indított gyűjtést a fehérvári diák, Vörösmarty Mihály szobrának felállítására, mely igaz már 1864-ben elkészült, de csak később 1866 május 6-án avatták fel ünnepélyesen a költőről elnevezett téren.
2016.05.06. 07:37 |
Pontosan ezen a napon, 150 évvel ezelőtt Székesfehérváron avatták fel az ország első Vörösmarty Mihály szobrát. A neoabszolitizmus korában az 1860-ban megalakult Székesfehérvári Vörösmarty Szoborbizottmány az országban elsőként indított gyűjtést a fehérvári diák, Vörösmarty Mihály szobrának felállítására, mely igaz már 1864-ben elkészült, de csak később 1866 május 6-án avatták fel ünnepélyesen a költőről elnevezett téren.

Az első köztéren felállított Vörösmarty Mihály szobor még 1864. októberében készült el Bécsben a Fernkorn műhelyben. A talapzatot, amelybe üveg és bádogszelencében emlékiratot is elhelyeztek, 1865. augusztus 14-én avatták fel. Az életnagyságú szobor pedig később került a helyére, ünnepélyes avatása 1866. május 6-án volt.
Székesfehérvár a neoabszolutizmus korszakában a közigazgatási átszervezések következtében elvesztette önálló törvényhatósági jogait, 1850-1860 között Fejér vármegye alá rendelték. Az önkormányzati rendszer visszaállításakor, majd ezt követő újabb megszüntetésekor a város a függetlenségi hagyományokat folytatta. E politika színtere volt többek között az 1860-ban megalakult Székesfehérvári Vörösmarty Szoborbizottmány és a Székesfehérvári Magyar Színügyet Pártoló Társulat. A szoborbizottmány az országban elsőként indított gyűjtést a fehérvári diák, Vörösmarty Mihály szobrának felállítására.

A bizottmány több éves munkája eredményeképpen 1866. május 6-án állították fel a költőről elnevezett téren, Vay Miklós alkotását. A színügyet pártoló társulat egyébként a színház működtetésére, illetőleg színház építésére törekedett.

Háromlépcsős fehér márvány talapzaton emelkedő, zömök toszkán pilléren áll a költő egészalakos bronzszobra. A díszmagyart viselő Vörösmarty Mihály felemelt jobb kezében tollat, lecsüngő bal kezében könyvet tart.
A képeslapokat a fehérvárcsurgói Károlyi-kastély képeslap gyűjteményéből kaptuk, az íráshoz a forrás a Városi Levéltár és Kutatóintézet honlapjáról és Magony Imre, Székesfehérvár szobrai c. munkájából származik.