150 éve, ezen a napon állították fel Fehérváron, az ország első Vörösmarty Mihály szobrát

Pontosan ezen a napon, 150 évvel ezelőtt Székesfehérváron avatták fel az ország első Vörösmarty Mihály szobrát. A neoabszolitizmus korában az 1860-ban megalakult Székesfehérvári Vörösmarty Szoborbizottmány az országban elsőként indított gyűjtést a fehérvári diák, Vörösmarty Mihály szobrának felállítására, mely igaz már 1864-ben elkészült, de csak később 1866 május 6-án avatták fel ünnepélyesen a költőről elnevezett téren.
2016.05.06. 07:37 |
Pontosan ezen a napon, 150 évvel ezelőtt Székesfehérváron avatták fel az ország első Vörösmarty Mihály szobrát. A neoabszolitizmus korában az 1860-ban megalakult Székesfehérvári Vörösmarty Szoborbizottmány az országban elsőként indított gyűjtést a fehérvári diák, Vörösmarty Mihály szobrának felállítására, mely igaz már 1864-ben elkészült, de csak később 1866 május 6-án avatták fel ünnepélyesen a költőről elnevezett téren.

Az első köztéren felállított Vörösmarty Mihály szobor még 1864. októberében készült el Bécsben a Fernkorn műhelyben. A talapzatot, amelybe üveg és bádogszelencében emlékiratot is elhelyeztek, 1865. augusztus 14-én avatták fel. Az életnagyságú szobor pedig később került a helyére, ünnepélyes avatása 1866. május 6-án volt.
Székesfehérvár a neoabszolutizmus korszakában a közigazgatási átszervezések következtében elvesztette önálló törvényhatósági jogait, 1850-1860 között Fejér vármegye alá rendelték. Az önkormányzati rendszer visszaállításakor, majd ezt követő újabb megszüntetésekor a város a függetlenségi hagyományokat folytatta. E politika színtere volt többek között az 1860-ban megalakult Székesfehérvári Vörösmarty Szoborbizottmány és a Székesfehérvári Magyar Színügyet Pártoló Társulat. A szoborbizottmány az országban elsőként indított gyűjtést a fehérvári diák, Vörösmarty Mihály szobrának felállítására.
A bizottmány több éves munkája eredményeképpen 1866. május 6-án állították fel a költőről elnevezett téren, Vay Miklós alkotását. A színügyet pártoló társulat egyébként a színház működtetésére, illetőleg színház építésére törekedett.

Háromlépcsős fehér márvány talapzaton emelkedő, zömök toszkán pilléren áll a költő egészalakos bronzszobra. A díszmagyart viselő Vörösmarty Mihály felemelt jobb kezében tollat, lecsüngő bal kezében könyvet tart.
A képeslapokat a fehérvárcsurgói Károlyi-kastély képeslap gyűjteményéből kaptuk, az íráshoz a forrás a Városi Levéltár és Kutatóintézet honlapjáról és Magony Imre, Székesfehérvár szobrai c. munkájából származik.

Kultúra

  1. A Háry János koncertszerű előadásával zárult az augusztus 20-i nemzeti ünnep

    A Háry János című Kodály Zoltán-daljáték koncertszerű előadásával zárultak az államalapítás ünnepének tiszteletére rendezett programok Székesfehérváron. Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar, a közreműködő neves előadóművészek és városi kórusok tagjaiból álló összkar nagyszabású közös produkcióját telt házas közönség kísérte figyelemmel augusztus huszadikának estéjén a Zichy-színpadon. 

    2026.08.21.
  2. Kenyéráldás Szent István ünnepén

     Augusztus 20-án, a magyar államalapítás ünnepén Spányi Antal megyés püspök Szent István tiszteletére celebrált ünnepi szentmisét a Szent Korona hiteles másolata és első uralkodónk fejereklyéjének jelenlétében a székesegyházban. A püspök a ceremónia végén megáldotta az új kenyeret, az élet szimbólumát, majd átadta azt dr. Cser-Palkovics András polgármesternek, rajta keresztül pedig minden székesfehérvárinak.

    2026.08.20.
  3. Kenyérszentelés Kisfaludon

    A kenyér az élet, a munka és az összetartozás jelképeként került a középpontba a kisfaludi ünnepségen. Szent István napján a közösség együtt emlékezett az államalapítóra, miközben az új kenyér megáldásával a hagyományok előtt is tisztelegtek.

    2026.08.21.
  4. Kodály Zoltán: Háry János

    Nemzeti ünnepünkön a Zichy liget nagyszínpadán mutatták be Kodály Zoltán: Háry János daljátékát. Az örökbecsű mű Szikora János rendezésében, koncertszerű előadásában, a szimfonikus zenekar közreműködésével került színre.

    2026.08.21.