-
Nagy Lászlóra emlékeznek
Nagy Borbála Réka, Nagy László költő unokája is részt vesz azon az április 23-i beszélgetésen, amelyet megelőzően az „Angyaltollat keresni mentem” című portréfilmet is megnézhetik az érdeklődők.
2026.04.21. -
Aranyat érő Cserta család
Folytatódik az Aranyat érő beszélgetések című programsorozat az Aranybulla Könyvtárban. Április 22-én, szerdán 17.30 órától idősebb Cserta Gábor és fiai, ifjabb Cserta Gábor és Cserta Balázs zenészek lesznek a rendezvény vendégei, akikkel Bokros Judit újságíró beszélget.
2026.04.21. -
Tisztaszoba
A Vörösmarty Színházban is bemutatásra került Egerházi Attila koreográfiájával a Tisztaszoba című új táncszínházi mű. A Balett Színház új darabja Budapesten már színre került a Művészetek palotájában.
2026.04.21. -
Ünnep az Igézőben
Újra bemutatták Borbély László: Az átok című darabját az Igézőben. Az esten köszöntötték a dráma szerzőjét Borbély Lászlót, aki József Attila-díjat vehetett át.
2026.04.20.
150 éve, ezen a napon állították fel Fehérváron, az ország első Vörösmarty Mihály szobrát
Pontosan ezen a napon, 150 évvel ezelőtt Székesfehérváron avatták fel az ország első Vörösmarty Mihály szobrát. A neoabszolitizmus korában az 1860-ban megalakult Székesfehérvári Vörösmarty Szoborbizottmány az országban elsőként indított gyűjtést a fehérvári diák, Vörösmarty Mihály szobrának felállítására, mely igaz már 1864-ben elkészült, de csak később 1866 május 6-án avatták fel ünnepélyesen a költőről elnevezett téren.
2016.05.06. 07:37 |
Pontosan ezen a napon, 150 évvel ezelőtt Székesfehérváron avatták fel az ország első Vörösmarty Mihály szobrát. A neoabszolitizmus korában az 1860-ban megalakult Székesfehérvári Vörösmarty Szoborbizottmány az országban elsőként indított gyűjtést a fehérvári diák, Vörösmarty Mihály szobrának felállítására, mely igaz már 1864-ben elkészült, de csak később 1866 május 6-án avatták fel ünnepélyesen a költőről elnevezett téren.

Az első köztéren felállított Vörösmarty Mihály szobor még 1864. októberében készült el Bécsben a Fernkorn műhelyben. A talapzatot, amelybe üveg és bádogszelencében emlékiratot is elhelyeztek, 1865. augusztus 14-én avatták fel. Az életnagyságú szobor pedig később került a helyére, ünnepélyes avatása 1866. május 6-án volt.
Székesfehérvár a neoabszolutizmus korszakában a közigazgatási átszervezések következtében elvesztette önálló törvényhatósági jogait, 1850-1860 között Fejér vármegye alá rendelték. Az önkormányzati rendszer visszaállításakor, majd ezt követő újabb megszüntetésekor a város a függetlenségi hagyományokat folytatta. E politika színtere volt többek között az 1860-ban megalakult Székesfehérvári Vörösmarty Szoborbizottmány és a Székesfehérvári Magyar Színügyet Pártoló Társulat. A szoborbizottmány az országban elsőként indított gyűjtést a fehérvári diák, Vörösmarty Mihály szobrának felállítására.

A bizottmány több éves munkája eredményeképpen 1866. május 6-án állították fel a költőről elnevezett téren, Vay Miklós alkotását. A színügyet pártoló társulat egyébként a színház működtetésére, illetőleg színház építésére törekedett.

Háromlépcsős fehér márvány talapzaton emelkedő, zömök toszkán pilléren áll a költő egészalakos bronzszobra. A díszmagyart viselő Vörösmarty Mihály felemelt jobb kezében tollat, lecsüngő bal kezében könyvet tart.
A képeslapokat a fehérvárcsurgói Károlyi-kastély képeslap gyűjteményéből kaptuk, az íráshoz a forrás a Városi Levéltár és Kutatóintézet honlapjáról és Magony Imre, Székesfehérvár szobrai c. munkájából származik.