-
Sobor és Román a Vár folyóiratban
Október 9-én, pénteken 17 órakor ünnepélyes keretek között mutatják be a Vár irodalmi és művészeti folyóirat új számát, amely a fehérvári kulturális élet két jelentős szereplője, Sobor Antal és Román Károly tiszteletére készült. A Vörösmarty Társaság, a Városi Levéltár és Kutatóintézet és a Szent István Hitoktatási és Művelődési Ház együttműködésében megvalósult kiadvány bemutatójára szeretettel várnak minden érdeklődőt!
2026.10.06. -
Múzeumok Őszi Fesztiválja
A Múzeumok Őszi Fesztiválja országos rendezvénysorozathoz idén is több eseménnyel csatlakozott a Szent István Király Múzeum. Hétfőn múzeumpedagógusoknak, pedagógusoknak szóló szakmai találkozóval indult a program. A Megértési nehézséggel élők a múzeumban műhelynapnak a Koronázó Bazilika Nemzeti Emlékhely Látogatóközpont adott otthont.
2026.10.05. -
Határon Túli Magyar Irodalom Napjai
A Vörösmarty Társaság ebben az esztendőben is megrendezte a Határon Túli Magyar Irodalom Napjait. A Kossuth utcában két napon át ezúttal az Erdélyi Helikon történetére tekintettek vissza.
2026.10.06. -
Bizonyosság
Új képzőművészeti kiállításnak adott otthont a Zsolt utcai Közösségi Szalon. Simon Gyöngyössel az alkotóval az est házigazdája Zemlényi Katica beszélgetett műveiről.
2026.10.06.
150 éve, ezen a napon állították fel Fehérváron, az ország első Vörösmarty Mihály szobrát
Pontosan ezen a napon, 150 évvel ezelőtt Székesfehérváron avatták fel az ország első Vörösmarty Mihály szobrát. A neoabszolitizmus korában az 1860-ban megalakult Székesfehérvári Vörösmarty Szoborbizottmány az országban elsőként indított gyűjtést a fehérvári diák, Vörösmarty Mihály szobrának felállítására, mely igaz már 1864-ben elkészült, de csak később 1866 május 6-án avatták fel ünnepélyesen a költőről elnevezett téren.
2016.05.06. 07:37 |
Pontosan ezen a napon, 150 évvel ezelőtt Székesfehérváron avatták fel az ország első Vörösmarty Mihály szobrát. A neoabszolitizmus korában az 1860-ban megalakult Székesfehérvári Vörösmarty Szoborbizottmány az országban elsőként indított gyűjtést a fehérvári diák, Vörösmarty Mihály szobrának felállítására, mely igaz már 1864-ben elkészült, de csak később 1866 május 6-án avatták fel ünnepélyesen a költőről elnevezett téren.

Az első köztéren felállított Vörösmarty Mihály szobor még 1864. októberében készült el Bécsben a Fernkorn műhelyben. A talapzatot, amelybe üveg és bádogszelencében emlékiratot is elhelyeztek, 1865. augusztus 14-én avatták fel. Az életnagyságú szobor pedig később került a helyére, ünnepélyes avatása 1866. május 6-án volt.
Székesfehérvár a neoabszolutizmus korszakában a közigazgatási átszervezések következtében elvesztette önálló törvényhatósági jogait, 1850-1860 között Fejér vármegye alá rendelték. Az önkormányzati rendszer visszaállításakor, majd ezt követő újabb megszüntetésekor a város a függetlenségi hagyományokat folytatta. E politika színtere volt többek között az 1860-ban megalakult Székesfehérvári Vörösmarty Szoborbizottmány és a Székesfehérvári Magyar Színügyet Pártoló Társulat. A szoborbizottmány az országban elsőként indított gyűjtést a fehérvári diák, Vörösmarty Mihály szobrának felállítására.

A bizottmány több éves munkája eredményeképpen 1866. május 6-án állították fel a költőről elnevezett téren, Vay Miklós alkotását. A színügyet pártoló társulat egyébként a színház működtetésére, illetőleg színház építésére törekedett.

Háromlépcsős fehér márvány talapzaton emelkedő, zömök toszkán pilléren áll a költő egészalakos bronzszobra. A díszmagyart viselő Vörösmarty Mihály felemelt jobb kezében tollat, lecsüngő bal kezében könyvet tart.
A képeslapokat a fehérvárcsurgói Károlyi-kastély képeslap gyűjteményéből kaptuk, az íráshoz a forrás a Városi Levéltár és Kutatóintézet honlapjáról és Magony Imre, Székesfehérvár szobrai c. munkájából származik.
