-
Tiszán innen, Dunán túl
Idén is meghirdetik a Tiszán innen, Dunán túl országos népdaléneklési minősítő versenyt, melynek vármegyei fordulójára február 19-ig lehet jelentkezni. Az eseményt a 100 éve született Kallós Zoltán emlékének ajánlják a szervezők. A résztvevő szólisták és csoportok minősítő oklevelet (kiemelt arany, arany, ezüst, bronz), valamint különdíjakat kapnak, s a legjobbak az országos döntőbe jutnak tovább.
2026.02.19. -
Bábszínház az Igézőben
Egymást érik az Igézőben a gyermekeknek szóló előadások. Bábszínház és élőszereplős játék is várja a következő időszakban a legifjabb korosztályt. A kedves, vidám előadásokra mindenkit szeretettel vár az Igéző.
2026.02.18. -
Aranyat érő beszélgetések
Nagy érdeklődés kísérte az Aranyat érő beszélgetések új találkozóját. Bokros Judit vendége városunk ikonikus művészettörténésze Szűcs Erzsébet volt.
2026.02.19. -
Német nyelvű előadás a németeseknek
Német nyelvű színházi előadást szervezett a Német Nemzetiségi Önkormányzat. A Szent István Művelődési Házban tartott produkcióra középiskolás fiatalokat vártak.
2026.02.18.
135 éve nyitotta meg kapuit Székesfehérvár első kőszínháza
A Székesfehérváron 1860-ban alakult „Színészpártoló Társaság” önálló kőszínház építését szorgalmazta, ennek alapkövét 1872 augusztus 8-án rakták le, majd két évre rá 1874 augusztus 22-én nyitotta meg kapuit a város kőszínháza. A fehérvári színháznak nagy múltja, dicső szerepe volt a magyarországi színjátszás történetében. Vörösmarty nevét egyébként 1913 óta viseli a színház.
2009.08.23. 11:29 |
A Székesfehérváron 1860-ban alakult „Színészpártoló Társaság” önálló kőszínház építését szorgalmazta, ennek alapkövét 1872 augusztus 8-án rakták le, majd két évre rá 1874 augusztus 22-én nyitotta meg kapuit a város kőszínháza.
Az avatási ünnepségen a Kisfaludy Társaságot Jókai Mór és Gyulai Pál, a Tudományos Akadémiát pedig Arany László és Pulszky Ferenc képviselte. Jókai alkalmi köszöntőjét Laborfalvy Róza mondta el, az avató díszelőadáson pedig Katona József Bánk bánját mutatták be.
A fehérvári színháznak nagy múltja, dicső szerepe volt a magyarországi színjátszás történetében. Színpadán a legkiválóbb magyar színművészek léptek fel: Varsányi Irén, Hegedűs Gyula, Rózsahegyi Kálmán, Ladomerszky Margit, Bajor Gizi. Korunk színésznemzedékének tagjai közül is sokan kezdték pályafutásukat a fehérvári színházban, amely 1913 óta viseli Vörösmarty nevét.
A második világháború során, 1944-ben a nagy múltú színház elpusztult, teljesen kiégett. Széleskörű társadalmi összefogás keretében a város lakossága újjáépítette a színházat, amely 1962. november 7-én nyitotta meg ismét a kapuit: ekkor a budapesti Nemzeti Színház mutatta be Vörösmarty Csongor és Tündéjét Törőcsik Mari és Bitskey Tibor főszereplésével, Marton Endre rendezésében.
Az 1962. évi alapító okirat nem színháznak, hanem „színházi célú művelődési intézménynek” nevezi a város színházát, de a közönség, a színházi emberek, a sajtó sohasem nevezte másként, mindig színháznak, ahogy az épület homlokzatán is ez áll: Vörösmarty Színház. A csak befogadószínházként működő fehérvári teátrum évtizedekig nem rendelkezett önálló társulattal. 1983-tól kezdődően azonban mind határozottabban kezdett törekedni az önállóságra, életre keltve megannyi kitűnő darabot, megteremtve ezzel a fehérvári színházi műhelyt, a saját arculatú alkotó munkát.

