-
Karácsonyi koncert az ARSO-tól
Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar az idei esztendő zenei jubilánsainak műveiből válogatta össze hagyományos karácsonyi hangversenyének műsorát. Hétfőn este a nápolyi operastílus atyamestere, Alessandro Scarlatti halálának 300. évfordulójára emlékezve a mester gyönyörű Karácsonyi kantátája indította a programot.
2025.12.16. -
90 lve hunyt el Kaszap István
A Prohászka-emléktemplomban 17 órakor Spányi Antal megyés püspök koncelebrált szentmise keretében emlékezik meg Kaszap István halálának 90. évfordulójáról. A szentmise után a papság és a hívek Kaszap István sírjához vonulnak, és imádkoznak mielőbbi boldoggá avatásáért.
2025.12.16. -
Bodonyi Dániel kapta a díjat
A Fehérvár Médiacentrum munkatársa, Bodonyi Dániel kapta idén a DUE Médiahálózának Kaczián Gábor-díját. Az elismerést a szervezetben kiemelkedő közösségi és társadalmi munkát végző fiataloknak adják át minden évben karácsony előtt.
2025.12.16. -
Máltai és magyar dallamok
Egy különleges, karácsonyváró koncert erejéig külföldi vendégekkel egészült ki a Vox Mirabilis Kamarakórus. A Jézus Szíve templomban rendezett hangverseny vendége a Cantilena Malta Ensemble volt, akik Máltáról érkeztek Székesfehérvárra.
2025.12.15.
107 éve működik villany közvilágítás Székesfehérváron
1873-ban vezették be a gázvilágítást Fehérváron, melyet a századfordulón, először a város utcáin 1903. január elején váltott fel villanyvilágítás. A század első évtizedére készültek el a vízmű és a vízvezeték hálózat tervei, amelyek a város utcaszabályozásával egy időben 1913-ban az I. világháborút megelőző évben valósultak meg. A városszépítést még az 1868-ban létrehozott Szépítészeti Alap tette lehetővé.
2010.01.07. 08:23 |
1873-ban vezették be a gázvilágítást Fehérváron, melyet a századfordulón, először a város utcáin 1903. január elején váltott fel villanyvilágítás. A század első évtizedére készültek el a vízmű és a vízvezeték hálózat tervei, amelyek a város utcaszabályozásával egy időben 1913-ban az I. világháborút megelőző évben valósultak meg. A városszépítést még az 1868-ban létrehozott Szépítészeti Alap tette lehetővé, a város szépítésével pedig a hatósági jogkörrel is rendelkező szépítészeti bizottság foglalkozott.
A dualista kori fejlődés során a város lélekszáma és belterülete minden korábbit meghaladó mértékben növekedett. Új városrész alakult a belterület keleti határán, a városfejlődés a XX. század 20-30-as éveiben is ebben az irányban folytatódott. A kiegyezést követő évtizedek tervszerű városrendezésének köszönhetően újabb intézményekkel, középületekkel gazdagodott a város. Az intézményi építkezéseket elsősorban a kincstár finanszírozta, jelentős építkezés indult a katonaság, a hadkerületi parancsnokság, valamint az állami hivatalok elhelyezése érdekében. Az építkezésekkel együtt járó rendezések a városképet jelentősen befolyásolták: parkokat, sétányokat, tereket alakítottak ki. Egyes hivatalokat ún. intézményi tömbben helyeztek el (rendőrség, bíróság, csendőrség, valamint a katonai épületek).A két világháború között tovább folytatódtak a kiegyezést követően meghonosodott kiállítások, rendezvények. A város 1922-ben országos hírű ünnepségek között emlékezett meg az Aranybulla kihirdetésének 700. évfordulójáról. Ekkor emlékoszloppal is megjelölték a bulla kihirdetési helyét, a Csúcsos-hegyen. (Az emlékoszlop a II. világháborúban semmisült meg.) A századforduló utáni kisebb megyei vásárokat, 1927. augusztus 13-28. között Országos Ipari, Kereskedelmi és Mezőgazdasági Kiállítás, Vásár követte.