-
Tiszán innen, Dunán túl
Idén is meghirdetik a Tiszán innen, Dunán túl országos népdaléneklési minősítő versenyt, melynek vármegyei fordulójára február 19-ig lehet jelentkezni. Az eseményt a 100 éve született Kallós Zoltán emlékének ajánlják a szervezők. A résztvevő szólisták és csoportok minősítő oklevelet (kiemelt arany, arany, ezüst, bronz), valamint különdíjakat kapnak, s a legjobbak az országos döntőbe jutnak tovább.
2026.02.19. -
Bábszínház az Igézőben
Egymást érik az Igézőben a gyermekeknek szóló előadások. Bábszínház és élőszereplős játék is várja a következő időszakban a legifjabb korosztályt. A kedves, vidám előadásokra mindenkit szeretettel vár az Igéző.
2026.02.18. -
Német nyelvű előadás a németeseknek
Német nyelvű színházi előadást szervezett a Német Nemzetiségi Önkormányzat. A Szent István Művelődési Házban tartott produkcióra középiskolás fiatalokat vártak.
2026.02.18. -
Tűz és vér
Két hétig az Óbudai Egyetem ad otthont Wilhelm Ottó vándorkiállításának. Az érdeklődők 19 tablón a költő versein és illusztrációin keresztül ismerhetik meg hazánk sorsfordító történelmi eseményeit.
2026.02.18.
107 éve működik villany közvilágítás Székesfehérváron
1873-ban vezették be a gázvilágítást Fehérváron, melyet a századfordulón, először a város utcáin 1903. január elején váltott fel villanyvilágítás. A század első évtizedére készültek el a vízmű és a vízvezeték hálózat tervei, amelyek a város utcaszabályozásával egy időben 1913-ban az I. világháborút megelőző évben valósultak meg. A városszépítést még az 1868-ban létrehozott Szépítészeti Alap tette lehetővé.
2010.01.07. 08:23 |
1873-ban vezették be a gázvilágítást Fehérváron, melyet a századfordulón, először a város utcáin 1903. január elején váltott fel villanyvilágítás. A század első évtizedére készültek el a vízmű és a vízvezeték hálózat tervei, amelyek a város utcaszabályozásával egy időben 1913-ban az I. világháborút megelőző évben valósultak meg. A városszépítést még az 1868-ban létrehozott Szépítészeti Alap tette lehetővé, a város szépítésével pedig a hatósági jogkörrel is rendelkező szépítészeti bizottság foglalkozott.
A dualista kori fejlődés során a város lélekszáma és belterülete minden korábbit meghaladó mértékben növekedett. Új városrész alakult a belterület keleti határán, a városfejlődés a XX. század 20-30-as éveiben is ebben az irányban folytatódott. A kiegyezést követő évtizedek tervszerű városrendezésének köszönhetően újabb intézményekkel, középületekkel gazdagodott a város. Az intézményi építkezéseket elsősorban a kincstár finanszírozta, jelentős építkezés indult a katonaság, a hadkerületi parancsnokság, valamint az állami hivatalok elhelyezése érdekében. Az építkezésekkel együtt járó rendezések a városképet jelentősen befolyásolták: parkokat, sétányokat, tereket alakítottak ki. Egyes hivatalokat ún. intézményi tömbben helyeztek el (rendőrség, bíróság, csendőrség, valamint a katonai épületek).A két világháború között tovább folytatódtak a kiegyezést követően meghonosodott kiállítások, rendezvények. A város 1922-ben országos hírű ünnepségek között emlékezett meg az Aranybulla kihirdetésének 700. évfordulójáról. Ekkor emlékoszloppal is megjelölték a bulla kihirdetési helyét, a Csúcsos-hegyen. (Az emlékoszlop a II. világháborúban semmisült meg.) A századforduló utáni kisebb megyei vásárokat, 1927. augusztus 13-28. között Országos Ipari, Kereskedelmi és Mezőgazdasági Kiállítás, Vásár követte.