-
Együtt a Koronáért!
Nemzetközi néptáncfesztivál, tudományos konferencia, katona- és fúvószenekari találkozók, Öreghegyi Mulatság, Kertmozi, könnyűzenei koncertek, hagyományőrző programok, Koronázási Ünnepi Játékok és a Lovagok Napja - számtalan program várta a Székesfehérvári Királyi Napok résztvevőit az elmúlt tíz napban. Az összművészeti fesztivált vasárnap este az Együtt a Koronáért gálaműsor zárta.
2026.08.24. -
XVI. Zenélő Kultúr Udvar
Az Oskola utca 10. szám alatti, a Városi Képtár – Deák Gyűjteménynek is otthont adó belvárosi lakóház udvara adott otthon a Zenélő Kultúr Udvar programnak. A Fehérvári Polgárok Egyesülete immár XVI. alkalommal szervezte meg ezt a színekben és dallamokban gazdag rendezvényt, amelynek során a színpadon zenészek, énekesek, színjátszók váltották egymást, változatos műsort kínálva a közönségnek.
2026.08.22. -
Kenyérszentelés Kisfaludon
A kenyér az élet, a munka és az összetartozás jelképeként került a középpontba a kisfaludi ünnepségen. Szent István napján a közösség együtt emlékezett az államalapítóra, miközben az új kenyér megáldásával a hagyományok előtt is tisztelegtek.
2026.08.21. -
Kodály Zoltán: Háry János
Nemzeti ünnepünkön a Zichy liget nagyszínpadán mutatták be Kodály Zoltán: Háry János daljátékát. Az örökbecsű mű Szikora János rendezésében, koncertszerű előadásában, a szimfonikus zenekar közreműködésével került színre.
2026.08.21.
107 éve működik villany közvilágítás Székesfehérváron
1873-ban vezették be a gázvilágítást Fehérváron, melyet a századfordulón, először a város utcáin 1903. január elején váltott fel villanyvilágítás. A század első évtizedére készültek el a vízmű és a vízvezeték hálózat tervei, amelyek a város utcaszabályozásával egy időben 1913-ban az I. világháborút megelőző évben valósultak meg. A városszépítést még az 1868-ban létrehozott Szépítészeti Alap tette lehetővé.
2010.01.07. 08:23 |
1873-ban vezették be a gázvilágítást Fehérváron, melyet a századfordulón, először a város utcáin 1903. január elején váltott fel villanyvilágítás. A század első évtizedére készültek el a vízmű és a vízvezeték hálózat tervei, amelyek a város utcaszabályozásával egy időben 1913-ban az I. világháborút megelőző évben valósultak meg. A városszépítést még az 1868-ban létrehozott Szépítészeti Alap tette lehetővé, a város szépítésével pedig a hatósági jogkörrel is rendelkező szépítészeti bizottság foglalkozott.
A dualista kori fejlődés során a város lélekszáma és belterülete minden korábbit meghaladó mértékben növekedett. Új városrész alakult a belterület keleti határán, a városfejlődés a XX. század 20-30-as éveiben is ebben az irányban folytatódott. A kiegyezést követő évtizedek tervszerű városrendezésének köszönhetően újabb intézményekkel, középületekkel gazdagodott a város. Az intézményi építkezéseket elsősorban a kincstár finanszírozta, jelentős építkezés indult a katonaság, a hadkerületi parancsnokság, valamint az állami hivatalok elhelyezése érdekében. Az építkezésekkel együtt járó rendezések a városképet jelentősen befolyásolták: parkokat, sétányokat, tereket alakítottak ki. Egyes hivatalokat ún. intézményi tömbben helyeztek el (rendőrség, bíróság, csendőrség, valamint a katonai épületek).A két világháború között tovább folytatódtak a kiegyezést követően meghonosodott kiállítások, rendezvények. A város 1922-ben országos hírű ünnepségek között emlékezett meg az Aranybulla kihirdetésének 700. évfordulójáról. Ekkor emlékoszloppal is megjelölték a bulla kihirdetési helyét, a Csúcsos-hegyen. (Az emlékoszlop a II. világháborúban semmisült meg.) A századforduló utáni kisebb megyei vásárokat, 1927. augusztus 13-28. között Országos Ipari, Kereskedelmi és Mezőgazdasági Kiállítás, Vásár követte.