Vizsolyi Biblia 2.0 – Székesfehérváron lépett fel az ország legidősebb aktív színművésze

Károli Gáspár gönci református prédikátor fordította le először magyar nyelvre a teljes Bibliát 1590-ben, s ezzel megvalósította a reformáció haladó követelését, a nemzeti nyelvű bibliafordítást. Művét - megjelenése helyéről - vizsolyi bibliaként emlegetik.

Csernus Mariann 1982-ben kétórás előadást szerkesztett belőle, amelyet két részben, zenei kísérettel játszott. A darab közel 40 évig volt színpadon, az első verziót utoljára 2017-ben láthatta a közönség. Magyarország legidősebb aktív színpadi színésze barátai kérésére tavaly ismét elővette ezt az előadást és felfrissítette, újraszerkesztette. A Vizsolyi Biblia 2.0 című produkciót eddig Budapesten, Gödöllőn és Dunaújvárosban hallhatta a közönség, hétfőn este pedig megérkezett Székesfehérvárra is.

A legendás színpadi alkotó hétfőn este Székesfehérváron lépett a közönség elé, így a fehérváriak is élvezhették csodálatos orgánumát, és szövegmondó képességét.

A felújított Vizsolyi Biblia előadás valamivel rövidebb az 1982-ben bemutatott kétórás változatnál, és nincs benne szünet, sem gitárjáték. Csernus Mariann önálló estjének első részben az Elöljáró beszéd, Mózes első könyve, a Bírák könyve, Sámuel első könyve, és Dávid LI. zsoltára hangzott el, majd Ézsaiás próféta könyvét, a Máté írása szerint való evangéliumot, János evangéliumát, és Szent János Jelenését hallhatta a közönség. Az előadás zárásaként a Szeretethimnusz, Pál első levele a korinthosziakhoz hangzott el, amelynek sokat idézett mondata szerint: „A szeretet hosszútűrő, kegyes; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel..”

Az előadást követően Székesfehérvár polgármestere, dr. Cser-Palkovics András virágcsokorral köszöntötte Magyarország legidősebb aktív színművésznőjét a fehérvári előadás alkalmából és abból az alkalomból is, hogy hamarosan, október 30-án betölti 95. életévét.

Csernus Mariann 1928. október 30-án született Budapesten és amatőr színjátszó múlt után üstökösként került a színi pályára. A Nemzeti Színház Stúdiójában 1953-ban fejezte be tanulmányait. 1948-ban szerződtette a Pesti Színház, 1950-től a Nemzeti Színház társulatának tagja volt, 2000-től pedig a Pesti Magyar Színház művésze.

Pályafutása során megkapta a Jászai Mari díjat, a Kossuth díjat, 1989-től pedig a Nemzeti Színház örökös tagjává választották. A Vizsolyi Biblia mellett is számos önálló estje volt, többek között Költőnk és kora, Ditirambus a nőkhöz, Weöres Sándor: Psyché, Asszonyok mondókái, Jászai Mari: Életem, a Megtört asszony és a Változások is az ő nevéhez fűződik.