-
Zenés monodráma Cserháti Zsuzsáról
Október 9-én, pénteken 18 órától egy különleges előadás keretében Jónás Andrea zenés önvallomásban állít emléket példaképének, mesterének és barátjának, Cserháti Zsuzsának. A hányattatott sorsú ikon emlékére Topolcsányi Laura Hamu és gyémánt című szerzeménye nyomán Németh Dóra írt megrázó és felemelő darabot.
2026.10.07. -
Kurátori tárlatvezetés
Újabb kurátori tárlatvezetést rendeznek a Metszéspont című kiállításban 2026. október 8-án, csütörtökön 16.00 órai kezdettel. A Csók István Képtárban Schrenk Rita Anna és Szűts Angéla kurátorok, valamint Varga Gábor Farkas grafikusművész és Tóth Adrien tervezőgrafikus számít az érdeklődők figyelmére.
2026.10.07. -
Határon Túli Magyar Irodalom Napjai
A Vörösmarty Társaság ebben az esztendőben is megrendezte a Határon Túli Magyar Irodalom Napjait. A Kossuth utcában két napon át ezúttal az Erdélyi Helikon történetére tekintettek vissza.
2026.10.06. -
Bizonyosság
Új képzőművészeti kiállításnak adott otthont a Zsolt utcai Közösségi Szalon. Simon Gyöngyössel az alkotóval az est házigazdája Zemlényi Katica beszélgetett műveiről.
2026.10.06.
Vizi László Tamás jogász-történész előadása Trianonról a Kolozsvári Magyar Napokon
A trianoni békeszerződés témájában tartott nagysikerű előadást a Kolozsvári Magyar Napok keretében Dr. Vizi László Tamás, a KJF rektorhelyettese. A kérdéskör sokakat foglalkoztat, ezt jelzi, hogy a „Trianon: tények és tévhitek” című előadás alkalmával zsúfolásig megtelt a kolozsvári Bocskai ház Óvári terme.
2014.09.01. 09:38 |
A trianoni békeszerződés témájában tartott nagysikerű előadást a Kolozsvári Magyar Napok keretében Dr. Vizi László Tamás, a KJF rektorhelyettese. A kérdéskör sokakat foglalkoztat, ezt jelzi, hogy a „Trianon: tények és tévhitek” című előadás alkalmával zsúfolásig megtelt a kolozsvári Bocskai ház Óvári terme.
Trianoni békeszerződés - 161. Cikk. A Szövetséges és Társult Kormányok kijelentik és Magyarország elismeri, hogy Magyarország és szövetségesei, mint e veszteségek és károk okozói, felelősek mindazokért a veszteségekért és károkért, amelyeket a Szövetséges és Társult Kormányok, valamint polgáraik az Ausztria-Magyarország és szövetségesei támadása folytán rájuk kényszerített háború következményeképpen elszenvedtek.

Kik is voltak valójában azok, akik aláírásukkal szentesítették a békeszerződést a magyar kormány részéről, tette fel az előadó a kérdést. Az elmúlt kilencvennégy évben sok legenda született a diktátumról, és számos tévhit magáról az aláírás eseményéről. Bonyolult az aláírók kiválasztása körüli történet is, mert senki sem vállalta szívesen a feladatot, és még a közelgő választások szempontjai is közrejátszottak. Hosszas huzavonát követően határozott a minisztertanács, hogy ki utazzon Franciaországba, az azonban biztos: akinek mennie kellett, nem örömmel tette, nem sorshúzás alapján dőlt el, és nem is önszántukból vállalták. Drasche-Lázár Alfréd és Benárd Ágost funkciójuknak „köszönhették", hogy rájuk esett a választás. Nem volt alternatívájuk, nem utasíthatták vissza. Áldozatok voltak. A tizenöt perces „megalázó ceremónia" a Grand Trianon kastély Cotelle termében egyiküknek sem volt egy könnyű negyedóra.„Állva, oda se néztem, félvállról írtam alá" – idézte az előadó Benárd szavait.
A dátum bevésődött a magyarság történelmi tudatába: 1920. június 4-én született meg a végzetes békeszerződés. Arról azonban kevesebb ismeretünk van, hogy Drasch-Lázár Alfréd rendkívüli követ és Benárd Ágoston népjóléti miniszter látta el névjegyével a trianoni békediktátumot. A magyar történelmi-politikai köztudatban szinte ismeretlen e két, sokáig jelentéktelennek tartott személy neve. Az aláírók diktátum előtti és utáni politikai szerepe kapott hangsúlyt Dr. Vizi László Tamás jogász-történész előadásában.
A rektorhelyettessel készített interjú itt hallgatható meg:
A rektorhelyettessel készített interjú itt hallgatható meg:
