-
Székesfehérvár, koronázó város
Az Országalma, a Bory-vár, az egykori koronázótemplom, a Szent Korona, de Kati néni derűt árasztó szobra is látható azokon a kedves alkotásokon, amelyeket a Maroshegyi Óvoda pályázatára küldtek be az óvodások, illetve a családok. A díjátadót szerdán tartották az óvodában.
2026.04.22. -
Egy nap Haydnnal
Haydn műveivel zárul a PartiTúra ifjúsági hangversenysorozat idei évada. Április 27-én, hétfőn egy, április 29-én, szerdán három időpontban hallhatók az Esterházy-család szolgálatában álló udvari zeneszerző „Napszak” szimfóniái az Alba Regia Szimfonikus Zenekar előadásában. A karmester Dénes-Worowski Marcell lesz.
2026.04.22. -
Bányavirág a színházban
Fojtogató reménytelenség, pálinkagőz és a székely humor találkozik a székesfehérvári Vörösmarty Színház legújabb bemutatóján. Székely Csaba többszörös díjnyertes drámája, a Bányavirág egy elszigetelt bányászfalu mindennapjait hozza el a fehérvári közönségnek.
2026.04.23. -
Schumann Salon
A horvát-magyar kapcsolat ápolása volt a célja annak a Schumann Salon elnevezésű irodalmi estnek, amelyet a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban szerveztek meg. A program során a zenei produkciók mellett verseket és prózákat is hallhatott a közönség.
2026.04.23.
Vizi László Tamás jogász-történész előadása Trianonról a Kolozsvári Magyar Napokon
A trianoni békeszerződés témájában tartott nagysikerű előadást a Kolozsvári Magyar Napok keretében Dr. Vizi László Tamás, a KJF rektorhelyettese. A kérdéskör sokakat foglalkoztat, ezt jelzi, hogy a „Trianon: tények és tévhitek” című előadás alkalmával zsúfolásig megtelt a kolozsvári Bocskai ház Óvári terme.
2014.09.01. 09:38 |
A trianoni békeszerződés témájában tartott nagysikerű előadást a Kolozsvári Magyar Napok keretében Dr. Vizi László Tamás, a KJF rektorhelyettese. A kérdéskör sokakat foglalkoztat, ezt jelzi, hogy a „Trianon: tények és tévhitek” című előadás alkalmával zsúfolásig megtelt a kolozsvári Bocskai ház Óvári terme.
Trianoni békeszerződés - 161. Cikk. A Szövetséges és Társult Kormányok kijelentik és Magyarország elismeri, hogy Magyarország és szövetségesei, mint e veszteségek és károk okozói, felelősek mindazokért a veszteségekért és károkért, amelyeket a Szövetséges és Társult Kormányok, valamint polgáraik az Ausztria-Magyarország és szövetségesei támadása folytán rájuk kényszerített háború következményeképpen elszenvedtek.

Kik is voltak valójában azok, akik aláírásukkal szentesítették a békeszerződést a magyar kormány részéről, tette fel az előadó a kérdést. Az elmúlt kilencvennégy évben sok legenda született a diktátumról, és számos tévhit magáról az aláírás eseményéről. Bonyolult az aláírók kiválasztása körüli történet is, mert senki sem vállalta szívesen a feladatot, és még a közelgő választások szempontjai is közrejátszottak. Hosszas huzavonát követően határozott a minisztertanács, hogy ki utazzon Franciaországba, az azonban biztos: akinek mennie kellett, nem örömmel tette, nem sorshúzás alapján dőlt el, és nem is önszántukból vállalták. Drasche-Lázár Alfréd és Benárd Ágost funkciójuknak „köszönhették", hogy rájuk esett a választás. Nem volt alternatívájuk, nem utasíthatták vissza. Áldozatok voltak. A tizenöt perces „megalázó ceremónia" a Grand Trianon kastély Cotelle termében egyiküknek sem volt egy könnyű negyedóra.„Állva, oda se néztem, félvállról írtam alá" – idézte az előadó Benárd szavait.
A dátum bevésődött a magyarság történelmi tudatába: 1920. június 4-én született meg a végzetes békeszerződés. Arról azonban kevesebb ismeretünk van, hogy Drasch-Lázár Alfréd rendkívüli követ és Benárd Ágoston népjóléti miniszter látta el névjegyével a trianoni békediktátumot. A magyar történelmi-politikai köztudatban szinte ismeretlen e két, sokáig jelentéktelennek tartott személy neve. Az aláírók diktátum előtti és utáni politikai szerepe kapott hangsúlyt Dr. Vizi László Tamás jogász-történész előadásában.
A rektorhelyettessel készített interjú itt hallgatható meg:
A rektorhelyettessel készített interjú itt hallgatható meg: