-
Fivérek a Díszudvaron
A Székesfehérvári Királyi Napokon péntek este tartották a Fivérek című darab nyilvános főpróbáját. A Matuz János által írt és rendezett, a Szent István uralkodását követő évtizedekről, trónviszályokról szóló előadást az eső miatt félbe kellett szakítani. A Szent Imre Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda Szignum Műhelyének diákszínjátszói a kényszerű szünet után, nehezített körülmények között, de befejezték az előadást.
2026.08.22. -
A Háry János koncertszerű előadásával zárult az augusztus 20-i nemzeti ünnep
A Háry János című Kodály Zoltán-daljáték koncertszerű előadásával zárultak az államalapítás ünnepének tiszteletére rendezett programok Székesfehérváron. Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar, a közreműködő neves előadóművészek és városi kórusok tagjaiból álló összkar nagyszabású közös produkcióját telt házas közönség kísérte figyelemmel augusztus huszadikának estéjén a Zichy-színpadon.
2026.08.21. -
Kenyérszentelés Kisfaludon
A kenyér az élet, a munka és az összetartozás jelképeként került a középpontba a kisfaludi ünnepségen. Szent István napján a közösség együtt emlékezett az államalapítóra, miközben az új kenyér megáldásával a hagyományok előtt is tisztelegtek.
2026.08.21. -
Kodály Zoltán: Háry János
Nemzeti ünnepünkön a Zichy liget nagyszínpadán mutatták be Kodály Zoltán: Háry János daljátékát. Az örökbecsű mű Szikora János rendezésében, koncertszerű előadásában, a szimfonikus zenekar közreműködésével került színre.
2026.08.21.
Vizi László Tamás jogász-történész előadása Trianonról a Kolozsvári Magyar Napokon
A trianoni békeszerződés témájában tartott nagysikerű előadást a Kolozsvári Magyar Napok keretében Dr. Vizi László Tamás, a KJF rektorhelyettese. A kérdéskör sokakat foglalkoztat, ezt jelzi, hogy a „Trianon: tények és tévhitek” című előadás alkalmával zsúfolásig megtelt a kolozsvári Bocskai ház Óvári terme.
2014.09.01. 09:38 |
A trianoni békeszerződés témájában tartott nagysikerű előadást a Kolozsvári Magyar Napok keretében Dr. Vizi László Tamás, a KJF rektorhelyettese. A kérdéskör sokakat foglalkoztat, ezt jelzi, hogy a „Trianon: tények és tévhitek” című előadás alkalmával zsúfolásig megtelt a kolozsvári Bocskai ház Óvári terme.
Trianoni békeszerződés - 161. Cikk. A Szövetséges és Társult Kormányok kijelentik és Magyarország elismeri, hogy Magyarország és szövetségesei, mint e veszteségek és károk okozói, felelősek mindazokért a veszteségekért és károkért, amelyeket a Szövetséges és Társult Kormányok, valamint polgáraik az Ausztria-Magyarország és szövetségesei támadása folytán rájuk kényszerített háború következményeképpen elszenvedtek.

Kik is voltak valójában azok, akik aláírásukkal szentesítették a békeszerződést a magyar kormány részéről, tette fel az előadó a kérdést. Az elmúlt kilencvennégy évben sok legenda született a diktátumról, és számos tévhit magáról az aláírás eseményéről. Bonyolult az aláírók kiválasztása körüli történet is, mert senki sem vállalta szívesen a feladatot, és még a közelgő választások szempontjai is közrejátszottak. Hosszas huzavonát követően határozott a minisztertanács, hogy ki utazzon Franciaországba, az azonban biztos: akinek mennie kellett, nem örömmel tette, nem sorshúzás alapján dőlt el, és nem is önszántukból vállalták. Drasche-Lázár Alfréd és Benárd Ágost funkciójuknak „köszönhették", hogy rájuk esett a választás. Nem volt alternatívájuk, nem utasíthatták vissza. Áldozatok voltak. A tizenöt perces „megalázó ceremónia" a Grand Trianon kastély Cotelle termében egyiküknek sem volt egy könnyű negyedóra.„Állva, oda se néztem, félvállról írtam alá" – idézte az előadó Benárd szavait.
A dátum bevésődött a magyarság történelmi tudatába: 1920. június 4-én született meg a végzetes békeszerződés. Arról azonban kevesebb ismeretünk van, hogy Drasch-Lázár Alfréd rendkívüli követ és Benárd Ágoston népjóléti miniszter látta el névjegyével a trianoni békediktátumot. A magyar történelmi-politikai köztudatban szinte ismeretlen e két, sokáig jelentéktelennek tartott személy neve. Az aláírók diktátum előtti és utáni politikai szerepe kapott hangsúlyt Dr. Vizi László Tamás jogász-történész előadásában.
A rektorhelyettessel készített interjú itt hallgatható meg:
A rektorhelyettessel készített interjú itt hallgatható meg: