Veszélyeztetettség

2017.03.04. |

5.1 A veszélyeztetettségről általában

A veszélyeztetettség értékelésénél a veszélyforrások, valamint ipari, civilizációs veszélyforrás bontásában. Csoportosítás lehetséges még mobilitás alapján: helyhez kötött és mozgó veszélyforrások.

5.1.1. Elemi csapások, mint természeti eredetű veszélyhelyzetek az alábbiak:

  • hidrológiai eredetű veszélyhelyzetek:
    katasztrófa-következményekkel járhat elsősorban árvíz, belvíz, felhőszakadásból eredő veszélyhelyzetek;
  • geológiai veszélyhelyzetek
    katasztrófa-következményekkel járhat földrengés, földcsuszamlás, partfalcsúszás;
  • időjárási eredetű veszélyhelyzet
    viharok, orkánok, aszályok és havazás
  • biológiai eredetű veszélyhelyzet
    kialakulhat a rovar- vagy növényvilág kóros mértékű túlszaporodása vagy elhullása következtében.

5.1.2. Az ipari és egyéb szerencsétlenség, mint civilizációs eredetű veszélyhelyzetek:

  • ipari vonatkozású veszélyhelyzet - mely katasztrófa-következményekkel járhat;
  • mérgező vegyi anyagok szabadba jutása, ipari, mezőgazdasági technológiák zavarai, tüzek, robbanások, valamint kisebb jelentőséggel energetikai rendszerek leállásából adódó események;
  • nukleáris létesítmények működési zavarai;
  • veszélyes anyag szállítása közben bekövetkező baleset (közút, vasút, vízi út, légi- szállítás).

5.1.3. Minősített időszaki veszélyeztető hatások

A honvédelmi alapelveink szerint hazánk honvédelmi politikája védelmi jellegű, egyetlen országot sem tekintünk ellenségnek, nincs előre kialakított ellenségképünk. A fegyveres erőket az országvédelem legvégső eszközének tekintjük és lemondunk arról, hogy tömegpusztító fegyvereket alkalmazzunk, illetve ilyenekkel rendelkezzünk.

A veszélyeztetés lehetséges alaphelyzeteit illetően mindezeknek meghatározó jelentősége van. Ezzel együtt Kelet-Közép-Európában és Kelet-Európában megnőtt az előre nehezen megállapítható konfliktusok valószínűsége, amelyek megelőzésére, elhárítására fel kell készülni. Katonai fenyegetést jelenthetnek a térségünkben kirobbant polgárháborús események.

A szakirodalom szerint feltételezhető konfliktushelyzetek az alábbiak lehetnek:

  • áttevődő veszélyeztetés (határsértő tevékenység)
  • korlátozott célú, provokatív jellegű agresszió
  • a korlátozott célú területszerző agressziónak
  • az ország szuverenitását megszüntető célú háború

Mindezekről részletesen nem célunk most szólni.

5.2. A kirendeltség veszélyeztetettsége

A kirendeltség veszélyeztetettsége a korábban meghatározottak figyelembevételével került meghatározásra. A jelenlegi veszélyeztetettségi kategóriák felülvizsgálata szükséges, a 2/2001. (I. 17.) sz. Kormányrendelet előírásainak megfelelően, melyre 2003-ban kerül sor.

5.2.1. Természeti veszélyforrások

  • Belvízveszélyes területek a Sió-Nádor-Kapos belvízrendszer részét képező területeken található települések.
  • Földrengés-veszélyes
    a Móri árok és térsége a geológiai törésvonalak mentén
  • Partfalcsúszás
    erre a magas löszfalakkal átszeldelt területeken lehet számítani a talajszerkezet következtében, vagy korábbi emberi beavatkozások eredményeként.
  • Időjárási eredetű veszélyforrások
    az elmúlt időszak eseményei bebizonyították, hogy nem zárhatóak ki az időjárás hatásaitól bekövetkező veszélyeztetettségek, katasztrófák, szél, hóvihar, felhőszakadás.

5.2.2. Civilizációs eredetű veszélyforrások

5.2.2.1. A kirendeltség határain kívüli ipari eredetű veszélyforrások (pontosítás alatt)

5.2.2.2. Veszélyes anyag szállításából adódó veszélyforrások

Az eddig elemzett és csoportosított veszélyforrások helyhez kötötten vannak jelen a térségben, hatásaik prognosztizálhatók, előre jelezhetők. A katasztrófát kiváltó esemény megtörténtéig többlépcsős, egymásra épülő biztonsági és mentést meghatározó készenléti és készültségi fokozatok kerülnek bevezetésre. Ezzel párhuzamosan a veszélyeztetett térség, település lakossága megóvása érdekében rendelkezésre állnak azok a riasztási és tájékoztatási rendszerek, amelyek segítségével meghatározhatóak az aktuális védekezési módszerek és bevezethetők a szükséges rendszabályok. Viszont a veszélyes anyagszállításból adódó veszélyeztetettség előrejelzése már bonyolultabb.

A kirendeltség főbb közlekedési útvonalain, vasúti csomópontjain jelentős mennyiségű veszélyes anyagszállítás zajlik. A vegyi és radioaktív szállítmányok célpontjai a megye jelentős ipari központjai, illetve a megye közvetlen határmentén települt országos jelentőséggel is bíró ipari létesítmények (PAV Rt, MOL Rt:, Pét). Ezen szállítmányok veszélyt előidéző helyei, hatásai előre nem jelezhetők. Bárhol, bármikor katasztrófa szintű eseményt képesek előidézni. Elhárításuk (megelőzésük) meghatározó módja és eszköze, ha a mentésbe beavatkozó elsődleges erőket, mint a tűzoltóság, a rendőrség, a mentőszolgálat, mint alapvető katasztrófa-elhárító és megelőző tevékenységet végző szervek ügyeleteit időben értesítjük.

5.2.2.3. A kirendeltség illetékességi területén belüli veszélyforrások: (pontosítás alatt)