Vannak tartalékaink, de még közel sincs vége a veszélyhelyzetnek!

Talán túl vagyunk a járvány első nehéz időszakán. Olyan kihívásokkal kellett szembenéznünk, amilyenekkel eddig még nem találkoztunk. Arról, hogy milyen tapasztalatokkal gazdagodott a városvezetés, hogyan vészeli át Fehérvár gazdasága a veszélyhelyzet okozta mélyrepülést és miből tudunk építkezni a jövőben, Cser-Palkovics András polgármestert kérdeztük.
2020.05.07. 12:23 |
Vannak tartalékaink, de még közel sincs vége a veszélyhelyzetnek!

"Büszke vagyok az egészségügyben, a szociális szektorban, a kereskedelemben, a rendvédelmi szerveknél dolgozókra, a tanár-diák-szülő együttműködésre, a rengeteg önkéntesre, a helyzetet megértő, elfogadó idősebb polgárainkra, az őket segítő fiatalokra, a rengeteg támogatóra!" – hangsúlyozta Cser-Palkovics András

Polgármesterként a felelősség megszokott, mindennapos teher, de az elmúlt hat hét a városvezetést is próba elé állította. Milyen érzésekkel gondol vissza az elmúlt időszakra?

Egy váratlanul jött, nehéz és kihívásokkal teli időszakon vagyunk túl, és sok minden van még előttünk is, hiszen a koronavírus még jó ideig itt lesz velünk, meghatározva mindennapjainkat. Igaz ez az egyénre és a városra is. Különleges időket élünk, különleges feladatokkal. Nyugodtabb időben is nagyon sok probléma merül fel egy nagyváros életében, de most különösképpen így volt ez.

Nincs fontosabb az emberek életénél, egészségénél és biztonságánál.

Nyilvánvaló, hogy ezekben a hetekben ez volt a prioritás, ez határozta meg a döntéseinket. Az operatív törzs ajánlásai, szakmai útmutatásai alapján jártunk el a járványhelyzet kezdete óta. Ezekhez a szakmai útmutatásokhoz tettük hozzá a helyismeretet és a helyi szakemberek tudását, akik fantasztikus munkát végeznek. Látni kell azonban, hogy a járványnak még közel sincs vége, és sajnos komoly – ma még nem is igazán kiszámítható – hatásai lesznek társadalmi, gazdasági téren is.

Amikor egymás és a magunk védelméről beszélünk, talán könnyebben el tudjuk választani a lényegest a lényegtelentől. Ilyenkor a városra is másként tekint a vezető, mint „békeidőben”?

Mindig a közösség erejét, az összefogás fontosságát vallottam, ezek az alapvető értékek pedig most nagyon felerősödtek. Sok dolog átértékelődik a világban, Európában, az országban és természetesen a városunkban is. Az emberi kapcsolatok fontossága azonban biztosan! Hogy tud hiányozni egy találkozás, egy beszélgetés, egy ölelés vagy éppen egy kézfogás! A sok probléma mellett azonban jó látni az összefogás megható példáit, a segítőkészséget, a szakemberek elhivatottságát, az önkéntesek lelkesedését! Ezek a polgármesternek is erőt adnak.

Büszke vagyok a városomra! Büszke vagyok az egészségügyben, a szociális szektorban, a kereskedelemben, a rendvédelmi szerveknél dolgozókra, a tanár-diák-szülő együttműködésre, a rengeteg önkéntesre, a helyzetet megértő, elfogadó idősebb polgárainkra, az őket segítő fiatalokra, a rengeteg támogatóra, és bizony még sorolhatnám is tovább!

Jelentősen enyhültek a korlátozások a vidéki településeken. Mennyire indokolt nálunk is a szigorítások feloldása, tekintettel arra, hogy Fejér megye Budapest és Pest megye után a legfertőzöttebb?

Tiszteletben tartjuk az operatív törzs ajánlásait és szakmai tudását. A járványhelyzet első szakaszában a lassítás volt a fő szempont annak érdekében, hogy ne járjunk úgy, ahogy a dél-európai országok. Legyen ideje felkészülnie a kórházi ellátásnak a növekvő betegszámra. Amikor volt lehetősége a polgármesternek szigorúbb szabályokat hozni, azt a szakemberek, a helyi politikai szereplők véleményének meghallgatása után meg is tettem. A #maradjotthon kampány pedig folyamatos volt. Ha a kormány és az operatív törzs véleménye szerint az egészségügyi ellátórendszer felkészítése mostanra megtörtént, akkor ezt nekünk el kell fogadnunk.

Ha elhagyjuk az otthonunkat, azt azonban okosan és óvatosan tegyük!

A szabályokat pedig továbbra is érdemes betartani a magunk és mások védelme érdekében. Nem nyitunk ki mindent rögtön, hanem ütemezetten, fokozatosan térünk vissza a normális életbe.

A belvárosban újra látni járókelőket, a teraszokon lassan megindul az élet. A városvezetés továbbra is a szabályok betartására és fokozott óvatosságra kéri a fehérváriakat!

Ami a fertőzöttek számát illeti, a városi számokat hivatalosan továbbra sem ismeri az önkormányzat. A megyei számok mögött pedig elsősorban néhány bentlakásos megyei intézmény betegszámának nagyarányú növekedése húzódik meg. De a csoportosulásokat továbbra is célunk elkerülni, rendezvényeket augusztus tizenötödikéig biztosan nem lehet tartani. Üdvözlöm azt az új állami szabályt is, hogy a maszkot kötelező viselni az üzletekben, a közösségi közlekedésben vagy éppen az orvosi rendelőkben!

A városüzemeltetés járvány idején is biztosított, és új feladatokkal is bővült: a köztisztaságra és a fertőtlenítésre most még nagyobb hangsúlyt fektetnek.

A gazdaság nem toporoghat sokáig, hiszen már most is vannak vesztesei ennek a helyzetnek. Mennyire van rálátása a városvezetésnek: van olyan cég, amely a bizonytalan a helyzet miatt már most látja, hogy nem fog tudni tovább működni?

Folyamatosan kapcsolatban vagyunk a gazdasági szereplőkkel, gazdasági konzultációt is indítottunk, várva a fehérvári cégek, gazdasági érdekképviseletek és szakszervezetek felvetéseit. Nem tudok olyan cégről, amely ne akarná folytatni a működését. Olyanról sajnos igen, amely átmenetileg szünetelteti a tevékenységét – különösen a vendéglátásban és a szállodaiparban jellemző ez. Ezen problémák enyhítését a kormány által meghirdetett gazdasági intézkedések mellett bérletidíj-moratóriummal és a teraszdíjak május hónapra történt elengedésével önkormányzatunk is igyekszik segíteni.

Az önkormányzat mindent megtett, hogy a cégeiben dolgozó emberek ugyanúgy megkapják a fizetésüket és ne kelljen elbocsájtani senkit. Ugyanakkor számos Fehérváron működő cég ezt nem tudta megtenni. Mennyire lehet hatással egy multinacionális cégre a városvezetés például a munkahelymegőrzés terén?

Nagyon jó munkakapcsolatban vagyunk a nagy foglalkoztatókkal. Egy nemzetközi vállalat vagy akár egy magyar tulajdonú cég döntéseibe azonban nehéz beleszólni. De nagyon fontos az a gazdasági környezet, ahol ezek a cégek működnek. Nem véletlenül vannak itt már évtizedek óta a városunkban.

A mostani helyzetben a legnagyobb feladat – a járványhelyzet kezelésén túl – a munkahelyek védelme.

Ez a feladat egészül ki azzal, hogy akik most elveszítik munkahelyüket, minél hamarabb újat találjanak a városban.

Jelentkeznek-e a fehérvári álláskeresők a veszélyhelyzeti települési támogatás keretében járó egyszeri álláskeresési támogatásra?

Eddig közel ezer fővel nőtt az álláskeresők száma a veszélyhelyzet meghirdetése óta. Nekik nyújtjuk ezt a települési támogatást. Jelentkezésük folyamatos, ezen a héten már az első kifizetések is megtörténnek. Persze ez csak pótmegoldás, a legjobb és legfontosabb az lenne, hogy minél hamarabb újra munkába állhassanak. Az „újraindulás” talán ezt is elősegíti!

A sportélet is szünetelt. Tekintve, hogy Fehérvár sportváros, ennek volt-e számottevő hatása a város gazdasági működésére?

Minden olyan területnek van hatása a gazdaságra, ahol számos munkahely található. A sportélet és a kulturális szektor is ilyen. Rengeteg embernek van ezeken a területeken a munkahelye. Amikor például egy sportlétesítmény üzemeltetéséről beszélünk, az számos ember állását, számos család megélhetését is jelenti.

A költségvetésen belül a közelmúltban jelentős átcsoportosításokat hajtott végre a városvezetés, amivel a szociális rendszer működését és az új támogatásokat finanszírozzák. Ez milyen többletkiadásokat jelent?

A járványhelyzetben a védekezésre eddig több mint háromszázmillió forintot költött az önkormányzat közvetlenül illetve az önkormányzat által fenntartott intézményeken és cégeken keresztül.

Lehet már sejteni, hogy hol hozhatók be ezek a kiadások? Milyen jellegű költségvetési átcsoportosítás vár Fehérvárra?

Nagyon komoly bevételkiesésre számítok. Ennek pontos mértékét ma még becsülni is nehéz, de várhatóan több milliárd forint hiányzik majd az idei költségvetésből, és félő, hogy a jövő éviből is.

Bár nagy összegű tartalékokkal rendelkezik a város, ez önmagában nem lesz elegendő.

Szükség van a fejlesztések átütemezésére, még takarékosabb gazdálkodásra és a működési költségek csökkentésére is.

A kormány a védekezés költségeire elvonta a gépjárműadó önkormányzatokat illető részét, ez Fehérvárnak eddig kétszázmillió forintjába került. Lehet számítani az iparűzési adó csökkentésére vagy átcsoportosítására is?

Fontos hangsúlyoznunk, hogy a gépjárműadó nem helyi, hanem állami adó, aminek csak egy része maradt eddig is az önkormányzatoknál. Kiesése éves szinten négyszázhúszmillió forintos bevételcsökkenést jelent városunkban. Bízunk benne, hogy a veszélyhelyzet elmúltával ez újra az önkormányzatokhoz fog befolyni. Azokat a célokat, amelyekre az állam ezt fordítja – védekezés, munkahelymegőrzés – önkormányzatunk támogatja. A város legnagyobb bevétele az iparűzési adóból származik. Várhatóan ezek a bevételek is jelentős mértékben elmaradnak az előző évek bevételeitől. Erre fel kell készülnünk! Ezt a célt szolgálták az eddigi átcsoportosítások, és most válik utólag is nagyon fontossá, hogy helyes volt az a gyakorlat, amit hosszú évek óta folytatunk, hogy az önkormányzat nem költötte el a pénzét, hanem tartalékolt. És bár most februárban is volt olyan javaslat a költségvetés vitája során, ami a tartalék jelentős csökkentésére vonatkozott, helyes, hogy ezt elutasítottuk és magas összegű tartalékot képeztünk. Ami a februári, iparűzési adóra vonatkozó vitát illeti, a véleményemet fenntartom: az iparűzési adóra a jelenlegi önkormányzati finanszírozási rendszerben – a kötelező és az önként vállalt feladatokhoz is – kiemelten nagy szükség van! A kötelező önkormányzati feladatoknak csak 37,1 százalékát fedezi az állam által biztosított normatíva, 52,1 százalékát az iparűzési adó terhére finanszírozzuk.

Mire számít a városvezetés, mennyire rajzolódik át Fehérvár gazdasági élete a jelenlegi helyzet hatására?

Az egész világ át fog rajzolódni.

Ebben a megváltozott térben kell megtalálni Székesfehérvár helyét és lehetőségeit.

Az elmúlt években is folyamatos volt a város gazdasági életének átalakulása: a magas hozzáadott értékű munkák felértékelődését figyelhettük meg, és kifejezetten nagyarányú volt a robotika bővülése az iparban. Ezek a folyamatok bizonyára folytatódni fognak a járvány elmúltát követően is.

A globális gazdasági egymásrautaltság most nem előnyt, hanem problémát jelent A helyi gazdaság erősítése elsődlegessé vált, és ez nemcsak országos szinten, hanem települési szinten is érzékelhető.

Azért indítottuk újra a gazdasági konzultációt, hogy ebben a kérdésben is meghallgassuk a vállalkozások, a gazdasági érdekképviselet valamint a szakszervezetek véleményét, javaslatait. Ezúton is kérek mindenkit, hogy éljen ezzel a lehetőséggel!

Új kihívások állnak előttünk, helyi válaszokat is tudnunk kell adni ezekre!

Az érettségizők életében most minden másképpen alakult: online ballagási ünnepséget lehetett csak tartani. Ön egy meglepetést említett ballagási beszédében, amely valamelyest pótolná a most elmaradt búcsút. Megtudhatunk erről többet is?

Bár a javán már túlvannak, de sok sikert kívánok minden fiatalnak a vizsgákhoz! Sajnos nem úgy sikerült az utolsó két hónap, ahogy azt mindenki szerette volna. Ezért gondolkodunk egy olyan nyári programban, ami csak a most ballagóknak nyújt majd egy – remélem – szép, élményekben gazdag napot. A pontos program még titok, de annyit elárulhatok, hogy vízhez és zenéhez kapcsolódik!

Sokakat érdekel, hogy mi lesz a Királyi Napokkal, megünnepelhetjük-e augusztus huszadikát közösen.

Az állami döntésnek megfelelően augusztus tizenötödikéig nem tarthatunk rendezvényeket. Ez egyértelművé teszi, hogy a Székesfehérvári Királyi Napok megszokott hosszúságában és programjaival nem lesz megtartható. Félek, hogy pénzünk sem lenne rá. Folyik tehát az újratervezés. Augusztus huszadikát mindenképpen méltó körülmények között szeretnénk megünnepelni Szent István városában. Bízom benne, hogy erre lesz lehetőség!

Bár még korántsem vagyunk a koronavírus okozta veszélyhelyzet végén, mégis van már olyan tapasztalat, amit a jövőben is felhasználhatunk a fejlődéshez?

A legfontosabb az ember és környezetének harmóniája!