-
Zenés monodráma Cserháti Zsuzsáról
Október 9-én, pénteken 18 órától egy különleges előadás keretében Jónás Andrea zenés önvallomásban állít emléket példaképének, mesterének és barátjának, Cserháti Zsuzsának. A hányattatott sorsú ikon emlékére Topolcsányi Laura Hamu és gyémánt című szerzeménye nyomán Németh Dóra írt megrázó és felemelő darabot.
2026.10.07. -
Kurátori tárlatvezetés
Újabb kurátori tárlatvezetést rendeznek a Metszéspont című kiállításban 2026. október 8-án, csütörtökön 16.00 órai kezdettel. A Csók István Képtárban Schrenk Rita Anna és Szűts Angéla kurátorok, valamint Varga Gábor Farkas grafikusművész és Tóth Adrien tervezőgrafikus számít az érdeklődők figyelmére.
2026.10.07. -
Határon Túli Magyar Irodalom Napjai
A Vörösmarty Társaság ebben az esztendőben is megrendezte a Határon Túli Magyar Irodalom Napjait. A Kossuth utcában két napon át ezúttal az Erdélyi Helikon történetére tekintettek vissza.
2026.10.06. -
Bizonyosság
Új képzőművészeti kiállításnak adott otthont a Zsolt utcai Közösségi Szalon. Simon Gyöngyössel az alkotóval az est házigazdája Zemlényi Katica beszélgetett műveiről.
2026.10.06.
Ünnepi szentmise Nagyboldogasszony napján a Bazilikában
Szombaton kora este Spányi Antal fehérvári püspök celebrálta a Nagyboldogasszony- napi ünnepi szentmisét a Szent István Bazilikában. Nagyboldogasszony a legrégibb Mária ünnepünk. Ezen a napon Mária mennybemenetelét ünnepli az egyház. Hazánkban Szent István király nevéhez köthető augusztus 15-e, a Nagyboldogasszony napjának ünneppé avatása. Államalapító uralkodón erre a napra hívta össze Székesfehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénykezést.
2015.08.15. 19:22 |
Szombaton kora este Spányi Antal fehérvári püspök celebrálta a Nagyboldogasszony-napi ünnepi szentmisét a Szent István Bazilikában. Nagyboldogasszony a legrégibb Mária ünnepünk. Ezen a napon Mária mennybemenetelét ünnepli az egyház. Hazánkban Szent István király nevéhez köthető augusztus 15-e, a Nagyboldogasszony napjának ünneppé avatása. Államalapító uralkodón erre a napra hívta össze Székesfehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénykezést.
KÉPGALÉRIA az Nagyboldogasszony-napi miséről
KÉPGALÉRIA az Nagyboldogasszony-napi miséről
Az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint a Megváltó édesanyjának, Máriának a holttestét nem engedte át a földi enyészetnek, hanem röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe. Ezt a népi jámborságban is évszázadokon át öröklődő nézetet XII. Pius pápa a Munificentissimus Deus kezdetű bullájában emelte dogmai rangra 1950-ben. Ezzel voltaképpen elismerte a szakrális folklórhagyomány élőszavas tanúságtételét is.
Jeruzsálemben egyébként már az 5. század elején is ünnepelték Mária halála napját, ott átmenetelnek, születésnapnak vagy elszenderedésnek hívták. A 6. századi Keleti Egyházban, mint Mária mennybevitele vált általánossá Dormitio sanctae Mariae néven. Nyugaton pedig a 7. századtól kezdve terjedt el, s egy évszázaddal később, mint Mária mennybevitele, Assumptio beatae Mariae szerepel a kalendáriumokban.


