-
Székesfehérvár, koronázó város
Az Országalma, a Bory-vár, az egykori koronázótemplom, a Szent Korona, de Kati néni derűt árasztó szobra is látható azokon a kedves alkotásokon, amelyeket a Maroshegyi Óvoda pályázatára küldtek be az óvodások, illetve a családok. A díjátadót szerdán tartották az óvodában.
2026.04.22. -
Egy nap Haydnnal
Haydn műveivel zárul a PartiTúra ifjúsági hangversenysorozat idei évada. Április 27-én, hétfőn egy, április 29-én, szerdán három időpontban hallhatók az Esterházy-család szolgálatában álló udvari zeneszerző „Napszak” szimfóniái az Alba Regia Szimfonikus Zenekar előadásában. A karmester Dénes-Worowski Marcell lesz.
2026.04.22. -
A Rác utca rejtelmei
Ismét várostörténeti sétát szervezett a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont. Az érdeklődők a Rác utcát ismerhették meg, amelynek helyreállításáért a város Europa Nostra-díjat kapott.
2026.04.22. -
Nemzetközi jazzélmény Fehérváron
Különleges improvizatív jazzesttel várta a közönséget a Christian Marien Quartett Székesfehérváron, ahol legújabb albumukat mutatták be. A koncert nemcsak zenei határokat feszegetett, hanem egy nemzetközi turné egyik állomásaként is izgalmas betekintést adott a kortárs európai jazz világába.
2026.04.22.
Ünnepi szentmise Nagyboldogasszony napján a Bazilikában
Szombaton kora este Spányi Antal fehérvári püspök celebrálta a Nagyboldogasszony- napi ünnepi szentmisét a Szent István Bazilikában. Nagyboldogasszony a legrégibb Mária ünnepünk. Ezen a napon Mária mennybemenetelét ünnepli az egyház. Hazánkban Szent István király nevéhez köthető augusztus 15-e, a Nagyboldogasszony napjának ünneppé avatása. Államalapító uralkodón erre a napra hívta össze Székesfehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénykezést.
2015.08.15. 19:22 |
Szombaton kora este Spányi Antal fehérvári püspök celebrálta a Nagyboldogasszony-napi ünnepi szentmisét a Szent István Bazilikában. Nagyboldogasszony a legrégibb Mária ünnepünk. Ezen a napon Mária mennybemenetelét ünnepli az egyház. Hazánkban Szent István király nevéhez köthető augusztus 15-e, a Nagyboldogasszony napjának ünneppé avatása. Államalapító uralkodón erre a napra hívta össze Székesfehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénykezést.
KÉPGALÉRIA az Nagyboldogasszony-napi miséről
KÉPGALÉRIA az Nagyboldogasszony-napi miséről
Az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint a Megváltó édesanyjának, Máriának a holttestét nem engedte át a földi enyészetnek, hanem röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe. Ezt a népi jámborságban is évszázadokon át öröklődő nézetet XII. Pius pápa a Munificentissimus Deus kezdetű bullájában emelte dogmai rangra 1950-ben. Ezzel voltaképpen elismerte a szakrális folklórhagyomány élőszavas tanúságtételét is.
Jeruzsálemben egyébként már az 5. század elején is ünnepelték Mária halála napját, ott átmenetelnek, születésnapnak vagy elszenderedésnek hívták. A 6. századi Keleti Egyházban, mint Mária mennybevitele vált általánossá Dormitio sanctae Mariae néven. Nyugaton pedig a 7. századtól kezdve terjedt el, s egy évszázaddal később, mint Mária mennybevitele, Assumptio beatae Mariae szerepel a kalendáriumokban.

