-
Résnyi éden
Történelmünkről, Istenről és a hitről, születésünk és életünk rejtelmeiről szólnak dr. Wilhelm Ottó „Résnyi éden” című kötetének versei: a könyvet csütörtök este Bakonyi István irodalomtörténész mutatta be a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban.
2026.02.19. -
Február a könyvtárban
Ezen a héten a kicsiket a Budai Úti Tagkönyvtárban Kerekítő, Mondókázó várja Nagyné Váti Zsuzsannával, míg az önismeretre vágyó felnőttek Borostyán Judit jógaoktató Csakrák és Önismeret 1. című előadásán vehetnek részt a Zsolt Utcai Tagkönyvtárban. A szervezők szeretettel várják az érdeklődőket.
2026.02.19. -
Tűz és vér
Két hétig az Óbudai Egyetem ad otthont Wilhelm Ottó vándorkiállításának. Az érdeklődők 19 tablón a költő versein és illusztrációin keresztül ismerhetik meg hazánk sorsfordító történelmi eseményeit.
2026.02.19. -
A magyar széppróza napja
A Vörösmarty Társaság felolvasóesttel ünnepelte a Magyar Széppróza Napját. A Kossuth utcai rendezvényen a társaság tagjai novellákkal köszöntötték Jókai Mór születésnapját.
2026.02.19.
Újabb bizonyíték - Bécsnél is nagyobb volt a középkori Fehérvár
A török korból származó kemencerend- szerre akadtak Fehérváron, egy közműépítésen a Honvéd utcában. A kemencék ipartörténeti emlékek, amelyek újabb adalékkal szolgálnak ahhoz milyen volt a foglalkoztatás a középkori Fehérváron. A kemencék azon a területen vannak, ahol Fehérvár úgynevezett budai külvárosának sánca volt. A sánc körülbelül a nyolcas körgyűrűig húzódik. Siklósi Gyula szerint a városrész hatalmas kiterjedése bizonyítja, hogy Fehérvár a középkorban nagyobb volt mint Bécs, vagy Párizs.
2008.10.29. 08:46 |
A török korból származó kemencerendszerre akadtak Fehérváron, egy közműépítésen a Honvéd utcában. A kemencék ipartörténeti emlékek, amelyek újabb adalékkal szolgálnak ahhoz milyen volt a foglalkoztatás a középkori Fehérváron.Egy húsz, harminc méter széles árokban három kemencét fedeztek fel, azokban a török korban faszenet állítottak elő. Amikor már nem használták, konyhai hulladékot tettek bele. Szarvasmarha koponyát, virágmintás talpas tálat és egy sárga földfestékes korsót is találtak, amelyek szintén a török korból valók. A leletek újabb adalékkal szolgálnak a középkori Fehérvár foglalkoztatásához, amelyről könyv készül - mondta Siklósi Gyula régész.
A leletek múlt hét végén kerültek elő, most a feltárások zajlanak. A kemencék azon a területen vannak, ahol Fehérvár úgynevezett budai külvárosának sánca volt. Ez a földsánc védte a külvárosi részt a török támadás ellen. Ennek maradványaira tavaly nyáron akadtak rá egy lakóház építési munkái során a Honvéd utcában. A sánc körülbelül a nyolcas körgyűrűig húzódik. Siklósi Gyula szerint a városrész hatalmas kiterjedése bizonyítja, hogy Fehérvár a középkorban nagyobb volt mint Bécs, vagy Párizs.