Tizenhárman jutottak a döntőbe az V. Fehérvári Versünnepen

 Az idei évben harmincketten jelentkeztek az V. Versünnep elődöntőjére, amit vasárnap rendeztek meg a Szent István Művelődési Házban. A Fehérvár Médiacentrum által szervezett versmondó verseny már ötödik éve kínálja a lehetőséget, hogy a Székesfehérvári Egyházmegye területén tanuló diákok megmutathassák, a költészet közel áll hozzájuk, és a verseket magas színvonalon tolmácsolják hallgatóságuknak.
2014.03.24. 12:12 |
 Az idei évben harmincketten jelentkeztek az V. Versünnep elődöntőjére, amit vasárnap rendeztek meg a Szent István Művelődési Házban. A Fehérvár Médiacentrum által szervezett versmondó verseny már ötödik éve kínálja a lehetőséget, hogy a Székesfehérvári Egyházmegye területén tanuló diákok megmutathassák, a költészet közel áll hozzájuk, és a verseket magas színvonalon tolmácsolják hallgatóságuknak.
Ebben az évben is tizenkettő döntős helyet biztosítottak a szervezők, de a tizenkettedik helyen "holtverseny" alakult ki, így a zsűri egy fővel megtoldotta a továbbjutók létszámát. Így tizenhárman jutottak be az V. Fehérvári Versünnep döntőjébe, melyet április 26-án tartanak a Szent István Művelődési Házban. A döntő tizenhárom versmondója a FehérVár magazinból értesülhetett hétfőn a továbbjutásról.

 
 Alföldi Áron József magyaralmási, a Ciszterci Szent István Gimnázium tanulója. Darvas Szilárd Legenda a nő teremtéséről című versét mondta el.
"A taps önmagáért beszélt, de őszintén szólva én még nem találkoztam olyan emberrel, akinek ez a vers ne tetszett volna. Direkt azért választottam, mert felüdít mindenkit a komoly előadások mellett. Ha szórakoztatni tudtam, már megérte!"
 
Bakonyi Boglárka baracskai, a Szent István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola tanulója. Kányádi Sándor Fától fáig című versét adta elő.
"Lehettem volna egy kicsit jobb is, hangosabb is, ritmusosabb is, de ilyenre sikeredett. A való életben zárkózott vagyok, amikor verset mondok, akkor mutatom meg igazából, ki lakik bennem. Nekem az a világom."
 
Bukosza Zita fehérvári, a Lánczos Kornél Gimnázium tanulója. Tóth Krisztina Kutya című versét mondta el.
"Nagyon jó volt a közönség, és a zsűri is aranyos, úgy érzem nekem is sikerült az, amit szerettem volna. A tavalyi verstábor Erdélyben megkoronázta a Fehérvári Versünnepet, jó lenne oda megint kijutni!"
 
Boros Bence fehérvári, a Ciszterci Szent István Gimnázium tanulója. Mécs László Vadócba rózsát oltok című versével készült.
"Nagyon meglepődtem a zsűri véleményén. Nem gondoltam, hogy a versmondásom után ilyen dicséreteket kapok. Nincs rutinom, nem nagyon járok ilyen versenyekre, de jólesett kipróbálni magamat. Eddig énekeltem, lehet, hogy verset is kell mondanom..."
 
Gruber Nóra móri, a Kodolányi János Középiskola tanulója. Radnóti Miklós Istenhegyi kert című versét választotta.
"Azt a zsűri is észrevette, hogy nagyon izgultam, de a drukk most még többet hozott ki belőlem, mint máskor. Kimondottan örülök a kritikáknak és a szép szavaknak is, amik elhangoztak a zsűri tagjaitól."
 
Gulyás Dániel úrhidai, a Hermann László Zeneművészeti Iskola tanulója. Tóth Kálmán Halál című versével jelentkezett.
"A zsűri véleménye szerint egy buborékot teremtek magam körül, ami még nem tolakodó. Úgy érezték, hogy a verset befejeztem, de nem zártam le. Ha beszélnek róla, akkor az már jó, mert nyomot hagyott!"
 
Magyar Anna fehérvári, a Lánczos Kornél Gimnázium tanulója. Dsida Jenő Az öreg óra énekel című versét adta elő.
"A koromból adódóan szerettem volna hitelesen átadni Dsida versét! Én mindig is nyitott voltam arra, hogy emberektől verset hallgassak. Érettebbnek tartanak a korosztályomnál, talán ezért is tudtam feldolgozni ezt a művet."
 
Mihályi Szidónia Renáta kápolnásnyéki, a Teleki Blanka Gimnázium tanulója. Váci Mihály És mi élünk! című versét adta elő.
"Nagyon izgultam a mikrofon és a vers mondandója miatt is, mert ez az alkotás nagyon mélyről fakadó gondolatot tükröz. Váci Mihály e költeményét szeretném mindenfelé terjeszteni, azt hiszem, itt sikerült!"
 
Petri Márton fehérvári, a Temesi Pelbárt Ferences Gimnázium tanulója. Radnóti Miklós Levél a hitveshez című versét szavalta el.
"Nem számítottam arra, hogy a férfit látja bennem a zsűri a versmondás után, ez nagyon meglepett. Ha a döntőbe jutok, akkor szeretnék még javítani az előadásomon. Ilyen verset még nem mondtam, mint ez a Radnóti, és megilletődtem, hogy megdicsértek."
 
Sándor Anita Emília baracskai, a Belvárosi I. István Középiskola tanulója. Vajda János Nádas tavon című versét adta elő.
"Amikor azt mondták, hogy nem jól értelmezem ezt a verset, elbizonytalanodtam. Én ezzel a saját érzelmeimet is átadtam. Nem tudom, hogy sikerült-e továbbjutnom, de én jól éreztem magamat versmondás közben."
 
Szabó Diána fehérvári, a Teleki Blanka Gimnázium tanulója. Reviczky Gyula Imakönyvem című versét hozta el az elődöntőbe.
"Az Erdélyben szerzett szerencsekövemet a vers elmondása előtt egyszer megsimogattam a zsebemben, és azt hiszem, segített. Amikor a színpadra álltam, elmúlt a félelem, és a verset át tudtam adni. Az erdélyi verstáborba mindenképpen megyek, nekem az kell, ha nem nyerem meg a Versünnepet, akkor is!"
 
Szilágyi Zsolt piliscsabai, a Páduai Szent Antal Iskola tanulója. Berzsenyi Dániel Magyarokhoz I. című versét adta elő.
"Látszott a zsűrin, hogy tetszik nekik a versmondásom, kaptam pozitív visszajelzéseket is. Ahhoz képest, amennyire izgultam, sikerült jól elmondani a verset. Az értékeléskor kérte Kubik Anna, hogy a versek elejét úgy mondjam el, hogy keresem a nézők tekintetét. Ha továbbjutok, erre figyelni fogok!"
 
Tőke Zsófia fehérvári, a Ciszterci Szent István Gimnázium tanulója. Reményik Sándor Kegyelem című versét szavalta el.
"Kicsit mérges vagyok magamra, mert nagyon izgultam. Ment már ez a vers sokkal jobban is! Igaza volt Kubik Annának, hogy az izgalom miatt nem lett igazi a kegyelmi állapot."