Március 10-e a Székely Nemzeti Tanács 2013-as kezdeményezésnek köszönhetően vált világszerte a székely szabadság melletti szolidaritás napjává.
Pénteken reggeltől a Városházára is kikerült a székely zászló, testvérvárosunkkal, Csíkszeredával és az egész székelységgel való szolidaritásunk, valamint az összmagyarság összefogásának jegyében.
A Székely Szabadság Napja Székesfehérváron
A székesfehérvári megemlékezések a központi, marosvásárhelyi megemlékezéssel szinte egy időben, délután kezdődtek Maroshegyen, a Balatoni úti körforgalomban található székelykapunál, ahol Dr. Boór Ferenc, a Fejér Szövetség társelnöke kiemelte: „2012-ben, a tavaszi nap-éj egyenlőség napján állítottuk fel ezt a székelykaput Csíkszereda és Székesfehérvár Önkormányzatainak támogatásával, azóta hirdeti a székely szabadságot és emlékeztet az 1854-ben ezen a napon, a marosvásárhelyi Postaréten kivégzett Székely Vértanúkra.
Bágyi Török János, kollégiumi tanár, Martonosi Gálfi Mihály, ügyvéd és Nagyváradi Horváth Károly, földbirtokos a Makk-féle összeesküvés tagjaiként kívánták az elbukott magyar forradalom és szabadságharc lángját újra fellobbantani. A nemzeti önrendelkezés volt az a cél, amelyért életüket adták.”
Később a Belvárosban, az Országalmánál gyülekeztek a Székelyföld önrendelkezése mellett demonstrálók, majd az Országzászló térre vonultak ahol beszédek hangzottak el.
„Minden magyar felelős minden magyarért, éljen bárhol a világban, így székely testvéreinkért is.
A székelyek számára ez a nap nemcsak a közös emlékezés napja, de az összetartozásé is. Székesfehérvár kötelességének érzi, hogy - lehetőségeihez mérten - segítse az anyaországtól elszakított honfitársainkat és élővé tegye, ápolja a kapcsolatokat a külhoni magyarsággal.
Székesfehérvár Szent István városa, Magyarország történelmi fővárosa.
A jövő szempontjából különösen fontos, hogy hidat teremtsünk az anyaországban és a külhonban élő fiatalok között, ez az egyik kulcsa a magyarság megmaradásának és gyarapodásának.” - hangsúlyozta Deák Lajosné, a határon túli magyarokkal kapcsolatos feladatok tanácsnoka az Országzászló téren mondott beszédében.
Deák Lajosné hozzátette: „a Koronázási Szertartásjátékban számos külhoni diák segédkezett, hagyományteremtő szándékkal. Székesfehérvár Önkormányzata támogatja a csángómagyar fiatalok táboroztatását is. Városunk több középiskolája is részt vett a Határtalanul-programban, melynek célja az összetartozás, a magyar-magyar kapcsolatok építése, személyes kapcsolatok kialakítása, elmélyítése.”
„A székely emberek minden magyar nemzeti ünnepet a magukénak gondolnak. Nekünk is illik a székely ünnepeket, megemlékezéseket, demonstrációkat számon tartanunk. Az tapasztalom, hogy évről-évre egyre többen leszünk, egyre több helyszínen.” - emelte ki Juhász László, tanácsnok.
„Külön öröm, hogy Székesfehérváron széles körű összefogás mellett tehetjük mindezt meg.” - tette hozzá a Székesfehérvári Székely Bál alapítója.
„A székely szabadság nem valóság, még csak nem is a múlt egy darabja. A mi feladatunk, hogy a székely szabadságot kiharcoljuk. A minimális, amit követelünk, hogy az Európai Unióban, Románia közepén élő több százezer magyar anyanyelvű székelyföldi emberek élhessenek azokkal a jogokkal, amelyek megilletik őket. Ők nem az aberráció vagy deviancia nevében követelnek jogokat, mint a tolerancia diktatúráját építő liberálisok, hanem éppen a normalitás alapján. Meddig tűrjük még ezt az ordító abszurditást.” - hangsúlyozta Kónyi-Kis Botond, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági mozgalom országos alelnöke, aki hozzátette: „e helyszínből merítsünk erőt.
Ez a tér és az emlékmű csodálatos módon helyreállíttatott.
Az Országzászló a mai napon is hirdeti a székely-magyar szétszakítottság végét, hirdeti a teljes Kárpát-medence összetartozását.”
A téren négy művész is fellépett; Vesztergám Miklós tárogatóművész, Becze Katalin Margit néni székely dalokat énekelt, Király Dávid dudán játszott, valamint a tavalyi Versünnep győztese, Baráth Eszter mondta el Alföldi Géza: Csak a gyökér kitartson című versét. A megemlékezés végén a résztvevők mécseseket gyújtottak, az esemény közös imádsággal zárult. A Ciszterci templomban Brückner Ákos Előd atya a vasárnap esti misét a székely nemzetért ajánlotta fel.
