-
Az 1988-as Szent István Évről
Vajon mi a közös a Nemzeti Emlékhely harangjai, a Városi Képtár és Kókai Rezső Szent István király című oratóriumában? Székesfehérvár jó válasz, de még pontosabb, ha hozzá tesszük: 1988. A város méltóságteljes megemlékezéseinek sorában fontos helyet foglal el a Szent István Év, amelynek ünnepi eseményei az államalapító szent király útmutatásának megidézésével ismét ráébresztették a fehérváriakat arra, milyen erő van a lokálpatriotizmusban.
2026.02.13. -
Vers a parton február 16-án
Újabb állomásához érkezik a Vers a parton című szépirodalmi programsorozat Kozáry Ferenc színművésszel. A február 16-án, hétfőn 18.00 órakor kezdődő eseményen a remény áll a középpontban. A belépés ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
2026.02.13. -
A javítóintézet krónikája
A Prohászka templom közösségi terében mutatták be a fehérvári javítóintézet történetéről szóló kötetet. A visszatekintés fél évszázad történetét öleli fel.
2026.02.13. -
Újraindul a Partitúra
Visszatér a Partitúra sorozat, ezúttal online lesznek elérhetőek az új részek, az első már vasárnaptól - jelentették be Kápolnásnyéken. A hatodik évad a határontúli városokra fókuszál és a geopolitikai helyzet miatt egy Kápolnásnyéken rögzített kárpátaljai adás invitálja kulturális körutazásra a nézőket.
2026.02.13.
Szép karácsony, szép zöld fája - bemutatták Lukács László új könyvét
Karácsonyi jászol, karácsonyfa és adventi koszorú: a Kárpát-medencében elképzelhetetlen a karácsony nélkülük. Dr. Lukács László néprajzkutató új könyvében, a Szép karácsony szép zöld fája című kötetben a karácsonyfa történetét és elterjedését mutatja be Közép-Európában és ezen belül Magyarországon. A könyvben fehérvári karácsonyok története is megelevenedik…
2015.12.02. 18:03 |
Karácsonyi jászol, karácsonyfa és adventi koszorú: a Kárpát-medencében elképzelhetetlen a karácsony nélkülük. Dr. Lukács László néprajzkutató új könyvében, a Szép karácsony szép zöld fája című kötetben a karácsonyfa történetét és elterjedését mutatja be Közép-Európában és ezen belül Magyarországon.

A könyvben fehérvári karácsonyok története is megelevenedik, a szerző leírja például, hogy Felsőváros parasztpolgárságánál az 1930-as években a karácsonyfa még a szoba gerendáján lógott és ezüstpapírba csomagolt dió, házi készítésű szaloncukor díszítette. Megemlíti azt is, hogy Székesfehérváron a Felsővárosban és Palotavárosban előbb terjedt el a karácsonyfa állítás szokása, mint a város környéki falvakban. A fehérvári otthonokban már a XIX. század végén volt karácsonyfa, bár a legszegényebbeknek csak „üres karácsonyfa”, cserépbe állított fenyőág jutott. „Székesfehérváron a XX. század első éveitől már nagy keletje volt a fenyőfáknak, amelyeket a piarcon, előbb a Városháza téren, majd a két világháború között a Ponty vendéglő előtt a Mária- képnél (ma Piac tér) árusították.” – írja könyvében a szerző.
Lukács László könyve a teljesség igényével készült, a karácsonyfa elterjedésének történetét sok-sok mozaikdarab aprólékos összerakásával teszi érthetővé. Lukács László néprajzkutató könyve huszonöt év munkája, elkészítéséhez hatalmas forrásanyagot dolgozott fel, többek között a karácsonyfa elterjedésére vonatkozó ismeretanyagot bécsi, müncheni és freiburgi könyvtárakban is kutatta. A könyvet dr. Nagy Veronika néprajzkutató, a Hetedhét Játékmúzeum muzeológusa mutatta be az olvasóknak a Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületében. „A szerző az egyik utolsó megszállottja az adatgyűjtésnek, a néprajzkutatók azon generációjához tartozik, akik könyvtárban, levéltárban gyűjtöttek információkat ahhoz, hogy egy témát vizsgálhassanak. A mai napig kulcsfontosságú számára az adatgyűjtés, ami nem a világhálón keresztül történő esetleges adathalászatot jelent, hanem hiteles források felkutatását, valós történéseket megélt emberek megszólaltatását.” - mondta a szerzőről dr. Nagy Veronika, kiemelve, hogy fontos attitűd ez ma és jó példát állít a fiatal tudósok elé. A néprajzkutató hangsúlyozta azt is, hogy a legtöbb, karácsonyi ünnepkörrel foglalkozó munkával ellentétben Lukács László könyve a teljesség igényével készült, a karácsonyfa elterjedésének történetét sok-sok mozaikdarab aprólékos összerakásával teszi érthetővé.

„Azt mondják, az a boldog ember, aki a hobbijával foglalkozhat nem csak a szabadidejében, hanem megélhetéseként is, így a körünkben egy boldog ember biztosan van.” – köszöntötte Lukács László néprajzkutatót Róth Péter, Székesfehérvár alpolgármestere. „Az pedig, hogy a hobbiján belül a karácsony az érdeklődési köre valakinek, a boldogságon még emelhet is, hiszen ehhez az ünnephez minden ember pozitív érzéseket kapcsol.” – tette hozzá Róth Péter alpolgármester.
A Szép karácsony szép zöld fája című könyvet a Szent István Király Múzeum Fő utcai épületében, a Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületében, a Csók István Képtárban és az Új Magyar Képtárban is megtalálhatják az érdeklődők.