-
Az 1988-as Szent István Évről
Vajon mi a közös a Nemzeti Emlékhely harangjai, a Városi Képtár és Kókai Rezső Szent István király című oratóriumában? Székesfehérvár jó válasz, de még pontosabb, ha hozzá tesszük: 1988. A város méltóságteljes megemlékezéseinek sorában fontos helyet foglal el a Szent István Év, amelynek ünnepi eseményei az államalapító szent király útmutatásának megidézésével ismét ráébresztették a fehérváriakat arra, milyen erő van a lokálpatriotizmusban.
2026.02.13. -
Vers a parton február 16-án
Újabb állomásához érkezik a Vers a parton című szépirodalmi programsorozat Kozáry Ferenc színművésszel. A február 16-án, hétfőn 18.00 órakor kezdődő eseményen a remény áll a középpontban. A belépés ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
2026.02.13. -
A javítóintézet krónikája
A Prohászka templom közösségi terében mutatták be a fehérvári javítóintézet történetéről szóló kötetet. A visszatekintés fél évszázad történetét öleli fel.
2026.02.13. -
Újraindul a Partitúra
Visszatér a Partitúra sorozat, ezúttal online lesznek elérhetőek az új részek, az első már vasárnaptól - jelentették be Kápolnásnyéken. A hatodik évad a határontúli városokra fókuszál és a geopolitikai helyzet miatt egy Kápolnásnyéken rögzített kárpátaljai adás invitálja kulturális körutazásra a nézőket.
2026.02.13.
Szemző Zsófia az idei Smohay-díj nyertese
Az Új Magyar Képtárban pénteken este átadták az idei Smohay-díjat Szemző Zsófia képző- művésznek. Az 1982-ben született Szemző Zsófia a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem grafikus-és média szakán végzett, rajz-akvarell-festmény alapokon mozgófilmeket és térinstallációkat készít. Művei emlékképek, szürreális álmok és a valóság különös keverékei.
2016.10.07. 19:26 |
Az Új Magyar Képtárban pénteken este átadták az idei Smohay-díjat Szemző Zsófia képzőművésznek. Az 1982-ben született Szemző Zsófia a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem grafikus-és média szakán végzett, rajz-akvarell-festmény alapokon mozgófilmeket és térinstallációkat készít. Művei emlékképek, szürreális álmok és a valóság különös keverékei.

Az országosan ismert művészettörténészekből álló kuratórium 1981 óta adja ki a Smohay-díjat a vele járó, Vígh Tamás által készített bronzplakettel. A Smohay-díj jelentőségét növeli, hogy hosszú ideig az egyetlen, fiatal művészeket magas összeggel jutalmazó elismerés volt Magyarországon.
fotó: Pápai BarnaAz idei díjat Szemző Zsófia nyerte el, a kuratórium tagjai közül a díjátadón jelen volt Szűcs Erzsébet és Gärtner Petra művészettörténész is. Méltatásában Izinger Katalin művészettörténész kiemelte, hogy Szemző Zsófia alkotásainak témája a gazdasági és szociális válság. "Nem abban az értelemben társadalomkritikus, hogy aktuálpolitikai kérdésekre ad direkt válaszokat, hanem alternatívát és inspiráló víziót nyújt. Művészeti mintákat mutat fel társadalmi jelenségek megoldására, ösztönzi a személyes vonatkozások feltérképezését, és egyúttal élénkíti az ezekről való gondolkodást. A világ dolgaival, társadalomtudománnyal és tudománykritikával foglalkozik humorosan, játékosan és komolyan." - hangzott el a méltatásban.
Néhai Smohay János székesfehérvári festő és kalaposmester 1975. szeptember 1-jén kelt végrendeletében közel 865.000 Ft készpénz vagyonát a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatóságára hagyta azzal a céllal, hogy neve megörökítésével tehetséges, fiatal és lehetőség szerint fehérvári képzőművészek számára alapítvány létesüljön, és vagyona kamataiból díjat illetve ösztöndíjat adjon. Az alapítvány felhasználásról 1981 – az első díj kiosztása – óta 11 tagú független kuratórium dönt. A művészettörténészekből álló kuratórium 1981 óta adja ki a Smohay-díjat a vele járó, Vígh Tamás által készített bronzplakettel. A kuratórium évente Smohay-díjjal tünteti ki az év legjobbnak ítélt, 35. évét be nem töltött képzőművészét, illetve képzőművészeti alkotását, és a pénzügyi lehetőségekhez mérten ösztöndíjat ad a legkiemelkedőbbnek ítélt képzőművészeti teljesítményért.
A díj átadása alkalmából Brückner János 2015. évi Smohay-díjas képzőművész Kiegészítés című kiállítását is az érdeklődők figyelmébe ajánlották, a tárlat az Új Magyar Képtárban október 23-ig tekinthető meg. A szeptemberi megnyitón a művész a Museum Café és az Új Magyar Képtár udvarának tereiben a saját testéről készült papír fénymásolatokat helyezett el és arra hívta a jelenlévő és a jövendőbeli látogatóit, hogy lépjenek interakcióba a papírszobrokkal.