-
Átadták a Pro Theatro-díjat
Szombat este Gogol: Az ellenőr, avagy a revizor premierje előtt adták át Székesfehérvár Önkormányzatának elismerését, a „Pro Theatro Civitatis Albae Regalis” díjat, melyet idén Ladányi Júliának, a Vörösmarty Színház színművészének és a 2021-ben alapított, a város kulturális életében egyre nagyobb szerepet betöltő Örökség Csoportnak ítéltek oda.
2025.12.20. -
Éljük meg a szeretetet!
Szombat késő délután a Székesfehérvári Szent Imre Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda gyermekeinek szívet melengető műsora után Spányi Antal megyés püspök meggyújtotta a szeretet gyertyáját az adventi koszorún. Az ünnepi adventi gyertyagyújtás közös imádsággal és énekléssel zárult.
2025.12.20. -
Népek karácsonya
Évzáró rendezvényét tartotta a Vörösmarty Társaság csütörtökön délután. A népek karácsonya címet viselő programra, a társaság kórusa készült ünnepi műsorral.
2025.12.19. -
Comenius koncert
A Comenius Kórus Bakonyi István moderálásával, a Szent Imre Templomban köszöntötte karácsonyt. Az bensőséges hangulatú esten a kórus irodalom gyöngyszemeinek dallamai csendültek fel.
2025.12.19.
Székesfehérvári Szent helyek - Siklósi Gyula kötetbemutatója
A „Szent Székesfehérvárt”, mint kontinensünk egyik legfontosabb szakrális helyét mutatja be az a könyv, melyet az ismert régészprofesszor, dr. Siklósi Gyula írt. A középkortól napjainkig összegyűjtött emlékkötet bemutatója január 20-án délután lesz a Felsővárosi Közösségi Házban, ahol a szerzővel dr. Bakonyi István beszélget. Az igazán érdekesnek ígérkező rendezvényre minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők!
2016.01.12. 15:37 |
A „Szent Székesfehérvárt”, mint kontinensünk egyik legfontosabb szakrális helyét mutatja be az a könyv, melyet az ismert régészprofesszor, dr. Siklósi Gyula írt. A középkortól napjainkig összegyűjtött emlékkötet bemutatója január 20-án délután lesz a Felsővárosi Közösségi Házban, ahol a szerzővel dr. Bakonyi István beszélget. Az igazán érdekesnek ígérkező rendezvényre minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők!

Székesfehérvári szent helyek címmel megjelent Siklósi Gyula legújabb kötete. A tudós régész, történész, Fehérvár középkori történetének talán legavatottabb kutatója nem sokat teketóriázik, bevezetője első mondatában ezt írja: A korabeli Európa egyik legnagyobb, legcsodáltabb városa, egyik legjelentősebb közlekedési csomópontja és kereskedelmi központja, Magyarország középkori fővárosa, koronázó városa, kontinensünk egyik legfontosabb szakrális helye, éppen ezért a világ egyik leglátogatottabb zarándokhelye volt a „Szent Székesfehérvár”.
Székesfehérvári templomok, imaházak, mecsetek, zsinagógák, temetőkápolnák, kálváriák, azaz a középkori Budai külváros és Felsőváros emlékei elevenednek meg Siklósi Gyula Székesfehérvári Szent helyek című, nemrég megjelent kötetében, amit barátja, Géczi Béla emlékének szentel. A könyv bemutatóját a január 20-i Szent Sebestyén-napon, Felsőváros búcsúnapján tartják.
A kötet előszavában Földi Zoltán, Felsőváros önkormányzati képviselője ajánlja az olvasó számára a régészprofesszor munkájának könyvben nyomon követhető eredményeit. Ahogy fogalmaz: „Megállapíthatjuk, hogy a templomok közösségteremtő ereje változatlanul hat ránk. Ahogyan régen, ugyanúgy napjainkban is, a templom lehetőséget nyújt a csendes elmélyülésre, az imára, Isten dicsőítésére, és keretet ad a közösség egyéb tevékenységeinek elvégzéséhez, hagyományaink ápolásához, egyházi szertartások megtartásához is.”
A templomok jelentőségéről ír maga a szerző is a kötet elején, amikor megfogalmazza, hogy Székesfehérvár valamennyi temploma fontos szerepet játszott a magyar történelemben. A koronázó várost, Magyarország középkori fővárosát, kontinensünk egyik legfontosabb szakrális helyeként említi, ami akkor a világ egyik leglátogatottabb zarándokhelye volt. Egy százhúsz évvel ezelőtt készült felsővárosi képeslap is erről tanúskodik, amin a város úgy szerepel: „Szent Székesfehérvár”. Ilyen és ehhez hasonló történelmi emlékek kerültek összegyűjtésre ebben a kötetben, amelynek illusztrációját olyan térképek és metszetek képezik, amik egy része még az 1600-as évekből származik. A szent helyekről készült fotók pedig Borbély Béla alkotásai.
A kötetben olyan érdekességekre derül fény, mint például az, hogy pontosan hol és mit hagyott el Székesfehérváron egy lübecki zarándok, vagy az, hogy kik is voltak a beginák, és hol állt a házuk Székesfehérváron, de akár az is, hogy hol volt a fehérvári Városmajor, és mi bizonyítja, hogy már az őskorban is lakott volt? Számos érdekes lelet, emlék bárki számára, aki elolvassa a Székesfehérvári Szent helyeket.
Még több megtudható magáról a régészeti kutatásokról és a feltárt tényekről a könyvbemutatón, ami január 20-án, szerdán 15 órakor lesz a sokak által csak „Zsuptipróként” ismert Felsővárosi Közösségi Házban. A régészprofesszorral dr. Bakonyi István fog beszélgetni. Mindenkit szeretettel várnak, aki érdeklődik Székesfehérvár szakrális helyei iránt.
A kötet előszavában Földi Zoltán, Felsőváros önkormányzati képviselője ajánlja az olvasó számára a régészprofesszor munkájának könyvben nyomon követhető eredményeit. Ahogy fogalmaz: „Megállapíthatjuk, hogy a templomok közösségteremtő ereje változatlanul hat ránk. Ahogyan régen, ugyanúgy napjainkban is, a templom lehetőséget nyújt a csendes elmélyülésre, az imára, Isten dicsőítésére, és keretet ad a közösség egyéb tevékenységeinek elvégzéséhez, hagyományaink ápolásához, egyházi szertartások megtartásához is.”
A templomok jelentőségéről ír maga a szerző is a kötet elején, amikor megfogalmazza, hogy Székesfehérvár valamennyi temploma fontos szerepet játszott a magyar történelemben. A koronázó várost, Magyarország középkori fővárosát, kontinensünk egyik legfontosabb szakrális helyeként említi, ami akkor a világ egyik leglátogatottabb zarándokhelye volt. Egy százhúsz évvel ezelőtt készült felsővárosi képeslap is erről tanúskodik, amin a város úgy szerepel: „Szent Székesfehérvár”. Ilyen és ehhez hasonló történelmi emlékek kerültek összegyűjtésre ebben a kötetben, amelynek illusztrációját olyan térképek és metszetek képezik, amik egy része még az 1600-as évekből származik. A szent helyekről készült fotók pedig Borbély Béla alkotásai.
A kötetben olyan érdekességekre derül fény, mint például az, hogy pontosan hol és mit hagyott el Székesfehérváron egy lübecki zarándok, vagy az, hogy kik is voltak a beginák, és hol állt a házuk Székesfehérváron, de akár az is, hogy hol volt a fehérvári Városmajor, és mi bizonyítja, hogy már az őskorban is lakott volt? Számos érdekes lelet, emlék bárki számára, aki elolvassa a Székesfehérvári Szent helyeket.
Még több megtudható magáról a régészeti kutatásokról és a feltárt tényekről a könyvbemutatón, ami január 20-án, szerdán 15 órakor lesz a sokak által csak „Zsuptipróként” ismert Felsővárosi Közösségi Házban. A régészprofesszorral dr. Bakonyi István fog beszélgetni. Mindenkit szeretettel várnak, aki érdeklődik Székesfehérvár szakrális helyei iránt.