Székesfehérvári szent helyek címmel jelent meg Siklósi Gyula legújabb kötete. A tudós régész, történész, Fehérvár középkori történetének legavatottabb kutatója szerint a korabeli Európa egyik legnagyobb, legcsodáltabb városa, Magyarország középkori fővárosa, koronázó városa, kontinensünk egyik legfontosabb szakrális helye, éppen ezért a világ egyik leglátogatottabb zarándokhelye volt a „Szent Székesfehérvár”.
Székesfehérvári templomok, imaházak, mecsetek, zsinagógák, temetőkápolnák, kálváriák, azaz a középkori Budai külváros és Felsőváros emlékei elevenednek meg Siklósi Gyula Székesfehérvári Szent helyek című kötetében, amit barátja, Géczi Béla emlékének szentel. A könyv bemutatóját Szent Sebestyén-napon, Felsőváros búcsúnapján tartották a Szent Sebestyén templomban, majd a Felsővárosi közösségi házban, ahol Bakonyi István irodalomtörténész beszélgetett a szerzővel.
A kötet előszavában Földi Zoltán, Felsőváros önkormányzati képviselője ajánlja az olvasó számára a régészprofesszor munkáját: „Megállapíthatjuk, hogy a templomok közösségteremtő ereje változatlanul hat ránk. Ahogyan régen, ugyanúgy napjainkban is, a templom lehetőséget nyújt a csendes elmélyülésre, az imára, Isten dicsőítésére, és keretet ad a közösség egyéb tevékenységeinek elvégzéséhez, hagyományaink ápolásához, egyházi szertartások megtartásához is.” Földi Zoltán képviselő a kötet bemutatása alkalmából megtisztelőnek nevezte, hogy a régészprofesszor Felsőváros szakrális helyeivel, építményeivel foglalkozik kötetében. Hozzátette, hogy a jelen Európájában fontos pillanat, hogy a múltunkból táplálkozva tudjuk biztosan látni a jövőnket és tudjunk elgondolkodni ezen. „A teremtő Isten adott egy olyan lehetőséget, egy olyan időszakot, amikor egy ilyen kiváló ötletet felkarolhattam. A Székesfehérvári Szent helyek 2. kötete a Felsővárost mutatja be történelmi és szakrális mivoltában, megtisztelő hogy támogathattam önkormányzati képviselői keretből a könyv megszületését. Egy képviselőnek fontosak a városrész intézményei, azok rendbetétele és a polgárok mindennapjainak segítése is, hogy utcáik, parkjaik rendben legyenek. De vannak olyan pillanatok is, az életnek olyan sarokkövei, amiket nem szabad lebontani, hanem ápolni kell őket, ilyen az a szellemi forrás is, amit professzor úr ad meg számunkra.” – fogalmazott Földi Zoltán, aki a 800 példányban készült kötetet sok felsővárosi lakosnak szeretné eljuttatni.
A kötet megjelenése alkalmából Dr. Siklósi Gyula régészprofesszor - aki szerint múltunk átörökítése utódainknak erkölcsi kötelességünk – számos érdekességről számolt be. Ilyen volt az az eset is, amikor a HB söröző pincéjében egymásba épített íveket látott, amelynek nem volt természetes oka. Ekkor eszébe jutott egy Le Vergne- féle az 1689-es városalaprajz, amin ezen a környéken ábrázolták az egykori Budai külváros dzsámiját. A Rozgonyi Piroska utca 1. szám alatti ház nyugati falának lábazata alatt megfigyelhetők a dzsámi részletei, a könyvben fotóval dokumentálta a felfedezést. Dr. Siklósi Gyula elmondta, hogy a könyv 16 szent helyet rögzít a Felsőváros és az egykori Budai külváros területén, ezeken a helyeken 45 objektumot gyűjtött össze, a kőtöredékeket és egyéb emlékeket feldolgozva alkotta meg a könyvet. A szerző szent helyekként jelöli meg a katolikus templomok, kolostorok, kápolnák, temetők mellett a török kori dzsámikat és mecseteket is.
A könyvbemutatón Nyárai Horváth István plébánosa atya kiemelte, a könyvből kiderül, hogy Fehérvár egykor Európa egyik legjelentősebb zarándokhelye volt és ez nagyon felmelengetheti a szívünket, elmélyítheti önérzetünket és lokálpatriotizmusunkat. Hozzátette, hogy fehérváriként sokszor megfeledkezünk arról, milyen óriási személyiségek éltek itt előttünk.
A könyvünnep a Felsővárosi Közösségi Házban folytatódott, ahol a Felsővárosi Általános Iskola tanulóinak műsora után Bakonyi István irodalomtörténész beszélgetett Dr. Siklósi Gyulával. Bakonyi István kiemelte, hogy irodalmi érték szempontjából is fontos kötettel van dolgunk, arról nem is beszélve, hogy a tudós szerző érzelmi megközelítése, szenvedélye a tényszerűen felsorolt részletekből is átsüt. Bakonyi István szerint a könyv a legjobb értelemben vett tankönyv is egyben, hiszen összefoglalja azt, amit a tárgykörben tudnunk illik, emellett számos újdonságot is tartalmaz.
A könyv illusztrációját olyan térképek és metszetek képezik, amik egy része még az 1600-as évekből származik. A szent helyekről készült fotók pedig Borbély Béla alkotásai. A kötetben olyan érdekességekre derül fény, mint például az, hogy pontosan hol és mit hagyott el Székesfehérváron egy lübecki zarándok, vagy az, hogy kik is voltak a beginák, és hol állt a házuk Székesfehérváron?
