-
Királyi Napok augusztus 14-e és 23-as között
Az augusztus 20-ai négynapos hétvégéhez igazodva idén egészen augusztus 23-ig várja a látogatókat a Szent István ünnepe köré szervezett összművészeti fesztivál, a Székesfehérvári Királyi Napok. A történelmi főváros legfontosabb, augusztus 14-én kezdődő kulturális eseményéről Lehrner Zsolt alpolgármester és Igaz Krisztina, a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ szakmai vezetője tartott ismertető sajtótájékoztatót.
2026.04.17. -
Tudományos konferencia
A második világháborút követő időszakban bekövetkezett államosítás lesz a fő témája annak a tudományos konferenciának, amelyet április 21-én, kedden 10 órakor rendeznek meg a Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Vármegyei Levéltárában.
2026.04.17. -
Országos döntőre készülnek
Országos megmérettetésre készülnek a Hermann László Zeneművészeti Szakgimnázium fúvósai, akik a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban adtak koncertet.
2026.04.17. -
Lepketánc
Kivételes koncertnek lehettek tanúi az Aranybulla Könyvtár vendégei. Városunk ikonikus duója a Hungarikum Együttes és meghívott vendégük Végh Gyula megzenésített versekkel köszöntötték a Költészet Napját.
2026.04.17.
Székely kapu a magyar világra - péntek esti könyvbemutató a Vörösmarty Mihály Könyvtárban
"Székely kapu a magyar világra" címmel jelent meg Borbély Zsolt Attila új könyve. A szerzővel január 27-én pénteken este hattól a székesfehérvári Vörösmarty Mihály Könyvtárban beszélget Fazakas Attila, a Magyar Állandó Értekezlet Szórvány Szakbizottságának tagja, a szorvany.info hírportál főszerkesztője és Dr. Lukácsy József, a Vörösmarty Társaság alelnöke.
2017.01.26. 08:14 |
"Székely kapu a magyar világra" címmel jelent meg Borbély Zsolt Attila új könyve. A szerzővel január 27-én pénteken este hattól a székesfehérvári Vörösmarty Mihály Könyvtárban beszélget Fazakas Attila, a Magyar Állandó Értekezlet Szórvány Szakbizottságának tagja, a szorvany.info hírportál főszerkesztője és Dr. Lukácsy József, a Vörösmarty Társaság alelnöke.
Borbély Zsolt Attila közéleti, közírói pályafutásának több mint huszonöt esztendeje a magyarság megmaradása áll a fókuszpontjában. Egyike azon keveseknek, akik a két világháború győzteseinek könyörtelensége által rájuk mért határon túli sors kényszerű periférikus látószögéből is képesek áttekinteni az egész kárpát-medencei valóságot. Számára a nemzeti kisebbségi jogokért folytatott küzdelem mindig magától értetődően fonódik össze az össznemzeti sorskérdésekkel.
Bánsági magyarként természetesen leginkább az erdélyi nemzetrész múltja, jelene és jövője foglalkoztatja. Írásainak egyik fontos erénye,hogy a közösség érdekeit aprópénzre váltó vezetők árulásaival szemben nem a sokak által választott - és sokkal kényelmesebb - szemérmes hallgatás, hanem a kíméletlen szembenézés útját választja. Cikkeiből, tanulmányaiból a autonómiaküzdelem két és fél évtizedének felemelő és erőt adó krónikája, ugyanakkor az erdélyi magyar politikai és értelmiségi elit "bukarestizálódásának" szomorú és tanulságos kordokumentuma rajzolódik ki.
Bánsági magyarként természetesen leginkább az erdélyi nemzetrész múltja, jelene és jövője foglalkoztatja. Írásainak egyik fontos erénye,hogy a közösség érdekeit aprópénzre váltó vezetők árulásaival szemben nem a sokak által választott - és sokkal kényelmesebb - szemérmes hallgatás, hanem a kíméletlen szembenézés útját választja. Cikkeiből, tanulmányaiból a autonómiaküzdelem két és fél évtizedének felemelő és erőt adó krónikája, ugyanakkor az erdélyi magyar politikai és értelmiségi elit "bukarestizálódásának" szomorú és tanulságos kordokumentuma rajzolódik ki.