-
Kenyéráldás Szent István ünnepén
Augusztus 20-án, a magyar államalapítás ünnepén Spányi Antal megyés püspök Szent István tiszteletére celebrált ünnepi szentmisét a Szent Korona hiteles másolata és első uralkodónk fejereklyéjének jelenlétében a székesegyházban. A püspök a ceremónia végén megáldotta az új kenyeret, az élet szimbólumát, majd átadta azt dr. Cser-Palkovics András polgármesternek, rajta keresztül pedig minden székesfehérvárinak.
2026.08.20. -
Anjouk az Árpádok trónján
Dr. Teiszler Éva történész, a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont munkatársa tart előadást az Anjouk koráról augusztus 21-én pénteken 17 órától a Vörösmarty Mihály Könyvtár olvasótermében. Az előadás korabeli források alapján azt járja körül, hogy mikor jelentkezett először a leányág bevonásának szükségessége, mennyire volt elfogadható a magyarok számára a nőági öröklés.
2026.08.20. -
Katonazenekari fesztivál
Négy katonazenekar találkozott az idei Fricsay Richárd katonazenekari fesztiválon. Székesfehérvár belvárosában nagy közönség gyűlt össze.
2026.08.20. -
Gavran: A baba
Új darabbal jelentkezett a Prospero Színkör. A V54 kultúrtérben mutatták be Miro Gavran: A baba című tragikomédiáját.
2026.08.19.
Székely kapu a magyar világra - péntek esti könyvbemutató a Vörösmarty Mihály Könyvtárban
"Székely kapu a magyar világra" címmel jelent meg Borbély Zsolt Attila új könyve. A szerzővel január 27-én pénteken este hattól a székesfehérvári Vörösmarty Mihály Könyvtárban beszélget Fazakas Attila, a Magyar Állandó Értekezlet Szórvány Szakbizottságának tagja, a szorvany.info hírportál főszerkesztője és Dr. Lukácsy József, a Vörösmarty Társaság alelnöke.
2017.01.26. 08:14 |
"Székely kapu a magyar világra" címmel jelent meg Borbély Zsolt Attila új könyve. A szerzővel január 27-én pénteken este hattól a székesfehérvári Vörösmarty Mihály Könyvtárban beszélget Fazakas Attila, a Magyar Állandó Értekezlet Szórvány Szakbizottságának tagja, a szorvany.info hírportál főszerkesztője és Dr. Lukácsy József, a Vörösmarty Társaság alelnöke.
Borbély Zsolt Attila közéleti, közírói pályafutásának több mint huszonöt esztendeje a magyarság megmaradása áll a fókuszpontjában. Egyike azon keveseknek, akik a két világháború győzteseinek könyörtelensége által rájuk mért határon túli sors kényszerű periférikus látószögéből is képesek áttekinteni az egész kárpát-medencei valóságot. Számára a nemzeti kisebbségi jogokért folytatott küzdelem mindig magától értetődően fonódik össze az össznemzeti sorskérdésekkel.
Bánsági magyarként természetesen leginkább az erdélyi nemzetrész múltja, jelene és jövője foglalkoztatja. Írásainak egyik fontos erénye,hogy a közösség érdekeit aprópénzre váltó vezetők árulásaival szemben nem a sokak által választott - és sokkal kényelmesebb - szemérmes hallgatás, hanem a kíméletlen szembenézés útját választja. Cikkeiből, tanulmányaiból a autonómiaküzdelem két és fél évtizedének felemelő és erőt adó krónikája, ugyanakkor az erdélyi magyar politikai és értelmiségi elit "bukarestizálódásának" szomorú és tanulságos kordokumentuma rajzolódik ki.
Bánsági magyarként természetesen leginkább az erdélyi nemzetrész múltja, jelene és jövője foglalkoztatja. Írásainak egyik fontos erénye,hogy a közösség érdekeit aprópénzre váltó vezetők árulásaival szemben nem a sokak által választott - és sokkal kényelmesebb - szemérmes hallgatás, hanem a kíméletlen szembenézés útját választja. Cikkeiből, tanulmányaiból a autonómiaküzdelem két és fél évtizedének felemelő és erőt adó krónikája, ugyanakkor az erdélyi magyar politikai és értelmiségi elit "bukarestizálódásának" szomorú és tanulságos kordokumentuma rajzolódik ki.