Sohonyai Edit - számomra ez a város egy kész regény

Épp egy tucat ifjúsági regénnyel a háta mögött is tud még ihletet meríteni szülővárosából. Ha van olyan ember Székesfehérváron, akinek mindenkihez van egy jó szava vagy ötlete, az Sohonyai Edit. Az írónő örök optimista, tiszteli a város történelmi hagyományait, de nyitott az újdonságokra is. Minden apró részletre figyel, még az olyan parányi madarakra is, amiket más talán észre sem vesz. Igazi lokálpatrióta, ez a vele töltött fél óra alatt is kiderült.
2019.06.12. 14:25 |

Mit jelent neked a város?

A nappalaim és az éjszakáim színtere, hiszen nem csak az ébren töltött időm, de az áloméletem helyszíneit is ez a város adja, még ha elvarázsolt formában is.

Szeretek itt élni: szeretem a napfényt az utcákon, szeretem azt, hogy bármerre megyek, mindig találkozom ismerőssel, akivel egy-két szót válthatok.

Ha öröm van bennem, akkor megoszthatom, ha szomorú vagyok, akkor mindig akad számomra egy ölelés. Olyan, mintha egy láthatatlan hálózat venne körül aranyszálakból, amelyet kapcsolatok alkotnak: a legtöbb évtizedek óta erős, és kölcsönösen tápláló, de akadnak néha olyanok is, melyek valami miatt elhervadnak, hogy aztán újak, és talán erősebbek sarjadjanak a helyükön. Egy emberi élet a kapcsolataival együtt szemlélhető a legteljesebben. És ezeknek a kapcsolatoknak az alakulása, érzelmi színezete adja az érdekességét. Ezekről írok a regényeimben, melyek főként fehérvári helyszíneken játszódnak. A Teleki, Ciszter, vagy a Lánczos Gimi, esetleg a Szent István Szakgimnázium főhősei is ezeket az utcákat róják a történeteim során.

Van olyan hely a városban, ahol szívesen időzöl?

Az Órajáték előtti kis tér a padokkal és a virág­ágyással. Ma már tudom, mert kinyomoztam, hogy Spanyárné Halász Szilvia tervezi ezeket a színes foltokat, melyekre köztéri alkotásként tekintek. Ezek a virágkompozíciók nagyon sok embernek adnak örömet. És akkor a méhekről és a gyakran idelátogató szenderekről még nem is beszéltem. Amikor először láttam itt szendert, azt hittem, hogy kolibri, ami kiszabadult valamelyik állatkereskedésből. Egy fotós ismerősöm magyarázta el, hogy nem, ez nem madár, hanem lepke, ami nappal egy alkalmas rejtekhelyen mély „szenderben” (szenderegve) pihen és estefelé ébred... Nagyon különleges, hogy az, amit csőrnek hittem, igazából hosszú pödörnyelv, amit kinyújtva táplálkoznak egy-egy virágkehely előtt lebegve.

Van kedvenc városi eseményed?

Van egy régi és egy új. A kedvencem a Királyi Napok és a középkori fal. Amikor a Városháza elé egy makettfalat húznak, és középkori gúnyába bújt gyerekek és felnőttek (a Szabad Színház tagjai) játszanak a járókelőkkel: fateknőben mosnak, és a vízcseppeket az arra elhaladókra rázzák, vagy deresre húzva, nagy fecskendővel megpurgálják őket. Valahogy átélhető így a középkor. Az én gyerekeim is be szoktak öltözni. Az egyik legfőbb attrakció a szereplő gyerekek számára a „kolbászlopás”. A szervezők valamelyik árussal egyeztetnek, hogy jön mindjárt egy gyerek, elemel egy kolbászt, tessék jajveszékelni. Ha ez megtörtént, futnak a katonák, a gyerekek menekülnek előlük a tömegen keresztül, nagy a felfordulás, melynek az a vége, hogy az alabárdosok a bíró elé cipelik a tetteseket, és a város főterén kalodába zárják őket. Egyszer a kamasz nagy­fi­am került kalodába. Odasétált elé a kishúga, alaposan megszemlélte, hogy rögzítve van a bátyja feje és keze, majd felnyúlt és lekevert neki egy pofont – így viszonozva az otthoni nyuvasztást. Szóval nagyon szeretem a vérbő és színes középkori sokadalmat, elvégre Fehérvár nagymúltú, középkori város, amit jó így megidézni.

A másik kedvencem a Fehérvári Töklámpás Fesztivál, melyet egy kedves barátom, Fiers Gábor talált ki. Először nem igazán hittem a sikerében… Mi abban a nagy cucc, hogy kihoznak az emberek egy tököt? De a végeredmény minden várakozásomat felülmúlta. Beöltözött gyerekek és felnőttek, csudaklassz, faragott tökök, beszélgető csoportok – gyakorlatilag minden különösebb szervezés nélkül. A fehérváriak maguk töltötték meg a lehetőséget tartalommal! Ha idén is lesz, igyekszem rábeszélni a barátnőimet, hogy öltözzünk be boszorkánynak mi is. A Halottak Napja amúgy is egyfajta előkészítése az adventi időszaknak és a karácsonynak. Gyönyörűek a régi, fehérvári temetők. Úgy tudom, Poklosi Péter évek óta tart idegenvezetést a Hosszú temetőben Mindenszentek környékén, Váczi Márk pedig idén tavasztól a Csutora temetőben. Úgy vélem, elhunytaink is részesei a minket körülvevő kapcsolati hálónak. A legtöbb évtizedek óta erős, de akadnak olyanok is, melyek valamelyest elhervadnak az emlékezetünkben, hogy aztán átadják a helyüket az újnak.

Interjú

  1. Beszélgetés Sáringer Éva bútorfestő népművésszel

    Sáringer Éva bútorfestő népművész két éve indult el az első székelyföldi körútra, hogy a helyi bútorfestés hagyományait feltárja, és dokumentálja a népi örökség fennmaradt, ritka kincseit. A Lánczos-Szekfű ösztöndíj támogatásával újabb utat tervez: néhány új lelőhely felkutatása mellett a már meglátogatott helyszínekre is visszalátogat majd, hogy tovább mélyíthesse tudását, tapasztalatait.

    2020.07.03.
  2. Kiadvány készül a környék gyógynövényeiről - beszélgetés Lencsés Ritával

    A megye természetes patikájáról készít gazdagon illusztrált kiadványt Lencsés Rita természetgyógyász, fitoterapeuta, aki több éve vezeti a népszerű Herbarius programok gyógynövénygyűjtő és -ismertető túráit.

    2020.07.02.
  3. Napközis táborok a Volán Fehérvár Öttusa Szakosztályánál - interjú Vörös Zsuzsanna szakosztály-igazgatóval

    Vívás, lovaglás, lövészet, kirándulások, sorversenyek, strandolás: felsorolni is nehéz a színes sportos programok tárházát, amelyet a Volán Fehérvár Öttusa Szakosztálya kínál a náluk táborozó ovisok és kisiskolások számára. A táborról, a sportágról és arról, hogy a koronavírus-járvány milyen nyomot hagyott a Volán Fehérvár Öttusa Szakosztályán, Vörös Zsuzsanna szakosztály-igazgatóval beszélgettünk.

    2020.06.25.
  4. Alkalmazkodni a környezethez és kiemelkedni belőle - beszélgetés Csutiné Schleer Erzsébet építésszel

    Az elmúlt ősszel rendezték meg a Pordán H. Ferenc-emlékkiállítást – az építészmérnök munkásságát a 4 Építész Alkotóközösség dolgozta föl: felkutatták, összegyűjtötték, rendszerezték a gazdag építésztervezői tevékenységek dokumentumait, a terveket, vázlatokat és a jegyzeteket. A XX. század utolsó harmadában, Székesfehérvár építészetének legjelesebb alkotójaként számon tartott Pordán H. Ferenc két jellegzetes épületénél Csutiné Schleer Erzsébet építészmérnök kalauzolt bennünket.

    2020.06.25.
  1. Játsszunk együtt! – új együtténeklős fehérvári gyereklemez Mits Péter zenésszel

    „Gyere velem, ott várlak már az úton, gyere velem, peng a gitárhúrom (…)” – ezzel a számmal kezdődik Mits Péter új együtténeklős, interaktív gyereklemeze. A Játsszunk együtt! második összeállítását tavaly vették fel egy kodálybeli koncerten; népdalok, virágénekek, a gyerekdalok szerepelnek a lemezen. A felütés pedig egy igazi fehérvári szám: Mits Márton zenéjére Balajthy Ferenc írt szöveget. A lemezről, a hiteles és színvonalas gyerekzenéről, a gyerekeknek zenélésről kérdeztük Mits Péter zenészt.

    2020.06.19.
  2. 30 éves a Wathay Ferenc Cserkészcsapat - Fehér György parancsnokkal beszélgettünk

    „Cserkésznek lenni életformát jelent. A gyerekek nagyon sok praktikus dolgot megtanulnak, a kézműves tevékenységek mellett fontos a természetben való jelenlét, a táborozás.” - vallja Fehér György, az idén harminc esztendővel ezelőtt Székesfehérváron megalapított Wathay Ferenc Cserkészcsapat parancsnoka.

    2020.06.17.
  3. Új vezérigazgató a Fejérvíz Zrt élén – beszélgetés Laczi Péter vezérigazgatóval

    A Székesfehérvári Önkormányzat többségi tulajdonában álló Fejérvíz Zrt nemrégiben megválasztott vezérigazgatója Laczi Péter az ezredfordulón, még hallgatóként lépett be először a cég falai közé, majd a csatornázási üzem éléről a Polgármester Hivatalba került, ahol a Városüzemeltetési és Közműellátási Irodát vezette mostanáig. Május végén vette át a Fejérvíz éléről harminc év után nyugdíjba vonult Kis Istvántól a tisztséget. 

    2020.06.17.
  4. Léleksimogató kötet - interjú Bartal Klárival, az Alkonyórán írójával

    Bartal Klári Alkonyórán című kötete az elmúlt év végén kerülhetett az olvasók kezébe. Az utolsó másfél évtized verseiből és prózai írásaiból álló sokszínű összeállítás körülöleli a mozgalmas, megpróbáltatásokkal teli életutat, Szegedtől Svédországon keresztül Székesfehérvárig, a magyarság történelmi eseményeivel, saját veszteségekkel, vidám gyerekversekkel, a novellákban a közeli vagy távolabbi múlt emlékeivel.

    2020.06.16.

Lakossági tájékoztatás

Fehérvár Magazin

Webkamera


360 Fehérvár

Eseménynaptár

2020. Július
h
K
Sze
Cs
P
Szo
V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2