Az irodalomról szóló könyvek világába vezetett az idei középszintű magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi első része, a 40 pontos, 60 perces szövegértési feladatsor Grendel Lajos művén keresztül. Az ezt követő szövegalkotási feladatnál egy Seneca-idézet, Bodor Ádám Állatkert című elbeszélése és Tóth Árpád és Jékely Zoltán egy-egy versének összehasonlítása szerepelt.
Az első feladat A modern magyar irodalom története című, tanároknak, diákoknak, érdeklődő olvasóknak szánt Grendel Lajos szöveg volt, amelyhez 12 feladat tartozott. Ezek a közölt tények, adatok visszakeresésére, a könyv címzettjeire, a szerzői gondolatmenet megértésére vonatkoztak, s a bevezető közvetlen, személyes, egyúttal a tudományos-népszerűsítő igényt is kifejező stílusára kérdeztek rá. A vizsgázó végül állást is foglalhatott, ajánlaná-e elolvasásra Grendel Lajos fiataloknak is szánt művét.
A második részben 60 pontért (20 a tartalom, 20 a szerkesztés, 20 a nyelvi megformálás) három feladat közül egyet kellett megoldaniuk a vizsgázóknak három órában. Az érvelési feladatban - Seneca antik római filozófus műveiből vett idézete kapcsán - a vizsgázó "Az idő a miénk" címmel fejthette ki hétköznapi tapasztalataira, olvasmányaira is hivatkozó, a Seneca szövegből vett megállapítással egyetértő vagy azt vitató véleményét; érveiben, példáiban utalva az időhöz való viszonyunkra is.
Az egy mű értelmezése feladat Bodor Ádám Állatkert című elbeszélésének vizsgálatát tartalmazta. A megadott szempont a hétköznapi életképben ábrázolt emberi kapcsolatok groteszk megjelenítésére, a családtagok viselkedésének értelmezésére, az elbeszélői hang stílusára vonatkozott. Az összehasonlító elemzésben Tóth Árpád Elégia egy rekettyebokorhoz és Jékely Zoltán Az ég játékai című alkotásának összevetése szerepelt, a szemlélődő, tűnődő lelkiállapot beszédhelyzetének középpontba állításával. A feladatban kérték a képalkotás, a költői gondolatmenet, a szerkesztésmód sajátosságainak feltárását is.
Az emelt szintű írásbeli érettségi négy órában négyféle feladatot tűzött ki a vizsgaleírásnak megfelelően, és a diákoknak mind a négy feladatot meg kellett oldaniuk. A 40 pontot érő nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor kiinduló szövege A magyar nyelv és irodalom enciklopédiája című kötet előszava volt. A 11 feladat - a szöveg megértésén és egyes állításainak önálló, kreatív értelmezésén, sőt megvitatásán túl - nyelvi (stilisztikai, retorikai, grammatikai) és irodalmi, átfogó kulturális ismereteket várt el (ilyen az előszóban felvetett kérdésekhez kapcsolódó versrészletek alapján a szerzők azonosítása, a könyvnyomtatás és a digitális közlés jelentőségének kifejtése).
Az egy mű értelmezése feladat (25 pont) Lator László Régi fénykép című alkotásának elemzése volt. A vers egy kép sajátos leírása; az értelmezési szempont a látvány versbeli megjelenítésének feltárását kérte. A Reflektálás egy jelenségre nevű feladatban (20 pont) a vizsgázók az irodalom nagyjainak magánéletéről, szerelmi kapcsolatairól, házasságairól szóló művek népszerűségének lehetséges okairól érvelhettek, és az e témához tartozó tények, kérdések ismeretterjesztő vagy akár oktatási célú felhasználása kapcsán fejthették ki véleményüket. A feladatot felvezető szöveg a Madách Színház Én, József Attila/József Attila szerelmei című színlapjáról idézett összefoglaló volt. A Gyakorlati írásbeliség feladat (15 pont) témája annak kifejtése egy hozzászólásban, miért érdemes elmenni lakásszínházba mint új, a megszokottól eltérő színházi térbe, vagy miért tartózkodnánk e műfajtól. Az írásbeli vizsgán mindkét szinten összesen maximum 100 pontot lehet elérni. Ebből helyesírási hibákért legfeljebb 15 pont veszíthető.
A köznevelési államtitkárság tájékoztatása szerint magyar nyelv és irodalom tárgyból középszinten 1174 helyszínen 77 975 vizsgázó, emelt szinten 50 helyszínen 1904 vizsgázó tett érettségit. Magyar mint idegen nyelvből középszinten 55 helyszínen 113 diák érettségizett, ebből csak középszinten lehetett vizsgázni. Az írásbelik kedden reggel a matematika vizsgákkal folytatódnak.
