-
Bach: János-passió húsvétkor
Idén március 20-án kerül sor az Alba Regia Szimfonikus Zenekar húsvéti koncertjére a Budai úti református templomban. Az esten, amely elmélyít és felemel, Johann Sebastian Bach időtlen mesterműve, a János-passió szólal meg.
2026.02.15. -
Az 1988-as Szent István Évről
Vajon mi a közös a Nemzeti Emlékhely harangjai, a Városi Képtár és Kókai Rezső Szent István király című oratóriumában? Székesfehérvár jó válasz, de még pontosabb, ha hozzá tesszük: 1988. A város méltóságteljes megemlékezéseinek sorában fontos helyet foglal el a Szent István Év, amelynek ünnepi eseményei az államalapító szent király útmutatásának megidézésével ismét ráébresztették a fehérváriakat arra, milyen erő van a lokálpatriotizmusban.
2026.02.13. -
A javítóintézet krónikája
A Prohászka templom közösségi terében mutatták be a fehérvári javítóintézet történetéről szóló kötetet. A visszatekintés fél évszázad történetét öleli fel.
2026.02.13. -
Újraindul a Partitúra
Visszatér a Partitúra sorozat, ezúttal online lesznek elérhetőek az új részek, az első már vasárnaptól - jelentették be Kápolnásnyéken. A hatodik évad a határontúli városokra fókuszál és a geopolitikai helyzet miatt egy Kápolnásnyéken rögzített kárpátaljai adás invitálja kulturális körutazásra a nézőket.
2026.02.13.
Reneszánsz sziget Székesfehérváron - 25 éve avatták fel a Mátyás király-emlékművet
Ünnepélyes keretek között avatták fel 25 évvel ezelőtt a Mátyás király-emlékművet. Székesfehérvár büszkén őrzi és ápolja a királyi koronázóváros múltját felidéző történelmi emlékeit. Melocco Miklós szobrászművész Mátyás-emlékművét a nagy király halálának 500. évfordulóján, 1990-ben avatták fel. A kompozíció gótikus-reneszánsz hangulatot varázsol a barokk környezetbe, és az elmúlt negyedszázad alatt közkedvelt alkotássá vált.
2015.04.08. 20:33 |
Ünnepélyes keretek között avatták fel 25 évvel ezelőtt a Mátyás király-emlékművet. Székesfehérvár büszkén őrzi és ápolja a királyi koronázóváros múltját felidéző történelmi emlékeit. Melocco Miklós szobrászművész Mátyás-emlékművét a nagy király halálának 500. évfordulóján, 1990-ben avatták fel. A kompozíció gótikus-reneszánsz hangulatot varázsol a barokk környezetbe, és az elmúlt negyedszázad alatt közkedvelt alkotássá vált.
A 25 évvel ezelőtti eseményeket idézték fel a szerda késő délutáni ünnepségen. Hat óra előtt néhány perccel az Igézőben Mátyás király történetével elevenítették fel a nagy király alakját. Majd a Székesfehérvári Hermann László Zeneművészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészeti Iskola művésztanárainak előadásában Mátyás korának udvari tánczenéjét hallhatták a szép számmal megjelent emlékezők.
"Ez az alkotás 25 éve gyönyörű része a barokk belvárosnak, és nap, mint nap felhívja az itt élők figyelmét, hogy milyen szép és fontos városba születtünk, hol élünk, és ez milyen felelősséget ró ránk, székesfehérváriakra.” – kezdte ünnepi köszöntőjét a város polgármestere. „Azt gondolom, 1990 áprilisában, a rendszerváltoztatás napjaiban ennek a köztéri szobornak a felállítása hittétel is volt amellett, hogy a város fontosnak tartja több mint ezer éves történelmét. Ezt szeretné különböző módon bemutatni, és vállalni ennek felelősségét.” Dr. Cser-Palkovics András polgármester köszönetet mondott az alkotónak, Melocco Miklósnak és a város akkori vezetőjének, Balsay Istvánnak, hogy szorgalmazta a Mátyás-emlékmű elkészítését.
"Köszönöm a fehérváriaknak, hogy tisztelik ezt a szobrot, amelynek születésnapja van.” Melocco Miklós felidézte az emlékmű alkotásának folyamatát, körülményeit. „A pályázati kiírás ismertetésekor számomra nagyon sokat jelentett az akkori városvezetőnek, Balsay Istvánnak az a mondta, hogy a művészek ne a rendelkezésre álló keretből induljanak ki, hanem abból, mintha minden pénz meglenne, mert azt szeretné, ha nagyszabású álmok közül lehetne választani. Ez a biztatás a művészetre szólított fel bennünket, és én komolyan vettem.”
Az alkotó kiemelte, hogy a ma látható alkotás, amelynek megvalósításban Masznyik Csaba, Krähling János építészek és Kisfaludy Attila statikus működött közre, nem egy időben készült el. Lépésről lépésre haladva, mintegy öt év alatt vált teljessé. Az emlékmű később kiegészült a Szónok szobrával (1992. május), a „Krónikaíró” című címerrel (1992. június), a „Mathias rex” felirattal (1993. szeptember), a gyűrűt tartó hollóval, a geometriát, aritmetikát szimbolizáló címerrel és az asztronómia allegorikus alakjával (1993. november-december).



