-
Székesfehérvár, koronázó város
Az Országalma, a Bory-vár, az egykori koronázótemplom, a Szent Korona, de Kati néni derűt árasztó szobra is látható azokon a kedves alkotásokon, amelyeket a Maroshegyi Óvoda pályázatára küldtek be az óvodások, illetve a családok. A díjátadót szerdán tartották az óvodában.
2026.04.22. -
Egy nap Haydnnal
Haydn műveivel zárul a PartiTúra ifjúsági hangversenysorozat idei évada. Április 27-én, hétfőn egy, április 29-én, szerdán három időpontban hallhatók az Esterházy-család szolgálatában álló udvari zeneszerző „Napszak” szimfóniái az Alba Regia Szimfonikus Zenekar előadásában. A karmester Dénes-Worowski Marcell lesz.
2026.04.22. -
A Rác utca rejtelmei
Ismét várostörténeti sétát szervezett a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont. Az érdeklődők a Rác utcát ismerhették meg, amelynek helyreállításáért a város Europa Nostra-díjat kapott.
2026.04.22. -
Nemzetközi jazzélmény Fehérváron
Különleges improvizatív jazzesttel várta a közönséget a Christian Marien Quartett Székesfehérváron, ahol legújabb albumukat mutatták be. A koncert nemcsak zenei határokat feszegetett, hanem egy nemzetközi turné egyik állomásaként is izgalmas betekintést adott a kortárs európai jazz világába.
2026.04.22.
Reneszánsz sziget Székesfehérváron - 25 éve avatták fel a Mátyás király-emlékművet
Ünnepélyes keretek között avatták fel 25 évvel ezelőtt a Mátyás király-emlékművet. Székesfehérvár büszkén őrzi és ápolja a királyi koronázóváros múltját felidéző történelmi emlékeit. Melocco Miklós szobrászművész Mátyás-emlékművét a nagy király halálának 500. évfordulóján, 1990-ben avatták fel. A kompozíció gótikus-reneszánsz hangulatot varázsol a barokk környezetbe, és az elmúlt negyedszázad alatt közkedvelt alkotássá vált.
2015.04.08. 20:33 |
Ünnepélyes keretek között avatták fel 25 évvel ezelőtt a Mátyás király-emlékművet. Székesfehérvár büszkén őrzi és ápolja a királyi koronázóváros múltját felidéző történelmi emlékeit. Melocco Miklós szobrászművész Mátyás-emlékművét a nagy király halálának 500. évfordulóján, 1990-ben avatták fel. A kompozíció gótikus-reneszánsz hangulatot varázsol a barokk környezetbe, és az elmúlt negyedszázad alatt közkedvelt alkotássá vált.
A 25 évvel ezelőtti eseményeket idézték fel a szerda késő délutáni ünnepségen. Hat óra előtt néhány perccel az Igézőben Mátyás király történetével elevenítették fel a nagy király alakját. Majd a Székesfehérvári Hermann László Zeneművészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészeti Iskola művésztanárainak előadásában Mátyás korának udvari tánczenéjét hallhatták a szép számmal megjelent emlékezők.
"Ez az alkotás 25 éve gyönyörű része a barokk belvárosnak, és nap, mint nap felhívja az itt élők figyelmét, hogy milyen szép és fontos városba születtünk, hol élünk, és ez milyen felelősséget ró ránk, székesfehérváriakra.” – kezdte ünnepi köszöntőjét a város polgármestere. „Azt gondolom, 1990 áprilisában, a rendszerváltoztatás napjaiban ennek a köztéri szobornak a felállítása hittétel is volt amellett, hogy a város fontosnak tartja több mint ezer éves történelmét. Ezt szeretné különböző módon bemutatni, és vállalni ennek felelősségét.” Dr. Cser-Palkovics András polgármester köszönetet mondott az alkotónak, Melocco Miklósnak és a város akkori vezetőjének, Balsay Istvánnak, hogy szorgalmazta a Mátyás-emlékmű elkészítését.
"Köszönöm a fehérváriaknak, hogy tisztelik ezt a szobrot, amelynek születésnapja van.” Melocco Miklós felidézte az emlékmű alkotásának folyamatát, körülményeit. „A pályázati kiírás ismertetésekor számomra nagyon sokat jelentett az akkori városvezetőnek, Balsay Istvánnak az a mondta, hogy a művészek ne a rendelkezésre álló keretből induljanak ki, hanem abból, mintha minden pénz meglenne, mert azt szeretné, ha nagyszabású álmok közül lehetne választani. Ez a biztatás a művészetre szólított fel bennünket, és én komolyan vettem.”
Az alkotó kiemelte, hogy a ma látható alkotás, amelynek megvalósításban Masznyik Csaba, Krähling János építészek és Kisfaludy Attila statikus működött közre, nem egy időben készült el. Lépésről lépésre haladva, mintegy öt év alatt vált teljessé. Az emlékmű később kiegészült a Szónok szobrával (1992. május), a „Krónikaíró” című címerrel (1992. június), a „Mathias rex” felirattal (1993. szeptember), a gyűrűt tartó hollóval, a geometriát, aritmetikát szimbolizáló címerrel és az asztronómia allegorikus alakjával (1993. november-december).



