-
Kétnapos Játékfesztivál
A gyermeknapi hétvégén, május 25-én és 26-án újra a gyerekeké lesz a fehérvári belváros: a Hetedhét Játékfesztivál mindkét nap délelőtt tíz órától este hétig várja a családokat sok-sok játékkal, zenés-mesés színpadi programokkal. Többek között Farkasházi Réka és a Tintanyúl Zenekar, Varró Dániel és Molnár György, a Kabóca Bábszínház, valamint Szalóky Ági és gyermekzenekara szórakoztatja majd a közönséget a Városház téren.
2024.05.06. -
A Mama köténye
A Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban május 8-án szerdán 17 órakor mutatják be Békési Erika: A Mama köténye című könyvét. Az írónő beszélgetőtársa Bakonyi István irodalomtörténész lesz.
2024.05.06. -
Királykúti esték
Kozáry Ferenc színművész volt a Királykúti esték vendége. A Vörösmarty Színház népszerű művésze Bakonyi István kérdéseire engedett bepillantást mindennapjaiba.
2024.05.03. -
Színházi nyár Fehérvárcsurgón
Az idei nyár sem telik el színház nélkül Fehérvárcsurgón. A szervezők júniusban, júliusban és augusztusban is izgalmas darabokkal készülnek.
2024.05.02.
Réber László grafikus alkotásai láthatók Fehérváron
Réber László Munkácsy-díjas grafikusművész, karikaturista alkotásaiból nyílt kiállítás szombaton a székesfehérvári Csók István Képtárban. Az augusztus 3-ig látható tárlaton "papírkarcok" - a művész kevéssé ismert autonóm grafikái -, továbbá az Élet és Irodalomban megjelent illusztrációi, karikatúráinak válogatása és meseillusztrációinak egy része látható.
2008.04.28. 11:34 |
Réber László Munkácsy-díjas grafikusművész, karikaturista alkotásaiból nyílt kiállítás szombaton a székesfehérvári Csók István Képtárban. Az augusztus 3-ig látható tárlaton "papírkarcok" - a művész kevéssé ismert autonóm grafikái -, továbbá az Élet és Irodalomban megjelent illusztrációi, karikatúráinak válogatása és meseillusztrációinak egy része látható.
Az elsősorban Janikovszky Éva és Lázár Ervin könyveihez készített illusztrációi, valamint a Ludas Matyiban megjelent karikatúrái révén ismert alkotó művészi hagyatékának egy részét - mintegy kétezer munkát - a székesfehérvári Szent István Király Múzeum őrzi.
A rajzokat a grafikusművész leánya, Widengard Krisztina 2005-ben bízta a múzeum gondjaira, amikor a Csók István Képtár " A magyar grafika aranykora" című kiállításra kért tőle kölcsön Réber-rajzokat.
Réber László 1920. május 21-én született Budapesten. 1949-től készített karikatúrákat: a Szabad Szájban, majd a Ludas Matyi hasábjain alapozta meg azt a tekintélyt, amelyet később a könyvkiadásban, a rajzfilmben, kiállításokon és önálló kötetekben növelt itthon és a nagyvilágban.
1951-től két évig a Híradó- és Dokumentumfilmgyár rajzfilmosztályának tervezője, 1953-59-ben a Ludas Matyi munkatársa volt. 1965-67 között három rajzfilmet készített. 1970-74 között az Élet és Irodalom irodalmi magazin karikaturistája, a 80-as évektől térbeli alkotásokkal is foglalkozott.
A szöveg nélküli rajz és a szűkszavúan intellektuális grafika mestere, az 1945 utáni magyar karikatúra nagy generációjának jelentős tagja volt. Érdemei elismeréseképpen 1967-ben és 1993-ban Munkácsy-díjjal tüntették ki. Réber László 2001. november 2-án hunyt el.
Az elsősorban Janikovszky Éva és Lázár Ervin könyveihez készített illusztrációi, valamint a Ludas Matyiban megjelent karikatúrái révén ismert alkotó művészi hagyatékának egy részét - mintegy kétezer munkát - a székesfehérvári Szent István Király Múzeum őrzi.
A rajzokat a grafikusművész leánya, Widengard Krisztina 2005-ben bízta a múzeum gondjaira, amikor a Csók István Képtár " A magyar grafika aranykora" című kiállításra kért tőle kölcsön Réber-rajzokat.
Réber László 1920. május 21-én született Budapesten. 1949-től készített karikatúrákat: a Szabad Szájban, majd a Ludas Matyi hasábjain alapozta meg azt a tekintélyt, amelyet később a könyvkiadásban, a rajzfilmben, kiállításokon és önálló kötetekben növelt itthon és a nagyvilágban.
1951-től két évig a Híradó- és Dokumentumfilmgyár rajzfilmosztályának tervezője, 1953-59-ben a Ludas Matyi munkatársa volt. 1965-67 között három rajzfilmet készített. 1970-74 között az Élet és Irodalom irodalmi magazin karikaturistája, a 80-as évektől térbeli alkotásokkal is foglalkozott.
A szöveg nélküli rajz és a szűkszavúan intellektuális grafika mestere, az 1945 utáni magyar karikatúra nagy generációjának jelentős tagja volt. Érdemei elismeréseképpen 1967-ben és 1993-ban Munkácsy-díjjal tüntették ki. Réber László 2001. november 2-án hunyt el.