-
Gyertyaszentelő a Székesegyházban
Február 2-án hétfőn, Urunk bemutatásának ünnepén, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján, 16 óra 30-kor közös zsolozsmát, majd 17 órától koncelebrált ünnepi szentmisét tartanak a Székesegyházban. A Megszentelt élet világnapján együtt imádkozhatnak a hívek a szerzetesekkel, szerzetesnővérekkel, a Prohászka Imaszövetség tagjaival és a plébániákon működő közösségek és a lelkiségi mozgalmak képviselőivel.
2026.01.31. -
Emberi sorsok a Don-kanyarban
A 2. magyar hadsereg tragédiájának hátterével, a magyar honvédek történetének máig ható üzenetével ismerkedhettek meg a fiatalok pénteken a Vármegyeházán, ahol Illésfalvi Péter történész tartott szemléletes előadást. A fiatalokat Vargha Tamás honvédelmi miniszterhelyettes, Székesfehérvár országgyűlési képviselője és dr. Tanárki Gábor főispán köszöntötte
2026.01.30. -
Emberi sorsok a Don-kanyarban
Rendhagyó történelemórát tartottak a Vármegyeházán. A középiskolás diákok a Don-kanyar tragédiájának történelmi hátteréről hallhattak előadást, valamint mini kiállítás keretében tekinthették meg a katonai egyenruhákat és felszereléseket.
2026.01.30. -
Mezőföld tánchagyományai
Béresek nyomában címmel a Mezőföld hagyományait idézték meg a Táncházban. A koreográfiákat Majoros Róbert és Majorosné Szabó Veronika jegyzi.
2026.01.30.
Prométheusz bemutatkozott, avagy a Fehérvári Balett Színház új bemutatója
Jóleső érzés volt látni, és tudni, hogy Székesfehérvár, a művészetek városa (is) ilyen remek együttessel rendelkezik, amelynek már híre van a városon és az országon kívül is. A két egyfelvonásos darab nem volt túl hosszú, de sokat mondott és lenyűgözött. Az első egyfelvonás a Szeszély címet viselte, és a világhírű koreográfus, Alexander Ekman alkotása. Még 2006-ban, a barcelonai IT Dansa közreműködésével alkotta meg a nagyon is emberi darabot. Hiszen az ember esendőségéről, beilleszkedési problémáiról szólt, sok humorral. Nem volt nevetséges, de mulatságos. Szomorú volt, de nem annyira, hogy tragikusnak érezhessük. Mozdultak a kezek, a lábak egyszerre és külön, külön, beszéltek a színpadon lévők egyszerre és kettesben, vagy egyenként, ám mégis a különbözőség látszata ellenére nagyon is egységes volt minden. No és a zenék! Vivaldi Négy évszak művéből a hegedű szárnyalt, rabul ejtett, a Bolero remek volt kicsit másként Edmundo Ros-től, jól szólt Nina Simon: My baby just cares for me című dala. Nemzetközi előadás volt ez, hiszen Ekman mellett, aki a jelmezeket is tervezte a fénytervet Alexandre Kurth jegyezte, míg a betanító balettmester Mathilde Van de Meerendonk volt.
Ezután a Prométheusz következett, aki ellopta a tüzet. Egerházi Attila, a színház igazgatója alkotta e remekművet a librettóval és dramaturgiával, a színpadterv koncepciójával, valamint a fény tervvel. Beethoven zenéje csodálatos volt, izzott mint a tűz, lángolt, világított, felemelt, és elmésztett. A legenda szerint amikor Zeusz megvonta a tüzet a halandóktól, egy üreges növény szárában parazsat lopott Prométheusz az égből a számukra. Megtanította őket a szántásra, vetésre, írásra, kórok gyógyítására. Zeusz bosszúból a Kaukázus szikláihoz láncolta, és egy keselyűvel minden nap kitépette a máját, amely minden nap újra nőtt. Végül Héraklész szabadította meg a láncaitól, lelőtte a keselyűt és szétzúzta a láncait. Egerházi Attila szerint Prométheusz valójában egy antihős. "Ez tragikomikus elemeket vitt a történetbe, és a balett egyfajta buleszkké alakult" vélte a dramaturg. De mégis felemelő volt Prométheusz legendája, amely kortárs, modern táncban elevenedett meg, nagyszerű koreográfiával, lehengerlő táncokkal. Csoportosan, kettesben, szólóban csalt a végén vastapsot az új bemutató.
Megérdemelten!