-
Krisztus Király Napok
Püspöki szentmisével zárult a Krisztus Király Napok háromnapos ünnepségsorozata vasárnap. Az Almássy-telepi Krisztus Király Plébánia búcsúnapján adták át a Krisztus Király-díjat, amelyet idén Takács Lajos kapott. Amint az a méltatásban elhangzott, a közösség tagja példaértékűen valósítja meg munkájában és életében, hogy találkozik benne az emberség, az evangélium és a gazdaság.
2026.11.22. -
Székesfehérvári Kórustalálkozó
Tizenkettedik alkalommal rendezte meg az Alba Regia Vegyeskar a Székesfehérvári Kórustalálkozót. A hangversenyen fellépett a Comenius Kamarakórus, a Köfém Nyugdíjas Férfikar, a Primavera Kórus, a Sing for joy Kamarakórus, a Vox Mirabilis Kamarakórus és a házigazda, Alba Regia Vegyeskar.
2026.11.21. -
A művészeti oktatás fejlesztése
Fehérvár ad helyet a Művészeti Szakközépiskolák Szövetsége érdekegyeztető fórumának. A kétnapos szakmai esemény célja, hogy a korábbi előkészítő egyeztetések eredményeit összegezve, egységes és megalapozott javaslatcsomagot dolgozzon ki a minisztérium számára a hazai középfokú művészetoktatás fejlesztése érdekében.
2026.11.20. -
Kiállítás a Munkácsyban
Képzőművészeti kiállítást rendeztek a Munkácsy Mihály Általános Iskolában. A tárlatra a Gorsium Művészeti Szakgimnázium növendékei hozták el alkotásaikat.
2026.11.20.
Prométheusz bemutatkozott, avagy a Fehérvári Balett Színház új bemutatója
Jóleső érzés volt látni, és tudni, hogy Székesfehérvár, a művészetek városa (is) ilyen remek együttessel rendelkezik, amelynek már híre van a városon és az országon kívül is. A két egyfelvonásos darab nem volt túl hosszú, de sokat mondott és lenyűgözött. Az első egyfelvonás a Szeszély címet viselte, és a világhírű koreográfus, Alexander Ekman alkotása. Még 2006-ban, a barcelonai IT Dansa közreműködésével alkotta meg a nagyon is emberi darabot. Hiszen az ember esendőségéről, beilleszkedési problémáiról szólt, sok humorral. Nem volt nevetséges, de mulatságos. Szomorú volt, de nem annyira, hogy tragikusnak érezhessük. Mozdultak a kezek, a lábak egyszerre és külön, külön, beszéltek a színpadon lévők egyszerre és kettesben, vagy egyenként, ám mégis a különbözőség látszata ellenére nagyon is egységes volt minden. No és a zenék! Vivaldi Négy évszak művéből a hegedű szárnyalt, rabul ejtett, a Bolero remek volt kicsit másként Edmundo Ros-től, jól szólt Nina Simon: My baby just cares for me című dala. Nemzetközi előadás volt ez, hiszen Ekman mellett, aki a jelmezeket is tervezte a fénytervet Alexandre Kurth jegyezte, míg a betanító balettmester Mathilde Van de Meerendonk volt.
Ezután a Prométheusz következett, aki ellopta a tüzet. Egerházi Attila, a színház igazgatója alkotta e remekművet a librettóval és dramaturgiával, a színpadterv koncepciójával, valamint a fény tervvel. Beethoven zenéje csodálatos volt, izzott mint a tűz, lángolt, világított, felemelt, és elmésztett. A legenda szerint amikor Zeusz megvonta a tüzet a halandóktól, egy üreges növény szárában parazsat lopott Prométheusz az égből a számukra. Megtanította őket a szántásra, vetésre, írásra, kórok gyógyítására. Zeusz bosszúból a Kaukázus szikláihoz láncolta, és egy keselyűvel minden nap kitépette a máját, amely minden nap újra nőtt. Végül Héraklész szabadította meg a láncaitól, lelőtte a keselyűt és szétzúzta a láncait. Egerházi Attila szerint Prométheusz valójában egy antihős. "Ez tragikomikus elemeket vitt a történetbe, és a balett egyfajta buleszkké alakult" vélte a dramaturg. De mégis felemelő volt Prométheusz legendája, amely kortárs, modern táncban elevenedett meg, nagyszerű koreográfiával, lehengerlő táncokkal. Csoportosan, kettesben, szólóban csalt a végén vastapsot az új bemutató.
Megérdemelten!