-
Márai Sándor nyomán
Aki a világ fölé hajolt egyszer címmel zenés irodalmi műsort adnak a Ciszterci Szent István Gimnázium diákjai. A Márai Sándor nyomán bemutatásra kerülő előadás december 7-én, vasárnap 19.00 órakor kezdődik a Hetedhét Játékmúzeumban.
2025.12.05. -
A lélek textúrái
Utamra hulló színeim... címmel Fodor Orsi dekorfal designer alkotásaiból nyílik kiállítás december 7-én, vasárnap 17 órakor az Öreghegyi Közösségi Házban. A nemzetközileg elismert tervező és kivitelező tárlatát Kocsis Noémi író, újságíró ajánlja a közönség figyelmébe.
2025.12.05. -
A koronázóbazilika titkai
A Városháza Dísztermében mutatták be Szabó Zoltán építészettörténész koronázóbazilikáról szóló két újabb kötetét.
2025.12.05. -
Aranyat érő beszélgetések
Városunk kulturális életének egyik kimagasló tehetsége volt az Aranybulla Könyvtárban Bokros Judit vendége. Ferenczy-Nagy Boglárka az Aranyat érő beszélgetések keretében mesélt életútjáról, jövőbeni terveiről.
2025.12.05.
Prométheusz bemutatkozott, avagy a Fehérvári Balett Színház új bemutatója
Jóleső érzés volt látni, és tudni, hogy Székesfehérvár, a művészetek városa (is) ilyen remek együttessel rendelkezik, amelynek már híre van a városon és az országon kívül is. A két egyfelvonásos darab nem volt túl hosszú, de sokat mondott és lenyűgözött. Az első egyfelvonás a Szeszély címet viselte, és a világhírű koreográfus, Alexander Ekman alkotása. Még 2006-ban, a barcelonai IT Dansa közreműködésével alkotta meg a nagyon is emberi darabot. Hiszen az ember esendőségéről, beilleszkedési problémáiról szólt, sok humorral. Nem volt nevetséges, de mulatságos. Szomorú volt, de nem annyira, hogy tragikusnak érezhessük. Mozdultak a kezek, a lábak egyszerre és külön, külön, beszéltek a színpadon lévők egyszerre és kettesben, vagy egyenként, ám mégis a különbözőség látszata ellenére nagyon is egységes volt minden. No és a zenék! Vivaldi Négy évszak művéből a hegedű szárnyalt, rabul ejtett, a Bolero remek volt kicsit másként Edmundo Ros-től, jól szólt Nina Simon: My baby just cares for me című dala. Nemzetközi előadás volt ez, hiszen Ekman mellett, aki a jelmezeket is tervezte a fénytervet Alexandre Kurth jegyezte, míg a betanító balettmester Mathilde Van de Meerendonk volt.
Ezután a Prométheusz következett, aki ellopta a tüzet. Egerházi Attila, a színház igazgatója alkotta e remekművet a librettóval és dramaturgiával, a színpadterv koncepciójával, valamint a fény tervvel. Beethoven zenéje csodálatos volt, izzott mint a tűz, lángolt, világított, felemelt, és elmésztett. A legenda szerint amikor Zeusz megvonta a tüzet a halandóktól, egy üreges növény szárában parazsat lopott Prométheusz az égből a számukra. Megtanította őket a szántásra, vetésre, írásra, kórok gyógyítására. Zeusz bosszúból a Kaukázus szikláihoz láncolta, és egy keselyűvel minden nap kitépette a máját, amely minden nap újra nőtt. Végül Héraklész szabadította meg a láncaitól, lelőtte a keselyűt és szétzúzta a láncait. Egerházi Attila szerint Prométheusz valójában egy antihős. "Ez tragikomikus elemeket vitt a történetbe, és a balett egyfajta buleszkké alakult" vélte a dramaturg. De mégis felemelő volt Prométheusz legendája, amely kortárs, modern táncban elevenedett meg, nagyszerű koreográfiával, lehengerlő táncokkal. Csoportosan, kettesben, szólóban csalt a végén vastapsot az új bemutató.
Megérdemelten!
