-
Márai Sándor-est a Városházán
A 125 éve született Márai Sándorra emlékeztek hétfőn este Székesfehérváron. A Városháza Dísztermében telt ház előtt Rékasi Károly színművész jelenítette meg az író 1948 utáni emigrációs éveit és belső küzdelmeit. A Lélekablak – a szabadság ára című, egyfelvonásos emlékműsor középpontjában a hazaszeretet, a kényszerű száműzetés és a polgári értékek elvesztése állt.
2026.02.16. -
A szépprózát ünneplik
Február 17-én, kedden 17 órától felolvasóestet tartanak a Vörösmarty Társaság prózaírói a magyar széppróza napja alkalmából. Minden érdeklődőt szeretettel várnak a Társaság klubházában.
2026.02.16. -
Farsangi operaparádé
Kivételes érdeklődés kísérte a Vox Mirabilis farsangi koncertjét. A Szent István Művelődési Házban idén is telt ház előtt rendezték meg a Kamarakórus és meghívott vendégei találkozóját.
2026.02.16. -
Best of Valentin
A Köfém Művelődési Házban köszöntötték a hölgyeket Valentin napján. A műsorban idén a méltán népszerű színész-énekes Egyházi Géza lépett fel.
2026.02.16.
Ötszázötven éve koronázták meg Hunyadi Mátyást Székesfehérváron
A Hunyadi diákjainak műsorával, valamint dr. Szentmartoni Szabó Géza irodalom- történész és Siklósi Gyula régészprofesszor történelmi ízelítője segítségével emlékezett a város Mátyás király koronázásának 550. évfordulója alkalmából. A Mátyás király-emlékműnel felidézték, hogy 1464. március 29-én Fehérváron koronázta magyar királlyá az esztergomi érsek Hunyadi Mátyást.
2014.03.29. 09:32 |
A Belvárosi I. István Középiskola Hunyadi Mátyás Tagintézményének műsorával, valamint dr. Szentmartoni Szabó Géza irodalomtörténész és Siklósi Gyula régészprofesszor történelmi ízelítője segítségével emlékezett a város Mátyás király koronázásának 550. évfordulója alkalmából. A Mátyás király-emlékműnel felidézték, hogy 1464. március 29-én Fehérváron koronázta magyar királlyá az esztergomi érsek Hunyadi Mátyást.
KÉPGALÉRIA az ünnepségről
KÉPGALÉRIA az ünnepségről
Ünnepi beszédében Székesfehérvár polgármestere kiemelte, hogy a város a Szent István Emlékév elmúltával is keresi azokat az évfordulókat, amelyekre emlékezni nemcsak lehetőséget, hanem morális kötelességet is jelent Fehérvár számára. dr. Cser-Palkovics András kiemelte, hogy Mátyás személyében olyan királyra emlékezik Székesfehérvár, aki az ország leghíresebb, legsikeresebb uralkodója volt. Hangsúlyozta, hogy nemcsak a történelmi hagyományok miatt lehetünk büszkék erre a városra, hanem azért is, mert olyan diákjai vannak, akik rögtön igent mondtak a felkérésre, hogy ünnepi műsort adnak az évforduló alkalmából. A hunyadis diákok ünnepi műsorában jelmezes történelmi játékkal elevenítették fel a koronázást, majd az okos molnárleány meséjét játszották el.
Az évfordulóra dr. Szentmartoni Szabó Géza egyetemi adjunktus, irodalomtörténész emlékezett, aki kiemelte, hogy elsőként a Thuróczi-krónika számol be Mátyás 1464-es koronázásáról, amely Bonfini állításával szemben nem nagypénteken, hanem nagycsütörtökön történt. Szentmártoni Szabó Géza felhívta a figyelmet, hogy Mátyás koronázása a Szent Korona szempontjából is fontos, amely ekkor került vissza Magyarországra. Mátyást a bárói ligák szegedi egyezménye értelmében már 1458 januárjában megválasztották, viszont a Szent Korona nélkül hatalma vitatható volt. 1461-ben Mátyás háborúba keveredett Frigyes császárral, akivel azonban kénytelen volt békét kötni, mivel apósa, Podjebrád bujtogatására a cseh főurak újra lázongani kezdtek ellene. Ezt követően kötötte meg 1463-ban Mátyás III. Frigyessel a bécsújhelyi megállapodást, aminek értelmében 80 000 aranyforintért visszakapta tőle a Szent Koronát. Nem koronáztatta meg magát azonnal, előbb befejezte a boszniai hadjáratot és csak ezt követően, 1464. március 29-én került sor a ceremóniára Székesfehérváron.
Siklósi Gyula régészprofesszor a jubileum kapcsán a Mátyás korabeli Székesfehérvárról beszélt, amely a XV. században Európa egyik legnagyobb kereskedelmi központja, valódi világváros volt. Elmondta, hogy húsz nemzetközi út torkollott be a városba, vásárterülte az akkori világ egyik legnagyobb piactere volt. A nemzetközi utakon Fehérvárról Európa valamennyi nagyvárosába és tengeri kikötőjébe el lehetett jutni. A professzor hangsúlyozta, hogy Mátyás korában Székesfehérvár Európa egyik legnagyobb települése volt, nagyobb volt mint az akkori Párizs, vagy Bécs.



