-
Pünkösd vasárnap
Pünkösd a húsvét utáni hetedik vasárnapon és hétfőn megült ünnep, melyben a Szentlélek eljövetelére, az egyház alapítására és az egész világra kiterjedő missziós munka kezdetére emlékeznek. Ókeresztény szokás szerint pünkösd a húsvéti időszak megkoronázása, amelyet a keleti és a nyugati egyház egyaránt megünnepelt.
2026.05.24. -
Megnyílt a FEHÉRVÁR SZALON 2026
Pénteken megnyílt az idei Fehérvár Szalon kortárs művészeti kiállítást. A nagyszabású tárlat augusztus 23-ig látogatható a Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületében. 2026-ban minden eddiginél több, mintegy 96 alkotás érkezett be a múzeumba, így nem volt könnyű dolga a zsűrinek a kiállított művek értékelése kapcsán.
2026.05.22. -
Zene-szó
Folytatódik az Egyházmegyei Múzeum és az Alba Regia Szimfonikus Zenekar közös programsorozata. A Zene-szó elnevezésű hangversenysorozatot idén ötödik alkalommal szervezik meg, az első koncert június 12-én lesz a múzeum udvarán.
2026.05.22. -
Zenei nevelésért díjátadó
A Szent István Művelődési Házban rendezték meg a Zenei Nevelésért Alapítvány díjátadóját. Az elismerés Mihályi Gyuláné tanár, a legendás Kodály tanítvány emlékét őrzi.
2026.05.21.
Ötszázötven éve koronázták meg Hunyadi Mátyást Székesfehérváron
A Hunyadi diákjainak műsorával, valamint dr. Szentmartoni Szabó Géza irodalom- történész és Siklósi Gyula régészprofesszor történelmi ízelítője segítségével emlékezett a város Mátyás király koronázásának 550. évfordulója alkalmából. A Mátyás király-emlékműnel felidézték, hogy 1464. március 29-én Fehérváron koronázta magyar királlyá az esztergomi érsek Hunyadi Mátyást.
2014.03.29. 09:32 |
A Belvárosi I. István Középiskola Hunyadi Mátyás Tagintézményének műsorával, valamint dr. Szentmartoni Szabó Géza irodalomtörténész és Siklósi Gyula régészprofesszor történelmi ízelítője segítségével emlékezett a város Mátyás király koronázásának 550. évfordulója alkalmából. A Mátyás király-emlékműnel felidézték, hogy 1464. március 29-én Fehérváron koronázta magyar királlyá az esztergomi érsek Hunyadi Mátyást.
KÉPGALÉRIA az ünnepségről
KÉPGALÉRIA az ünnepségről
Ünnepi beszédében Székesfehérvár polgármestere kiemelte, hogy a város a Szent István Emlékév elmúltával is keresi azokat az évfordulókat, amelyekre emlékezni nemcsak lehetőséget, hanem morális kötelességet is jelent Fehérvár számára. dr. Cser-Palkovics András kiemelte, hogy Mátyás személyében olyan királyra emlékezik Székesfehérvár, aki az ország leghíresebb, legsikeresebb uralkodója volt. Hangsúlyozta, hogy nemcsak a történelmi hagyományok miatt lehetünk büszkék erre a városra, hanem azért is, mert olyan diákjai vannak, akik rögtön igent mondtak a felkérésre, hogy ünnepi műsort adnak az évforduló alkalmából. A hunyadis diákok ünnepi műsorában jelmezes történelmi játékkal elevenítették fel a koronázást, majd az okos molnárleány meséjét játszották el.
Az évfordulóra dr. Szentmartoni Szabó Géza egyetemi adjunktus, irodalomtörténész emlékezett, aki kiemelte, hogy elsőként a Thuróczi-krónika számol be Mátyás 1464-es koronázásáról, amely Bonfini állításával szemben nem nagypénteken, hanem nagycsütörtökön történt. Szentmártoni Szabó Géza felhívta a figyelmet, hogy Mátyás koronázása a Szent Korona szempontjából is fontos, amely ekkor került vissza Magyarországra. Mátyást a bárói ligák szegedi egyezménye értelmében már 1458 januárjában megválasztották, viszont a Szent Korona nélkül hatalma vitatható volt. 1461-ben Mátyás háborúba keveredett Frigyes császárral, akivel azonban kénytelen volt békét kötni, mivel apósa, Podjebrád bujtogatására a cseh főurak újra lázongani kezdtek ellene. Ezt követően kötötte meg 1463-ban Mátyás III. Frigyessel a bécsújhelyi megállapodást, aminek értelmében 80 000 aranyforintért visszakapta tőle a Szent Koronát. Nem koronáztatta meg magát azonnal, előbb befejezte a boszniai hadjáratot és csak ezt követően, 1464. március 29-én került sor a ceremóniára Székesfehérváron.
Siklósi Gyula régészprofesszor a jubileum kapcsán a Mátyás korabeli Székesfehérvárról beszélt, amely a XV. században Európa egyik legnagyobb kereskedelmi központja, valódi világváros volt. Elmondta, hogy húsz nemzetközi út torkollott be a városba, vásárterülte az akkori világ egyik legnagyobb piactere volt. A nemzetközi utakon Fehérvárról Európa valamennyi nagyvárosába és tengeri kikötőjébe el lehetett jutni. A professzor hangsúlyozta, hogy Mátyás korában Székesfehérvár Európa egyik legnagyobb települése volt, nagyobb volt mint az akkori Párizs, vagy Bécs.



