Ötszázötven éve koronázták meg Hunyadi Mátyást Székesfehérváron

 A Hunyadi diákjainak műsorával, valamint dr. Szentmartoni Szabó Géza irodalom- történész és Siklósi Gyula régészprofesszor történelmi ízelítője segítségével emlékezett a város Mátyás király koronázásának 550. évfordulója alkalmából. A Mátyás király-emlékműnel felidézték, hogy 1464. március 29-én Fehérváron koronázta magyar királlyá az esztergomi érsek Hunyadi Mátyást.
2014.03.29. 09:32 |
 A Belvárosi I. István Középiskola Hunyadi Mátyás Tagintézményének műsorával, valamint dr. Szentmartoni Szabó Géza irodalomtörténész és Siklósi Gyula régészprofesszor történelmi ízelítője segítségével emlékezett a város Mátyás király koronázásának 550. évfordulója alkalmából. A Mátyás király-emlékműnel felidézték, hogy 1464. március 29-én Fehérváron koronázta magyar királlyá az esztergomi érsek Hunyadi Mátyást.
KÉPGALÉRIA az ünnepségről
Ünnepi beszédében Székesfehérvár polgármestere kiemelte, hogy a város a Szent István Emlékév elmúltával is keresi azokat az évfordulókat, amelyekre emlékezni nemcsak lehetőséget, hanem morális kötelességet is jelent Fehérvár számára. dr. Cser-Palkovics András kiemelte, hogy Mátyás személyében olyan királyra emlékezik Székesfehérvár, aki az ország leghíresebb, legsikeresebb uralkodója volt. Hangsúlyozta, hogy nemcsak a történelmi hagyományok miatt lehetünk büszkék erre a városra, hanem azért is, mert olyan diákjai vannak, akik rögtön igent mondtak a felkérésre, hogy ünnepi műsort adnak az évforduló alkalmából. A hunyadis diákok ünnepi műsorában jelmezes történelmi játékkal elevenítették fel a koronázást, majd az okos molnárleány meséjét játszották el.
Az évfordulóra dr. Szentmartoni Szabó Géza egyetemi adjunktus, irodalomtörténész emlékezett, aki kiemelte, hogy elsőként a Thuróczi-krónika számol be Mátyás 1464-es koronázásáról, amely Bonfini állításával szemben nem nagypénteken, hanem nagycsütörtökön történt. Szentmártoni Szabó Géza felhívta a figyelmet, hogy Mátyás koronázása a Szent Korona szempontjából is fontos, amely ekkor került vissza Magyarországra. Mátyást a bárói ligák szegedi egyezménye értelmében már 1458 januárjában megválasztották, viszont a Szent Korona nélkül hatalma vitatható volt. 1461-ben Mátyás háborúba keveredett Frigyes császárral, akivel azonban kénytelen volt békét kötni, mivel apósa, Podjebrád bujtogatására a cseh főurak újra lázongani kezdtek ellene. Ezt követően kötötte meg 1463-ban Mátyás III. Frigyessel a bécsújhelyi megállapodást, aminek értelmében 80 000 aranyforintért visszakapta tőle a Szent Koronát. Nem koronáztatta meg magát azonnal, előbb befejezte a boszniai hadjáratot és csak ezt követően, 1464. március 29-én került sor a ceremóniára Székesfehérváron.
Siklósi Gyula régészprofesszor a jubileum kapcsán a Mátyás korabeli Székesfehérvárról beszélt, amely a XV. században Európa egyik legnagyobb kereskedelmi központja, valódi világváros volt. Elmondta, hogy húsz nemzetközi út torkollott be a városba, vásárterülte az akkori világ egyik legnagyobb piactere volt. A nemzetközi utakon Fehérvárról Európa valamennyi nagyvárosába és tengeri kikötőjébe el lehetett jutni. A professzor hangsúlyozta, hogy Mátyás korában Székesfehérvár Európa egyik legnagyobb települése volt, nagyobb volt mint az akkori Párizs, vagy Bécs.

Kultúra

  1. Fivérek a Díszudvaron

    A Székesfehérvári Királyi Napokon péntek este tartották a Fivérek című darab nyilvános főpróbáját. A Matuz János által írt és rendezett, a Szent István uralkodását követő évtizedekről, trónviszályokról szóló előadást az eső miatt félbe kellett szakítani. A Szent Imre Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda Szignum Műhelyének diákszínjátszói a kényszerű szünet után, nehezített körülmények között, de befejezték az előadást.

    2026.08.22.
  2. A Háry János koncertszerű előadásával zárult az augusztus 20-i nemzeti ünnep

    A Háry János című Kodály Zoltán-daljáték koncertszerű előadásával zárultak az államalapítás ünnepének tiszteletére rendezett programok Székesfehérváron. Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar, a közreműködő neves előadóművészek és városi kórusok tagjaiból álló összkar nagyszabású közös produkcióját telt házas közönség kísérte figyelemmel augusztus huszadikának estéjén a Zichy-színpadon. 

    2026.08.21.
  3. Kenyérszentelés Kisfaludon

    A kenyér az élet, a munka és az összetartozás jelképeként került a középpontba a kisfaludi ünnepségen. Szent István napján a közösség együtt emlékezett az államalapítóra, miközben az új kenyér megáldásával a hagyományok előtt is tisztelegtek.

    2026.08.21.
  4. Kodály Zoltán: Háry János

    Nemzeti ünnepünkön a Zichy liget nagyszínpadán mutatták be Kodály Zoltán: Háry János daljátékát. Az örökbecsű mű Szikora János rendezésében, koncertszerű előadásában, a szimfonikus zenekar közreműködésével került színre.

    2026.08.21.