Nyitott királysírok - megkezdődtek a Szent Istváni ünnepségek Székesfehérváron

 1938-ban augusztus 13-án szentelte fel az akkori megyéspüspök Shvoy Lajos a királyok közös sírhelyét Székesfehérváron. Ebből az alkalomból szerdán Spányi Antal megyéspüspök, Balogh Ibolya a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke és Warvasovszky Tihamér Székesfdehérvár polgármestere részvételével újra felnyitották a kriptát, majd az egyházmegye püspöke közös imát mondott a Székesfehérváron eltemetett királyokért. A magyar királyok földi maradványainak megkoszorúzásával kezdődtek meg az idei Szent Istváni ünnepségek, melynek keretében mától augusztus 21-ig mindenki előtt nyitva állnak a Királysírok a Romkertben.
KÉPGALÉRIA

A Székesfehérváron eltemetett királyok közül egyedül III. Bélát és feleségét tudta eddig azonosítani a kutatás. I. István király a székesfehérvári Szűz Mária tiszteletére szentelt prépostsági templomot eleve a saját temetkezési helyének szánhatta. Ezt bizonyítja, hogy itt hantolták el Imre herceget is. A 11. századi uralkodók szintén az általuk alapított egyházi létesítményben temetkeztek, így a székesfehérvári prépostsági templom nem az Árpád-ház, hanem első királyunk temetkezési helyének készült.

"Nem csak Székesfehérvárnak, hanem a nemzetnek is fontos, hogy a királyok földi maradványait is befogadó kivételes hely törvényben rögzített módon és formában is megkapja méltó rangját, mint Nemzeti Emlékhely." - mondta a város polgármestere.

 A székesfehérvári királysírok azonban az évszázadok viharaiban szinte teljesen megsemmisültek. 1848. december 5-én kútjavító munkások egy női csontvázra bukkantak, fején korona, ujján arany gyűrű volt. A munkálatokat azonnal felfüggesztették, ameddig a Magyar Nemzeti Múzeum "szakértő tudós férfiai" meg nem jelentek. December 12-én egy férfi csontvázat is megtaláltak, a maradványokon illetve mellett korona, amulett, uralkodói pálca, kard feszület helyezkedett el.

1984. június 18-án szakértő bizottság nyitotta fel a székesfehérvári Romkert kriptáját. Közel fél százada oda temették vissza a középkori magyar királyok meglelt maradványait. A látvány döbbenetes volt: királyi tömegsír, szennyvízben álló, összekevert csontokkal - olvasható Buzinkay Géza áttekintésében.


A feltárásnál jelent volt Pauer János kanonok is, ő volt az, aki szerint III. Béla és első felesége, Chatillon Anna nyugodtak a sírban. Érvelését megfelelő adatokkal támasztotta alá. A tárgyak a 12. századból származtak, ezért Kálmán vagy III. Béla jöhetett szóba egykori tulajdonosukként. Az előbbit egyértelműen kizárta, mert a krónikás hagyomány szerint "külsejére nézve visszataszító volt, borzas, szőrös, kancsal, púpos, sánta, dadogó; ám ravasz és tanulékony". Pauer megállapítását a tudomány teljes mértékben átvette.