Fény és árnyék a középkori Fehérvár történetében - kik voltak a fehérvári olaszok?

 Fehérvár középkori történetéről hallhattak fontos információkat mindazok, akik részt vettek szombaton délelőtt, a Városházán rendezett konferencián. Az Árpád-ház Programhoz kapcsolódó tudományos ülésre a Székesfehérvári Királyi Napok keretében került sor. A „Fény és árnyék a középkori Fehérvár történetében” című konferencián a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának szakemberei tartottak érdekes előadásokat.
2016.08.13. 11:54 |
Székesfehérvár középkori történetéről hallhattak fontos információkat mindazok, akik részt vettek szombaton délelőtt, a Városházán megrendezett konferencián. Az Árpád-ház Programhoz kapcsolódó tudományos ülésre a Székesfehérvári Királyi Napok keretében került sor. A „Fény és árnyék a középkori Fehérvár történetében” című konferencián a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának szakemberei tartottak érdekes előadásokat.
KÉPGALÉRIA a konferenciáról
Az ünnepi, szakrális és szórakoztató rendezvények mellett hagyományosan a tudomány is helyet kap a Királyi Napok programjaiban. Szombaton délelőtt a Városháza Dísztermében rendezték meg a „Fény és árnyék a középkori Fehérvár történetében” című konferenciát Székesfehérvár Önkormányzata, a Városi Levéltár és Kutatóintézet, valamint az MTA BTK Lendület Középkori Gazdaságtörténeti Kutatócsoport közreműködésével. A konferencia keretében az MTA BTK kutatói, Zsoldos Attila, Weisz Boglárka és Skorka Renáta tartottak előadásokat munkájuk legfrissebb eredményeire alapozva.
Zsoldos Attila előadásában az „olasz” Fehérvárra repítette vissza a hallgatóságot. Az Árpád-korban ez a jelző nemcsak a mai értelemben vett olaszokat, hanem az újlatin nyelveket beszélő népeket, többek között franciákat és hispánokat is jelentette. Az Árpád-kori Magyarországra a kutatók szerint főként a Franciaország északi részéről származó családok érkeztek. Zsoldos Attila a fehérvári olaszok XIII. századi városrészét, a "Budai Külvárost" is bemutatta. Elmondta, hogy valószínűleg ez Fehérvár legrégibb külvárosa, ezt több között azért gondolják, mert a késő középkorban, amikor már több külvárosa van Fehérvárnak, akkor is ezt nevezik "A külvárosnak", civitas exterior-nak. Hogy mikor telepedtek meg nálunk az "olaszok", arra számos elképzelés van, a legvalószínűbb, hogy a XI. század közepén érkeztek a nagyobb magyar városokba, Fehérvárra, Esztergomba, Pécsre.
Zsoldos Attila szólt arról is, hogy a Budai Külvárosban fehérvári olaszok alapították meg a Szent Miklós prépostságot és ispotályt, ami egy sajátos középkori intézményként félúton helyezkedett el a kórház és a zarándokszállás között. Az előadó kiemelte, hogy Esztergomban is volt Szent Miklós temploma a helyi latinoknak és szerte a középkori Európában a jelentős kereskedő városokban mindig találunk Szent Miklós templomot. 
"Egy-egy érdekes témát tudományos feldolgozásban hallhatunk az előadóktól. Azt a hátteret szándékozunk megteremteni ezzel a Királyi Napok keretében, ami tudatosan szól a több mint ezer éves városunk történelméről." - emelte ki köszöntőjében Székesfehérvár polgármestere a „Fény és árnyék a középkori Fehérvár történetében” című konferencián. Cser-Palkovics András fontosnak nevezte azt is, hogy megismertessék a különböző technikai lehetőségeket figyelembe véve a fehérváriakat és az idelátogató érdeklődőket ezzel a történelemmel. "Különös aktualitást ad a konferenciának, hogy néhány perccel vagyunk az Osszárium megnyitása után, és néhány héttel azután, hogy a kormány határozatban elindította az Árpádház program gyakorlati megvalósításának első ütemeit is." -  fogalmazott Székesfehérvár polgármestere, aki szimbolikusnak nevezte, hogy 2013 augusztusában ebben a teremben indult el az Árpádház-program. "Nekünk, fehérváriaknak sok feladatunk lesz a következő években, hiszen nemcsak megszerezni akartunk egy lehetőséget, hanem – ami sokkal fontosabb – élni is vele.” - tette hozzá a polgármester.

Kultúra

  1. Levélben köszöntötte a zsidó hitközséget Székesfehérvár polgármestere

    Hanuka alkalmából levélben köszöntötte dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere a Székesfehérvári Zsidó Hitközséget. "A ma gyúló gyertyák fényei évezredes hagyományok továbbélését hirdetik, melyek ennyi év távlatából is biztos támpontot kínálnak a változó világ bizonytalanságában" - írja levelében.

    2025.12.14.
  2. Máltai és magyar dallamok

    Különleges, karácsonyváró koncerttel örvendeztette meg a város zeneértő közönségét a Vox Mirabilis Kamarakórus, és vendéget is hívtak a Jézus Szíve templomban rendezett koncertre: a Cantilena Malta Ensemble zenéje kiválóan egészítette ki a fehérvári kórus adventi előadását, amelyen részt vett Málta magyarországi nagykövete és Lehrner Zsolt alpolgármester is.

    2025.12.13.
  3. Hóangyalok a Kodolányin

    Hóangyal GondosKODO elnevezéssel szervezett jótékonysági koncertet a Kodolányi János Egyetem és a Szegényeket Támogató Alapítvány. Az előadásból befolyt összeget az Alba Bástya Család- és Gyermekjóléti Központ gondozásában élő, hátrányos helyzetű családok tehetséges gyermekei kapják meg.

    2025.12.12.
  4. Lábnyomaink

    Fejér vármegye költőinek verseit összegző új antológiát mutattak be a Vörösmarty Mihály Könyvtár Olvasótermében. A huszonhárom helyi szerző műveit felvonultató kötetet Bobory Zoltán költő, a Vörösmarty Társaság korábbi elnöke szerkesztette.

    2025.12.12.