-
Résnyi éden
Történelmünkről, Istenről és a hitről, születésünk és életünk rejtelmeiről szólnak dr. Wilhelm Ottó „Résnyi éden” című kötetének versei: a könyvet csütörtök este Bakonyi István irodalomtörténész mutatta be a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban.
2026.02.19. -
Február a könyvtárban
Ezen a héten a kicsiket a Budai Úti Tagkönyvtárban Kerekítő, Mondókázó várja Nagyné Váti Zsuzsannával, míg az önismeretre vágyó felnőttek Borostyán Judit jógaoktató Csakrák és Önismeret 1. című előadásán vehetnek részt a Zsolt Utcai Tagkönyvtárban. A szervezők szeretettel várják az érdeklődőket.
2026.02.19. -
Tűz és vér
Két hétig az Óbudai Egyetem ad otthont Wilhelm Ottó vándorkiállításának. Az érdeklődők 19 tablón a költő versein és illusztrációin keresztül ismerhetik meg hazánk sorsfordító történelmi eseményeit.
2026.02.19. -
A magyar széppróza napja
A Vörösmarty Társaság felolvasóesttel ünnepelte a Magyar Széppróza Napját. A Kossuth utcai rendezvényen a társaság tagjai novellákkal köszöntötték Jókai Mór születésnapját.
2026.02.19.
Négy év után ma ismét szülinapom van...
Négy év után 2008-ban ismét egy nappal többet írunk február végén, amelynek lényegét az emberek többsége ismeri, de a naptárprobléma magyarázatára már kevesebben emlékezünk. Földünk egy tengelyforgását a Nap két egymást követő delelése határolja és a közöttük eltelt időt őseink napnak nevezték. Ezt az időtartamot ma is valódi nap elnevezéssel illetjük, amelynek hossza nem állandó az év folyamán...
2008.02.29. 07:32 |
Négy év után 2008-ban ismét egy nappal többet írunk február végén, amelynek lényegét az emberek többsége ismeri, de a naptárprobléma magyarázatára már kevesebben emlékezünk. Földünk egy tengelyforgását a Nap két egymást követő delelése határolja és a közöttük eltelt időt őseink napnak nevezték. Ezt az időtartamot ma is valódi nap elnevezéssel illetjük, amelynek hossza nem állandó az év folyamán.Földünk változó sebességgel kering a Nap körüli ellipszis pályán, és ez számunkra a rövidebb tél és a hosszabb nyár formájában tükröződik. Valódi időt mér a napóra, de mindennapi életünkben a változó idő nem megfelelő, ezért bevezették a tropikus év és a középnap fogalmát. Egy tropikus év alatt azt az időtartamot értjük, amíg Napunk a tavaszpontból kiindulva, ugyanoda visszatér. A tavaszpont helyzetét a Föld pályasíkjának (ekliptika) és a földi egyenlítő égi vetületének az a metszéspontja határozza meg, amelyben az ekliptika az egyenlítő fölé emelkedik.
Egy tropikus év: 365 nap 5 óra 48 perc 46, 07 másodperc, azaz 365, 2422 nap.
Egy középnap hossza: 24 óra 3 perc 56, 55 másodperc.
A világegyetemben nincs sehol stabil pont, így a tavaszpont helyzete sem állandó, mert bolygónk tengelye kereken 25 700 év alatt körbevándorol az égen, és a tavaszpont folyamatosan eltolódik a csillagos égboltra vetülő koordinátarendszerrel együtt. Most nem részletezem a holdéveket, a holdhónapokat és a Julián naptárt, csak 1500-ig megyünk vissza, amikor a naptárbeli eltérések miatt már 13 nappal eltolódott a tavaszi napéjegyenlőség időpontja.
Az időmérés történetében minden probléma okozója, hogy az év a napnak nem egész számú többszöröse, így ha 365 napos évekkel számolunk, akkor évente egy negyed napot elveszítünk. 1582-ben XIII. Gergely pápa naptárreformot hajtott végre és bevezette az általunk ma is használt Gergely-naptárt. Elrendelték, hogy minden 4-gyel osztható év szökőév legyen, de a 100-as évek közül csak minden 400-zal osztható lehet szökőév. Módosításukkal elérték, hogy a maradék eltérések csak 3000 év alatt növelik egy nappal az év hosszát.