-
Mondjad, Atikám!
Korlátozott számban lehet még jegyet váltani Vecsei H. Miklós és Balla Gergely József Attila-estjére. A székesfehérvári közönség május 4-én, hétfőn 19 órakor nézhezi meg a Mondjad, Atikám! előadást a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban.
2026.04.29. -
Felújítás a könyvtárban
Nyílászárócsere miatt május 4-e és 31-e között a VMK Bartók Béla téri épülete zárva tart. A felújítás alatt a Központi Könyvtár feladatait az Oskola utcai épület és a tagkönyvtárak veszik majd át. A felújítás idejére kérik az olvasók türelmét és megértését.
2026.04.29. -
Új kiállítás nyílt a Fő utcán
A lengyelek egyik legfontosabb ünnepét mutatja be az az újonnan nyílt kiállítás, amelynek megnyitóját kedden tartották. A tárlat egészen május ötödikéig tekinthető meg a Fő utcán.
2026.04.29. -
Egy nap Haydn mesterrel
Folytatódott a PartiTúra ifjúsági koncertsorozat. Az Egy nap Haydn mesterrel című koncerten Dénes-Worowski Marcell vezényelte a szimfonikus zenekart.
2026.04.29.
Négy év után ma ismét szülinapom van...
Négy év után 2008-ban ismét egy nappal többet írunk február végén, amelynek lényegét az emberek többsége ismeri, de a naptárprobléma magyarázatára már kevesebben emlékezünk. Földünk egy tengelyforgását a Nap két egymást követő delelése határolja és a közöttük eltelt időt őseink napnak nevezték. Ezt az időtartamot ma is valódi nap elnevezéssel illetjük, amelynek hossza nem állandó az év folyamán...
2008.02.29. 07:32 |
Négy év után 2008-ban ismét egy nappal többet írunk február végén, amelynek lényegét az emberek többsége ismeri, de a naptárprobléma magyarázatára már kevesebben emlékezünk. Földünk egy tengelyforgását a Nap két egymást követő delelése határolja és a közöttük eltelt időt őseink napnak nevezték. Ezt az időtartamot ma is valódi nap elnevezéssel illetjük, amelynek hossza nem állandó az év folyamán.Földünk változó sebességgel kering a Nap körüli ellipszis pályán, és ez számunkra a rövidebb tél és a hosszabb nyár formájában tükröződik. Valódi időt mér a napóra, de mindennapi életünkben a változó idő nem megfelelő, ezért bevezették a tropikus év és a középnap fogalmát. Egy tropikus év alatt azt az időtartamot értjük, amíg Napunk a tavaszpontból kiindulva, ugyanoda visszatér. A tavaszpont helyzetét a Föld pályasíkjának (ekliptika) és a földi egyenlítő égi vetületének az a metszéspontja határozza meg, amelyben az ekliptika az egyenlítő fölé emelkedik.
Egy tropikus év: 365 nap 5 óra 48 perc 46, 07 másodperc, azaz 365, 2422 nap.
Egy középnap hossza: 24 óra 3 perc 56, 55 másodperc.
A világegyetemben nincs sehol stabil pont, így a tavaszpont helyzete sem állandó, mert bolygónk tengelye kereken 25 700 év alatt körbevándorol az égen, és a tavaszpont folyamatosan eltolódik a csillagos égboltra vetülő koordinátarendszerrel együtt. Most nem részletezem a holdéveket, a holdhónapokat és a Julián naptárt, csak 1500-ig megyünk vissza, amikor a naptárbeli eltérések miatt már 13 nappal eltolódott a tavaszi napéjegyenlőség időpontja.
Az időmérés történetében minden probléma okozója, hogy az év a napnak nem egész számú többszöröse, így ha 365 napos évekkel számolunk, akkor évente egy negyed napot elveszítünk. 1582-ben XIII. Gergely pápa naptárreformot hajtott végre és bevezette az általunk ma is használt Gergely-naptárt. Elrendelték, hogy minden 4-gyel osztható év szökőév legyen, de a 100-as évek közül csak minden 400-zal osztható lehet szökőév. Módosításukkal elérték, hogy a maradék eltérések csak 3000 év alatt növelik egy nappal az év hosszát.