Navracsics Tibor elöljáróban elmondta, hogy a Mathias Corvinus Collegium olyan tudatos tehetséggondozást és utánpótlással való törődést jelent, ami az egész ország szellemi életére kihathat, a minőségi oktatás révén egy új nemzedéket nevel fel a társadalomtudományi értelmiségnek, és ebből adódóan több fiatal, tehetséges szakemberrel járul hozzá a társadalom helyzetének értelmezéséhez.
Ez a program feladatának tekinti, hogy a lehetőségéhez képest kutassa fel azokat a fiatalokat, akik tehetséggel bírnak, és szép pálya áll előttük, ezzel segítve az érvényesülésben őket az egész ország javára.
Miniszter úr, emlékszik még a boldog egyetemi éveire, amikor a nagy csapat – akik a ma politikai élet meghatározói, beszélgettek a jövőről, terveztek, vitatkoztak?
Természetesen emlékszem, bár az is tény, hogy fakulnak az emlékek az elmúlt évtizedek távlatában.
Mit gondoltak akkor, mi a legfontosabb tennivaló ahhoz, hogy az Önök által álmodott jövő valósággá váljon?
A '80-as évek második felében a legfontosabbnak az tűnt, hogy végre független legyen Magyarország. Szuverén országgá váljon, amelyik már nem a Szovjetunió gyarmata, hanem független államként tud élni, lehetőleg az európai nemzetekkel közösen alakítva a saját jelenét, jövőjét.
Gondolt akkor arra, hogy milyen lesz ez az ország 30 év múlva?
Hogy őszinte legyek, olyan nagyon nem gondolkoztam ezen, de egészen biztos, hogy boldogabb környezetben akartam élni.
Az idei választások után új feladatokat kapott. „Testhezálló” ez a feladat Önnek?
Hogy testhezálló-e, az majd kiderül, ha eredményes leszek, akkor testhezálló lesz. Igyekszem a „testemhez” idomítani a feladatot, és igyekszem eredményeket elérni. Az elmúlt félévben a Brüsszellel folytatott tárgyalások vitték el az időm nagy részét, és ha ez eredményre vezet, akkor elégedett lehetek. Amikor az új kormány megalakult, azt a feladatot kaptam, hogy az Uniós források felhasználásának ellenőrzése mellett alakítsuk ki a magyar fejlesztés területi dimenzióját, amely lehetővé teszi, hogy ne csak Budapesten, a tervező asztalok mellett dőljön el, hogy milyen fejlesztések valósuljanak meg Magyarországon, hanem olyan fejlesztéseket, támogatásokat tudjunk finanszírozni akár hazai, akár Európai Uniós forrásból, amely a helyben élők speciális igényeit is kielégíti, segíti, és támogatja a problémáik leküzdését. Ehhez a területfejlesztés sokkal érzékenyebb stratégiáját, alkalmazását kell kidolgozni.
Feladatai között jelenleg melyek az elsők az egyenlők között?
Nyilvánvaló, hogy a legfontosabb az, hogy az Európai Uniós forrásokat sikerüljön megszerezni, megvalósítsuk azokat a megállapodásokat, amelyek lehetővé teszik, hogy hozzáférjünk az Európa Unió forrásaihoz. Másrészről azokat az alapintézményeket, elveket, szakpolitikai megoldásokat kell kidolgozni, amelyek segítik, hogy az ország keleti és nyugati részén, vagy a fővárosban élő emberek egyaránt boldogok legyenek és megtalálják a számításukat, ebben a kormányzati politika támogatja őket. Elmondhatom, hogy e téren időarányosan jól állunk.
A világ zűrös hellyé vált napjainkban. Milyen feladatokat lát ahhoz, hogy legyen békés jövő?
Ahhoz elsősorban az kell, hogy békét kössön Oroszország és Ukrajna. Abban bízom, hogy az elkövetkező időszakban talán a háború elhúzódása ráébreszti a támadó felet is arra, hogy ezt a háborút nem érdemes folytatni, és szükséges egy jó békét kötni. Ez azt is jelenthetné, hogy Európába ismét a stabilitás költözhetne vissza, vagy legalábbis esélyt kapnánk erre, mert ez mindannyiunknak az érdeke.
Később szó esett Székesfehérvárról, a lehetséges Székesfehérvár-Veszprém tengelyről, amely a Dunántúl meghatározó tényezője lehet. Fejér székhelye az ipari lehetőségével, Veszprém a kultúrával gyarapíthatná ezt. Székesfehérvárról pozitívan beszélt Navracsics Tibor, a város megvalósított programjairól, a vezetésről, Cser-Palkovics András polgármesterről.
