-
Székesfehérvár, koronázó város
Az Országalma, a Bory-vár, az egykori koronázótemplom, a Szent Korona, de Kati néni derűt árasztó szobra is látható azokon a kedves alkotásokon, amelyeket a Maroshegyi Óvoda pályázatára küldtek be az óvodások, illetve a családok. A díjátadót szerdán tartották az óvodában.
2026.04.22. -
Egy nap Haydnnal
Haydn műveivel zárul a PartiTúra ifjúsági hangversenysorozat idei évada. Április 27-én, hétfőn egy, április 29-én, szerdán három időpontban hallhatók az Esterházy-család szolgálatában álló udvari zeneszerző „Napszak” szimfóniái az Alba Regia Szimfonikus Zenekar előadásában. A karmester Dénes-Worowski Marcell lesz.
2026.04.22. -
A Rác utca rejtelmei
Ismét várostörténeti sétát szervezett a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont. Az érdeklődők a Rác utcát ismerhették meg, amelynek helyreállításáért a város Europa Nostra-díjat kapott.
2026.04.22. -
Nemzetközi jazzélmény Fehérváron
Különleges improvizatív jazzesttel várta a közönséget a Christian Marien Quartett Székesfehérváron, ahol legújabb albumukat mutatták be. A koncert nemcsak zenei határokat feszegetett, hanem egy nemzetközi turné egyik állomásaként is izgalmas betekintést adott a kortárs európai jazz világába.
2026.04.22.
Nagypéntek - Jézus kereszthalálára emlékezik a Világ
Nagypénteken Krisztus kereszthaláláról emlékezik meg a kereszténység, a katolikus egyházban pedig ezen a napon nem mutatnak be szentmiseáldozatot, és az úgynevezett csonka mise szertartásával fejezik ki a Krisztus halála felett érzett gyászt. Nagypénteken, délután három órakor kezdődik Spányi Antal püspök vezetésével a város polgárainak közös keresztútja, amit a szél miatt a Bazilikában tartanak idén.
2015.04.03. 06:58 |
Nagypénteken Krisztus kereszthaláláról emlékezik meg a kereszténység, a katolikus egyházban pedig ezen a napon nem mutatnak be szentmiseáldozatot, és az úgynevezett csonka mise szertartásával fejezik ki a Krisztus halála felett érzett gyászt. Nagypénteken, délután három órakor kezdődik Spányi Antal püspök vezetésével a város polgárainak közös keresztútja, amit a szél miatt a Bazilikában tartanak idén.

A 4. században alakultak ki a nagypéntek különféle istentiszteleti formái. A nagypénteki szertartás időpontja az őskeresztény kortól a középkorig az Úr halálának órájához, délután 3 órához igazodott. Ez később átkerült a délelőtti órákra. XII. Piusz pápa reformja állította visza a délutáni ünneplést, melynek ma három fő része van: igeliturgia olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel, hódolat a szent kereszt előtt, áldozási szertartás.
Az egyház nagypénteken szigorú böjt megtartását kéri a hívektől. A 18 és 60 év közötti hívek háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól, és 14 éves kortól a húsételek fogyasztásától is tartózkodni kell.
Nagypénteken igeliturgia van, áldoztatással. A pap a szertartást piros öltözékben végzi – a piros a vértanúság liturgikus színe. A papság és a segítők teljes csendben vonulnak be a templomba, s az üres oltárszekrény (tabernákulum) előtt arcra borulnak. Ezt követi az igeliturgia: az olvasmány Isten szenvedő szolgájáról szól, majd a szentlecke után János evangéliumából olvassák fel Jézus szenvedéstörténetét, a passiót. Ezután következnek ünnepélyes formában az egyetemes könyörgések. Majd körmenetben behozzák a keresztet, amely előtt tisztelegve minden hívő kifejezheti háláját és imádatát a megfeszített Krisztus iránt. Az igeliturgiát áldoztatás követi, a nagycsütörtöki misén konszekrált kenyérrel. A szertartást egyszerű könyörgés zárja, nincs áldás, nincs elbocsátás.