Nagy sikert aratott a Pál utcai fiúk a Festum Vardinumon

A Festum Varadinum - Minden Magyar Majálisa rendezvénysorozat keretében május 12-én szabadtéren, a nagyváradi vár falai között adta elő a Vörösmarty Színház egyik legsikeresebb musicalét, A Pál utcai fiúkat. A nagysikerű, lendületes előadást a teátrum igazgatója, Szikora János is megtekintette a helyszínen.
2019.05.15. 07:48 |
Nagy sikert aratott a Pál utcai fiúk a Festum Vardinumon

Május 12-én a székesfehérvári Vörösmarty Színház előadásában A Pál utcai fiúk című musicallel zárult a Minden Magyar Majálisa a Nagyváradi várban.

Az RMDSZ főszervezésében május 19-ig zajló XXVIII. Festum Varadinum rendezvénysorozat keretében. A programfelelős a Czvikker Katalin vezette Szigligeti Tanoda Egyesület volt.
Szinte már-már hagyománnyá vált, hogy a nagyváradi Szigligeti Színház színészeinek tapsolhatnak a székesfehérvári nézők – legutóbb pont április elején, amikor az erdélyi társulat Naftalin c. előadása volt látható –, és persze fordítva, mikor fehérvári színészeknek a teljesítményét ismeri el lelkesen a nagyváradi közönség, mint, ahogy az vasárnap este is megtörtént. Az előadásra teljesen megtelt a nagyváradi vár udvara, a nagy sikert hozó produkciót Szikora János igazgató is megtekintette a helyszínen, aki párhuzamot vont Szent László és A Pál utcai fiúk főszereplője között.

Akik eddig még nem látták, vagy újra meg szeretnék nézni Nemecsek Ernőéket, azoknak őszig kell várniuk, hiszen akkor lesz újra műsoron a grandiózus produkció Székesfehérváron.

„A magyar királyok ősi városából érkeztünk Szent László városába, és bár Székesfehérvárt és Nagyváradot évszázadok kötötték össze, majd választották el egymástól, az utóbbi néhány évben a nagyváradi Szigligeti Színház és a Vörösmarty Színház tovább ápolja ezt a kapcsolatot. Fantasztikus ez az együttműködés, és hogy ez a kapcsolat elért Szent Lászlótól egészen Nemecsek Ernőig, ez lehet ugyan egy szóvicc, egy különös paradoxon, de ma már azt kell, hogy mondjam, hogy Nemecsek Ernő is egy történelmi figura, csak ő egy virtuális figurája a szerencsétlen, kisemmizett embereknek, akik az életüket adják valamiért, adott esetben a grundért, vagy talán a hazájukért, vagy talán a nemzetiségükért. És ma mindenki érezte, hogy ez a történet metaforikusan nem egyszerűen egy Molnár Ferenc ifjúsági történetnek az adaptációja, hanem egy történelmi metafora, amelynek gyökere évszázadokra nyúlik vissza. Nagyon mély üzenete van a történetnek, ennek is volt köszönhető, hogy az embereket ilyen mélyen megfogta.” – zárta gondolatait az igazgató.