-
Aranymisés hálaadás
Hálaadó szentmisét mutat be az egyházi rend szentségének minden kegyelméért a Szent István-székesegyházban június 20-án, szombaton 17 órakor Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök pappá szentelésének 50. évfordulóján. A homíliát Dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, metropolita mondja.
2026.06.18. -
Kondor Kör 50.
Metszéspont címmel június 19-én, pénteken 18 órakor nyílik a Kondor Kör 50 éves jubileumi kiállítássorozatának ötödik, egyben záró tárlata a Csók István Képtárban. A kiállítást Nemes Márton képzőművész nyitja meg.
2026.06.18. -
178 évet vártunk a királyra
2021-ben indult az a kutatássorozat, amely arra tett kísérletet, hogy a fehérvári osszáriumban felhalmozott emberi maradványok közül megtalálják a Szűz Mária Bazilika alá eltemetett királyaink valamelyikét.
2026.06.17. -
Egyasszony
A FÜGE és az Orlai Produkciós Iroda együttműködésében Székesfehérváron a Szent István Művelődési Házban is bemutatták azt a monodrámát, amely Péterfy-Novák Éva kötetéből született. Az Egyasszony tragédiája Tenki Réka előadásában került színre.
2026.06.17.
Mozdulatlan legendák – a tánc világnapja az Alba Regia Táncegyüttessel
A közel 70 perces, egyestés produkció a város ismert szobrait „kelti életre” tánccal, zenével és látvánnyal. Az előadás segít abban, hogy más szemmel nézzünk ezekre az alkotásokra, amelyek mellett nap mint nap elmegyünk. A tánc, a zene és a történetmesélés együtt mutatja meg, hogyan kapcsolódik össze az európai tánctörténet és a magyar néptánchagyomány Szent István korától a jelenig.
A tánc világnapi bemutatóra jegyeket az ARTE jegyértékesítő felületén, vásárolhatnak!
A koreográfiákat Horváth Csaba, Gőbölös Gábor, Kulcsár Imre, Majoros Andor, Majoros Róbert, Molnár Gábor és Sáfrán Balázs készítették. A zenét Szirtes Edina „Mókus” és Cserta Balázs jegyzi. Az előadás rendezője Majoros Róbert, munkáját Majorosné Szabó Veronika, Molnár Gábor és Tombor Bea segítették.
A színpadon Szent István szobra moldvai táncokra mozdul meg, Mátyás király és Mujkó reneszánsz stílusban. Wathay Ferencet és Varkocs Györgyöt hajdú táncok, eszközös és fegyvertáncok, valamint balkáni lánckard táncok idézik meg. Petőfi alakját a romantika hangulata kíséri, az I. világháborús emlékművek pedig a magyar férfitáncok erején keresztül szólalnak meg. A záró részben a város kedvelt alakja, „Kati néni”, az ország utolsó fertályos asszonya tolja be kocsiját, miközben Mezőföld falvainak, valamint a helyi sváb, rác és cigány közösségek táncai is megjelennek.