-
Ez lesz a a hónap műtárgya
Rétfalvi Sándor szobrászművész Janus Pannonius portréját választották a hónap műtárgyának a Szent István Király Múzeum sorozatában. Az alkotás március 3-tól 31-ig ingyenesen látogatható a Múzeum Rendház épületében.
2026.03.03. -
Mozdulatlan legendák
Az Alba Regia Táncegyüttes 2026. április 26-án, vasárnap – és a nagy érdeklődés miatt ráadásként április 27-én, hétfőn – 19 órakor a tánc világnapjára várja a közönséget a Vörösmarty Színházba. A Mozdulatlan legendák című előadás Székesfehérvár történetét mutatja be hat korszakon és hat híres köztéri szobron keresztül: a korai középkortól a reneszánszon, a török koron, a reformkoron és az I. világháborús éveken át egészen napjainkig.
2026.03.03. -
Ünnepelt a zsidó hitközség
Ünnepelt a Székesfehérvári Zsidó Hitközség hétfő este. Ekkor tartották a Purimot, a kr.e. V. századi perzsa birodalomban élő zsidóság megmenekülésének emléknapját.
2026.03.03. -
Megkezdődött a felkészülés
Egy hónapja van a versünnep döntőseinek a felkészülésre. Ahogy minden évben, ezekben hetekben segítik őket a Vörösmarty színház színészei. Váradi Eszter Sára és Harsányi Péter megkezdték a közös munkát.
2026.03.03.
Mozdulatlan legendák – a tánc világnapja az Alba Regia Táncegyüttessel
A közel 70 perces, egyestés produkció a város ismert szobrait „kelti életre” tánccal, zenével és látvánnyal. Az előadás segít abban, hogy más szemmel nézzünk ezekre az alkotásokra, amelyek mellett nap mint nap elmegyünk. A tánc, a zene és a történetmesélés együtt mutatja meg, hogyan kapcsolódik össze az európai tánctörténet és a magyar néptánchagyomány Szent István korától a jelenig.
A tánc világnapi bemutatóra jegyeket az ARTE jegyértékesítő felületén, vásárolhatnak!
A koreográfiákat Horváth Csaba, Gőbölös Gábor, Kulcsár Imre, Majoros Andor, Majoros Róbert, Molnár Gábor és Sáfrán Balázs készítették. A zenét Szirtes Edina „Mókus” és Cserta Balázs jegyzi. Az előadás rendezője Majoros Róbert, munkáját Majorosné Szabó Veronika, Molnár Gábor és Tombor Bea segítették.
A színpadon Szent István szobra moldvai táncokra mozdul meg, Mátyás király és Mujkó reneszánsz stílusban. Wathay Ferencet és Varkocs Györgyöt hajdú táncok, eszközös és fegyvertáncok, valamint balkáni lánckard táncok idézik meg. Petőfi alakját a romantika hangulata kíséri, az I. világháborús emlékművek pedig a magyar férfitáncok erején keresztül szólalnak meg. A záró részben a város kedvelt alakja, „Kati néni”, az ország utolsó fertályos asszonya tolja be kocsiját, miközben Mezőföld falvainak, valamint a helyi sváb, rác és cigány közösségek táncai is megjelennek.