-
Múlandóból múlhatatlan
A Szent István Művelődési Ház Szent Cecília termében nyílt meg szerdán Pati Nagy Bence fotográfus emlékkiállítása. A tárlat április 1-ig látható az intézményben. Pati Nagy Bence Penna Regia Díjas fotós 2024-ben hunyt el, korábban évtizedekig volt a Fejér Megyei Hírlap munkatársa. Alkotásaiban a riport és művészi fotó nem szétválasztható.
2026.03.11. -
Audionarráció a színházban
Együttműködési megállapodást írt a Sport Start Kör SE és a Vörösmarty Színház. A cél az, hogy a színház a látássérültek számára is valódi, komplex élmény legyen: az első audionarrált előadás Az ügynök halála lesz március 18-án.
2026.03.11. -
Jegybanki műgyűjtemény Fehérváron
A Szépművészeti Múzeumhoz, illetve 29 vidéki múzeumhoz kerül a jegybank kortárs művészeti gyűjteményének több, mint 1.400 alkotása. A Székesfehérvári Szent István Király Múzeumnak kedden adták át 34 művész 55 alkotását.
2026.03.11. -
Búcsúnapok a kegyhelyeken
Ercsi, Alsószentiván, Vértessomló, Bodajk kegyhelyek búcsú programokkal várják azokat, akik szeretnének lelkileg megújulni, hitben elmélyülni. A fontosabb dátumokról, a kegyhelyek jellegzetességeiről a Püspöki palotában tartottak sajtótájékoztatót.
2026.03.10.
Mozdulatlan legendák – a tánc világnapja az Alba Regia Táncegyüttessel
A közel 70 perces, egyestés produkció a város ismert szobrait „kelti életre” tánccal, zenével és látvánnyal. Az előadás segít abban, hogy más szemmel nézzünk ezekre az alkotásokra, amelyek mellett nap mint nap elmegyünk. A tánc, a zene és a történetmesélés együtt mutatja meg, hogyan kapcsolódik össze az európai tánctörténet és a magyar néptánchagyomány Szent István korától a jelenig.
A tánc világnapi bemutatóra jegyeket az ARTE jegyértékesítő felületén, vásárolhatnak!
A koreográfiákat Horváth Csaba, Gőbölös Gábor, Kulcsár Imre, Majoros Andor, Majoros Róbert, Molnár Gábor és Sáfrán Balázs készítették. A zenét Szirtes Edina „Mókus” és Cserta Balázs jegyzi. Az előadás rendezője Majoros Róbert, munkáját Majorosné Szabó Veronika, Molnár Gábor és Tombor Bea segítették.
A színpadon Szent István szobra moldvai táncokra mozdul meg, Mátyás király és Mujkó reneszánsz stílusban. Wathay Ferencet és Varkocs Györgyöt hajdú táncok, eszközös és fegyvertáncok, valamint balkáni lánckard táncok idézik meg. Petőfi alakját a romantika hangulata kíséri, az I. világháborús emlékművek pedig a magyar férfitáncok erején keresztül szólalnak meg. A záró részben a város kedvelt alakja, „Kati néni”, az ország utolsó fertályos asszonya tolja be kocsiját, miközben Mezőföld falvainak, valamint a helyi sváb, rác és cigány közösségek táncai is megjelennek.