A katolikus egyház december 6-án emlékezik meg szent Miklós püspökről - ez a Mikulás-ünnepnap. Világszerte ünneplik Szent Miklóst, hiszen ő a gyermekek legkedveltebb szentje, de a keleti egyházak máig egyik legtiszteltebb szentje. Nyugaton a X. század óta tartják ezt a napot. Szent Miklós püspök a nagylelkű és bőkezű felebaráti szeretetével a karácsony "előhírnöke" lett. A Mikulás a néphit ajándékozó lénye, a gyermekfolklór alakja, aki kisgyermekek hite szerint évente Miklós napján megjelenik, ajándékokat és/vagy virgácsot hoz.
Szent Miklós püspök a IV. században élt a mai Törökország területén, a kis-ázsiai Müra városában. Gazdag kereskedő szülők egyetlen gyermekeként született 270 körül Patarra vagy Lükia településen, Kis-Ázsia dél-nyugati csücskében. Jótéteményeinek se szeri, se száma. Egészen fiatal volt még, amikor titokban megajándékozott pénzzel egy édesapát, hogy három leányát férjhez tudja adni, azaz hozományt vehessen, ami akkor alapvető feltétel volt - ezzel megakadályozta, hogy a lányok örömlányokként tartsák fönn magukat és családjukat. Égi jelre választották Müra püspökévé. Tisztelete a VI. századtól Keleten és Nyugaton egyaránt elterjedt. A bizánci birodalomban már nagyon korán tisztelték. A IX. század előtt már Oroszország védelmezője lett a tatárok ellen és minden más ellenséggel szemben. Nyugat-Európának is az egyik legnépszerűbb szentje lett, a házasság és az anyaság oltalmazója, a gyermekek barátja.
Ünnepe mintegy a karácsony vigíliája, bevezetése és hagyományai összemosódtak a karácsonyi ünnepkörrel. A tizennégy segítő szent közé sorolták a középkor óta. Számtalan templom, társulat és foglalkozás patrónusa A legnagyobb tiszteletet a régi Oroszországban tanúsítottak iránta. Az ortodox egyház ma is kiváltképpen tiszteli, az ikonosztázokon mindig megjelenik. Szibériában még a részegítő italokkal is kapcsolatba hozták a nevét, mivel a "nyikolitsza" ige azt jelenti: leissza magát. Szent Miklós "ökumenikus" szent is, amennyiben segített az akkor negatívan kezelt zsidókon is, amikor a keresztények igaztalanul vádolták őket.
A nagylelkűségéhez és kedvességéhez fűződő történetek nyomán alakult ki a Mikulás-kultusz népszokásként is. Magyarországon is nagy volt Szent Miklós tisztelete, amelyet a bizánci kapcsolatok alapozták meg Szent István király idején. Mintegy hatvan községet neveztek el róla, például: Kunszentmiklós, Szigetszentmiklós. A különböző népek kultúrájában szinte mindenütt feltűnik hosszú, prémes, vörös köpenyben járó, deres szakállú, nagy csizmájú alakja. Személyéhez kapcsolódik a Mikulás-napi kedves ajándékozás szokása.
Már életében Noel Baba-nak nevezték a püspököt. Legendája a különböző népek ajkán más és más változatban élt tovább, ennek megfelelően a jótevő szent neve is hol Szent Miklós, Heiliger Nikolaus, Santa Claus, Mikulás, hol meg Télapó, Karácsony apó, vagy Fagy apó. A Mikuláshoz később hozzákapcsoltak fenyegető külsejű "kísérőket", krampuszokat, de tulajdonképpen semmi közük sincs Szent Miklós ünnepéhez. Az ajándékozás szokása városi értelmiségi hatásra terjedt el Magyarországon, falun csak a XX. században. A szokás valószínűleg osztrák. Korábban is voltak a magyar parasztságnál Miklós-napi alakoskodások.