-
Versünnep elődöntő február 21-én!
Rekordszámú fiatal jelentkezett az idei, 16. Fehérvári Versünnepre, amelynek elődöntőjét szombaton rendezik. A szervezők és a költemények fiatal előadói mindenkit várnak nézőként az irodalom, a versek közös ünnepére.
2026.02.20. -
Újra együtt a Pausa
Dalokkal fűszerezett múltidéző koncertre készül a Pausa Kamarakórus. A Kodály Zoltán Általános Iskola, Gimnázium és AMI diákjaiból álló, évtizedeken át a kóruséneklést népszerűsítő énekkar az őszi Kodály 70 gálaműsort követően döntött arról, hogy egy koncert erejéig újra összeállnak.
2026.02.20. -
Résnyi éden
A Szent István Művelődési Házban mutatták be Wilhelm Ottó új kötetét Résnyi éden címmel. A könyv fontos mérföldkő a szerző és az olvasó számára is.
2026.02.20. -
Csehov: Sirály
Csehov örökbecsű drámáját tűzte műsorra a székesfehérvári Vörösmarty Színház. A Sirály Zsótér Sándor rendezésében kerül színre.
2026.02.20.
Megjelent Táborosi Zsuzsa könyve a fehérvári iparosok életéről
A Lánczos Kornél Reálgimnázium Pódium sorozatának keretein belül mutatták be kedden a gimnázium történelem tanárának Táborosi Zsuzsának nemrég megjelent könyvét, ami "A modern nagyváros felé…" címet viseli. A kötet Székesfehérvár kisiparos családjait mutatja be a két világháború között. A könyv érdekessége, hogy nem pusztán egy történet leírás, vagy néprajzkutatási dokumentum, hanem az adott kör munkásrétegének korrajza is egyben.
A kötet a történelmi események mellett bepillantást kíván nyújtani a családok mindennapi életébe. Hogyan élték mindennapjaikat, milyen nehézségekkel kellett megbirkózniuk és mi derítette jó kedvre őket. Tehát a kötet tartalmaz korabeli munkás vicceket is, ami csak annak az osztály értett. Ilyen például az 1944 –ben született kávéházi vicc: „Két úr ül a kávéházban, az egyik megkérdi: - Hány óra van? – Tíz perc múlva hat. – Te boldog ember. Te már azt is tudod, hogy mi lesz tíz perc múlva!
A kötetben a levéltári adatok mellé a szerző több interjút is beillesztett. Hiszen még a mai napig élnek városunkban olyanok, akik már a világháborúk idején is a cipész, vagy bádogos mesterségből éltek meg, illetve a mai napig mindenki ismeri a könyvet megihlető Viniczai fagyizót, illetve az azt működtető híres családot.