-
Örökségünk a jelenben
A Károlyi József Alapítvány szervezésében február 14-én, szombaton 16 órakor ünnepélyes megnyitóval veszi kezdetét Kalmár Pál festőművész és üvegszobrász „Örökségünk a jelenben” című kiállítása a fehérvárcsurgói Károlyi Kastély látogatóközpontjában. Zongorán közreműködik Rimóczi-Forró Csengele.
2026.02.11. -
Elindult a nevezés!
A Hétvezér Általános Iskola huszadik alkalommal hirdeti meg VilágnyelvÉsz idegennyelvi versenyét felső tagozatos diákok részére. Az angol és német nyelvet tanuló, háromfős csapatok két kategóriában március 13-ig jelentkezhetnek Fejér vármegyéből.
2026.02.11. -
A szép magyar beszédért
Idén is a székesfehérvári István Király Általános Iskola adott otthont a Kazinczy Ferenc „Szép Magyar Beszéd” területi döntőjének. A több mint 10 éve az intézményben megrendezett versenyre közel 40 diák jelentkezett.
2026.02.11. -
Elrajtoltak a területi fordulók
Második területi válogatóját tartották a Pesovár Ferenc Gyermek- és Ifjúsági Népdaléneklési és Népzenei Versenynek, melyre idén rekord számban, összesen 900-an jelentkeztek fiatalok!
2026.02.11.
Még három alkalommal láthatja a közönség a Rómeó és Júlia balettet
Májusban még egy alkalommal - május 27-én hétfőn 18 órától - majd júniusban még két alkalommal láthatja a közönség a Székesfehérvári Balettszínház Rómeó és Júlia című előadását, amely neves nemzetközi alkotók közreműködésével valósult meg és május 12-én vasárnap mutatták be.
További előadások: május 27., hétfő 18 óra, június 19., szerda 19 óra, június 21., péntek 19 óra
Jegyértékesítés: Alba Regia Szimfonikus Zenekar pénztára (Vörösmarty Színház, Fő utca 8.) +36 70 509 88 05, jegyiroda@arso.hu (Diák- és nyugdíjasjegy csak személyesen vásárolható). Online jegyértékesítés: www.jegy.hu/program/103813
A Hamlet mellett Shakespeare legismertebb és legtöbbet játszott darabja a két ellenséges veronai család gyermekeinek szerelmét bemutató mű, a Rómeó és Júliában örök érvényű gondolatok és emberi viszonyok, az érzelmek legszélesebb skálája jelenik meg.
A produkció neves nemzetközi alkotók közreműködésével valósult meg: a díszlet- és fényterv a holland Loes Schakenboes, a világ egyik legkeresettebb táncszínházi látványtervezőjének munkáját dícséri, míg a jelmezeket az ugyancsak holland Bregje van Balen tervezte.
A tragikus kimenetelű, a drámát vígjátéki elemekkel is színező történet az elmúlt ötszáz évben számtalan feldolgozást ért meg. Készült belőle film, musical és zenemű is – balettszínpadon 1785-ben beszélték el először a tánc nyelvén. A dráma egyik legnépszerűbb megzenésítése Prokofjev balettje, amelyet 1936-ban írt a Leningrádi Opera felkérésére, és 1938-ban, Brünnben mutatták be először.