-
Fúvószene és indulómuzsika
A fúvószene és az indulómuzsika idén is elvarázsolta a Székesfehérvári Királyi Napok közönségét. A Városház téren négy katonazenekar igazi showműsort adott. Pergő ritmusú repertoárjukból nem hiányozhatott a Honvéd banda, a Híd a Kwai-folyón, de a klasszikus katonai indulók sem.
2026.08.19. -
Kenyéráldás a szentmisén
Augusztus 20-án, Szent István király napján, 10.30 órakor ünnepi szentmisét mutat be Spányi Antal püspök a város papságával a Szent István király Székesegyházban. A szentmise végén áldja meg az új kenyeret, mint a családi jólét és a jövő jelképét, melyhez a kenyeret a város képviselői ajánlják fel.
2026.08.19. -
Gavran: A baba
Új darabbal jelentkezett a Prospero Színkör. A V54 kultúrtérben mutatták be Miro Gavran: A baba című tragikomédiáját.
2026.08.19. -
Örvendezz királyi Város!
Szent István király alakját és Székesfehérvár történelmi jelentőségét mutatja be a filatélia szemszögéből az „ Örvendezz királyi Város!” vándorkiállítás, amely a Királyi Napok keretében nyílt meg a Köfém Művelődési Házban.
2026.08.19.
Még három alkalommal láthatja a közönség a Rómeó és Júlia balettet
Májusban még egy alkalommal - május 27-én hétfőn 18 órától - majd júniusban még két alkalommal láthatja a közönség a Székesfehérvári Balettszínház Rómeó és Júlia című előadását, amely neves nemzetközi alkotók közreműködésével valósult meg és május 12-én vasárnap mutatták be.
További előadások: május 27., hétfő 18 óra, június 19., szerda 19 óra, június 21., péntek 19 óra
Jegyértékesítés: Alba Regia Szimfonikus Zenekar pénztára (Vörösmarty Színház, Fő utca 8.) +36 70 509 88 05, jegyiroda@arso.hu (Diák- és nyugdíjasjegy csak személyesen vásárolható). Online jegyértékesítés: www.jegy.hu/program/103813
A Hamlet mellett Shakespeare legismertebb és legtöbbet játszott darabja a két ellenséges veronai család gyermekeinek szerelmét bemutató mű, a Rómeó és Júliában örök érvényű gondolatok és emberi viszonyok, az érzelmek legszélesebb skálája jelenik meg.
A produkció neves nemzetközi alkotók közreműködésével valósult meg: a díszlet- és fényterv a holland Loes Schakenboes, a világ egyik legkeresettebb táncszínházi látványtervezőjének munkáját dícséri, míg a jelmezeket az ugyancsak holland Bregje van Balen tervezte.
A tragikus kimenetelű, a drámát vígjátéki elemekkel is színező történet az elmúlt ötszáz évben számtalan feldolgozást ért meg. Készült belőle film, musical és zenemű is – balettszínpadon 1785-ben beszélték el először a tánc nyelvén. A dráma egyik legnépszerűbb megzenésítése Prokofjev balettje, amelyet 1936-ban írt a Leningrádi Opera felkérésére, és 1938-ban, Brünnben mutatták be először.