-
Rendhagyó történelemóra
Csütörtök délután az iskola egykori tanára, a Kodolányi János Egyetem tudományos rektorhelyettese, dr. Vizi László Tamás izgalmas előadását hallgathatták a Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium diákjai és pedagógusai.
2026.02.20. -
Versünnep elődöntő február 21-én!
Rekordszámú fiatal jelentkezett az idei, 16. Fehérvári Versünnepre, amelynek elődöntőjét szombaton rendezik. A szervezők és a költemények fiatal előadói mindenkit várnak nézőként az irodalom, a versek közös ünnepére.
2026.02.20. -
Résnyi éden
A Szent István Művelődési Házban mutatták be Wilhelm Ottó új kötetét Résnyi éden címmel. A könyv fontos mérföldkő a szerző és az olvasó számára is.
2026.02.20. -
Csehov: Sirály
Csehov örökbecsű drámáját tűzte műsorra a székesfehérvári Vörösmarty Színház. A Sirály Zsótér Sándor rendezésében kerül színre.
2026.02.20.
Maya piramisokról tartanak élménybeszámolót a Barátság Házában
Dr.Kisteleki Géza élménybeszámolóját hallgathatják meg március 6-án hétfőn 18-20.óra között a Barátság Házában a maya piramisokról. A maya piramisok megkülönböztető építészeti jegyei a kiugró boltozatok, magas tetők és a stukkó domborművekkel történő díszítés kidolgozása.
A maya művészeti stílusnak barokk minősége van, mely az egzotikus freskókban, színes kerámiákban, finoman kidolgozott oltárokban és egyéb építményekben nyilvánul meg. Az előadásra a belépődíj: 300,-Ft.
A maya kultúra
Az ókori Mexikó legkiemelkedőbb intellektusainak tartott mayák tervezték meg a hieroglifás írás komplex stílusát, melyet mára teljesen megfejtettek. Kifinomították az egzakt tudományokat, melyet más spanyol korszak előtti civilizációktól tanultak. Asztronómiai és matematikai tudásuk segítségével, nagy pontossággal számították ki a holdciklusokat, jósolták meg a fogyatkozásokat és egyéb égi jelenségeket, és egyedülálló naptárrendszert alakítottak ki, mely pontosabb volt, mint amit ma használunk.
A mayáknál a tudomány és a vallás megfért egymás mellett, a napi élet magját képezve. Szokásos volt egy keresztelési rituálé a gyermekek számára, akik túlélték a kiskorúságot. Hogy biztosítsák isteneik jóindulatát, minden évben fesztiválok sorozata zajlott, mely rituális felajánlásokat, áldozat-bemutatást és egy kábító mézbor, a balche megivását foglalta magában.
A legtiszteltebb istenségek között volt Itzamna és IxChel, minden istenek apja és anyja és az esőisten, Chac. Kukulcan volt a tollas kígyó, az uralkodó kaszt istenének maya neve. A mayák nagyon komplex panteonja és sokoldalú kozmológiája megigézi, és meghökkenti a régészeket és a kultúra többi kutatóit.
Szertartási központjaik építésében a mayák az egész Mezoamerikában jellemző tervet követték, magas, piramis alakú templomokat, emeletes palotákat, és a mindenütt megtalálható labdajáték-pályát a nagy központi tér körül.
A maya piramisok megkülönböztető építészeti jegyei a kiugró boltozatok, magas tetők és a stukkó domborművekkel történő díszítés kidolgozása.
A maya művészeti stílusnak barokk minősége van, mely az egzotikus freskókban, színes kerámiákban, finoman kidolgozott oltárokban és egyéb építményekben nyilvánul meg. A más kultúrákban tipikus mértani tervezés ellentéteként az emberi forma gyakran előfordul a maya művészetben.
A hiányos élelmiszer-ellátás, földrengések, járványos megbetegedések, kívülállók behatolása, belső lázadások vagy ezeknek a tényezőknek a kombinációja mind felmerül, mint lehetséges ok a maya felsőbbrendűség hanyatlásának okaként. Ami biztosnak tűnik az az, hogy i.sz. 900 körül a mayák szertartási központjai kiürültek. Gyorsan eltűnvén a sűrű dzsungel növekedése alatt, sok település elkerülte a spanyol hódítók pusztításait, elrejtve maradva, és szokatlanul jól megóvva a 19. századig.
Az északi alföldi területek (Yucatan-félsziget) jelentős települései Chichén Itza, Dzibilchaltun, Tulum és Uxmal. A déli alföldi területeken, a maya hátországban Bonampak, Copan, Palenque és Tikal.