-
Szombaton Floralia!
Idén is Septimius Severus császár felvonulásával és bemutatásával indul majd a Floralia, a Szent István Király Múzeum hagyományos tavaszköszöntő ünnepe Gorsiumban. Közép-Európa legnagyobb szabadtéri régészeti parkjában ezúttal a császár 202-ben tett látogatása elevenedik meg. Április 27-én, szombaton és április 28-án, vasárnap 10 órától 18 óráig nagyszabású programokkal várják az érdeklődőket!
2024.04.26. -
Töltse ki a Bach-kvízt!
A 12 hónap 12 zeneszerző című játékban a Vörösmarty Mihály Könyvtár minden hónapban egy híres zeneszerző életéről és munkásságáról kérdezi olvasóit. A zeneszerzőkkel kapcsolatos kvízt kitöltők között értékes könyvjutalmakat sorsolnak ki. A Bachról szóló kvíz beküldési határideje május 4.
2024.04.26. -
Az ókori kínaiak Gorsiumba érkeztek
Az ókori Kínába csöppenhetünk a Gorsium Régészeti Parkban. Ötven agyagkatona és két agyagló érkezett Tácra, megnyílt "Az első kínai császár halhatatlan őrei" című nemzetközi tárlat.
2024.04.25. -
Áttáncolt 15 év
Tizenötödik jubileumát ünnepli idén a MegaDance Táncstúdió. A születésnap alkalmából különleges gálaműsorral készülnek a szervezők, június 3-án.
2024.04.25.
Maugli a Hősök terére látogat szombaton
Július 31- én, szombaton 10 órátol a Hősök terére várják a családokat a megszokott mesés programokkal. Ez alkalommal Mauglinak a farkasok által felnevelt fiúnak az életét mutatják be. A dzsungel könyve című darab sikert aratott az ország minden részén gyermekek és felnőttek között egyaránt.
Egy világhírű, „kötelező” regény, egy sikeres drámaíró, zeneszerző és szövegíró. Nem is kell ennél biztosabb recept a közönségsikerhez. Hogy ezen a téren sincsenek új dolgok a nap alatt, vagy ha vannak is, nagyon elvétve, mi sem bizonyítja jobban, mint A dzsungel könyve töretlen sikere a Pesti Színházban. Dés László, Geszti Péter és Békés Pál musicaljének nem egy dallama a bemutató óta rendszeresen játszott, közdúdolt slágerré vált, mint ahogy maga az előadás is kedvelt beszédtéma lett a művelt polgári kaszinókban és szalonokban. Aligha volt kétséges, hogy a már-már klasszikussá vált darab a budapesti siker után előbb vagy utóbb megjelenik más városok színházaiban is. Az sem meglepő, hogy most éppen az a nyíregyházi együttes tűzte műsorra, amelyet az elmúlt időszakban a könnyű zenés darabok egyik jelentős specialistájaként könyvelhettünk el.
A szabolcsi megyeszékhelyen évek óta pezsgő színházi és zenei élet folyik, és ez már önmagában is garancia arra, hogy a társulat az előadást ne csupán munkának, kötelező feladatnak, hanem egyenesen becsületbeli ügynek tekintse. Mindez számos mozzanatban mutatkozik meg, a díszleten át, a hangzáson keresztül a táncosok és színészek alakításáig. A színpadkép mentes minden hivalkodástól és túldíszítettségtől, mégis hangulatos, színpompás és kifejező. Olyan, ahogy az ember a színpadra álmodott dzsungelt elképzeli. A díszlettervező Endresz Ágnes nevéhez fűződnek a jól eltalált, szellemes jelmezek is, amelyek kitűnően egészítik ki a szereplők jellemét. A Kazár Pál vezetésével munkálkodó zenészek, a kíséret és a hangzás felelősei szintúgy kitettek magukért. A zenei alapok akár önmagukban is élvezhetőek, ugyanakkor remekül illenek az énekhangokhoz.