-
Királyi Napok augusztus 14-e és 23-as között
Az augusztus 20-ai négynapos hétvégéhez igazodva idén egészen augusztus 23-ig várja a látogatókat a Szent István ünnepe köré szervezett összművészeti fesztivál, a Székesfehérvári Királyi Napok. A történelmi főváros legfontosabb, augusztus 14-én kezdődő kulturális eseményéről Lehrner Zsolt alpolgármester és Igaz Krisztina, a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ szakmai vezetője tartott ismertető sajtótájékoztatót.
2026.04.17. -
Tudományos konferencia
A második világháborút követő időszakban bekövetkezett államosítás lesz a fő témája annak a tudományos konferenciának, amelyet április 21-én, kedden 10 órakor rendeznek meg a Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Vármegyei Levéltárában.
2026.04.17. -
Országos döntőre készülnek
Országos megmérettetésre készülnek a Hermann László Zeneművészeti Szakgimnázium fúvósai, akik a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban adtak koncertet.
2026.04.17. -
Lepketánc
Kivételes koncertnek lehettek tanúi az Aranybulla Könyvtár vendégei. Városunk ikonikus duója a Hungarikum Együttes és meghívott vendégük Végh Gyula megzenésített versekkel köszöntötték a Költészet Napját.
2026.04.17.
Márton-napi családi délután a Csemete Alapítványnál
Idén már negyedik alkalommal rendezte meg a Csemete Alapítvány a Márton-napi családi délutánt, felelevenítve a népi hagyományokat, a különböző „libás” foglalkozások és ételkóstolás mellett lámpás felvonulás is volt a gyermekcentrumban.
2016.11.11. 16:45 |
Idén már negyedik alkalommal rendezte meg a Csemete Alapítvány a Márton-napi családi délutánt, felelevenítve a népi hagyományokat, a különböző „libás” foglalkozások és ételkóstolás mellett lámpás felvonulás is volt a gyermekcentrumban.

A Székesfehérvári Csemete Alapítvány péntek délutáni Márton-napi családi délutánján mindkét szokást felelevenítették a szervezők: volt libamájas pizza, de még lámpás felvonulás is.
Márton napja a karácsony előtti 40 napos böjt előtti utolsó ünnepnap, amihez számos népszokás kapcsolódik. Ezek egy része az év végi mezőgazdasági munkálatok befejezéséhez köthető, míg másik része ismert legendákhoz. Egyik ilyen történet, amikor Szent Márton egy liba ólban próbált elrejtőzni, amikor püspökké akarták megválasztani, de a ludak elárulták gágogásukkal. Ezért alakult ki az a hagyomány, hogy a Márton-napi ételek jellemzően libafogások, amik után „Márton poharával”, vagyis a novemberre éppen kiforrott újborral szokás koccintani.

A bölcsiseknek és szüleiknek ezen kívül számos programmal készültek még a gyermekcentrum dolgozói. A kicsik szülőkkel közösen vehettek részt kézműves foglalkozásokon, ahol papír libákat készítettek: vágással, ragasztással. festéssel. A jó hangulat érdekében közös éneklésre is sor került, egy tekerőlant kíséretében.
Másik köztudatban lévő legenda, amikor Szent Márton egy nélkülöző koldussal találkozott, akit rablók fosztottak ki és vertek meg, majd saját köpenyét kardjával kettévágta, és egyik felét a koldus vállára borította. Ebből fakadóan őrzi emlékét a német nyelvterületről elterjedt Martinsumzug, vagyis a fáklyás felvonulás, amely a jó cselekedeteket szimbolizáló fényt juttatja el az emberekhez. Palkovics Józsefné kuratóriumi elnök elmondta, hogy a 2001-ben létrehozott alapítvány fő célja az, hogy Székesfehérváron bölcsődei szolgáltatásokat tudjon nyújtani a kisgyerekes családok részére. Szolgáltatásaik között szerepel bölcsőde, ahol jelenleg összesen 84 férőhely van; családi napközi, ami 2017 januárjától családi bölcsődeként fog funkcionálni, 7 férőhellyel; fecske szolgálat, melynek keretén belül a fogyatékos gyerekek otthoni felügyeletét végzik a szakemberek; csemete játszóklub, ahova bejelentkezés nélkül mehetnek a szülők a bölcsődés korú gyermekeikkel, és különböző nevelési tanácsokat kapnak a nevelőktől; illetve a zsebi-baba klub, ami tavaly indult a várandós kismamák támogatására, a nekik való segítség, felkészülés jegyében. Az alapítvány a fentieken túl működtet még nyári táborokat is animátorokkal és pedagógusokkal, valamint gyermeknevelőkkel az óvodáskorú gyermekek részére.

Az intézményben tett látogatás kapcsán Cser-Palkovics András polgármester arról beszélt, hogy Székesfehérváron összességében húszezer gyermek napközbeni ellátásról kell, hogy gondoskodjon a város, amelyben fontos szerepet töltenek be - különösen a bölcsődék és az óvodák tekintetében - az olyan szervezetek, mint a Csemete Alapítvány is. Hiszen – mint mondta - a férőhelyhiány és az ebből fakadó problémahalmazban nyújtottak korábban és nyújtanak jelenleg is segítséget, ami a bölcsődék tekintetében Székesfehérváron hatványozottan igaz. Ezen túl pedig azért is van jelentőségük, mert más megközelítéssel tudnak dolgozni, mint az önkormányzati fenntartású intézmények, miközben a helyi közösség kap egy olyan lehetőséget, hogy választhat. Az önkormányzatnak pedig az a dolga – hangsúlyozta -, hogy minden feltételt ehhez biztosítson, és segítséget nyújtson, tekintettel arra, hogy a legfontosabb, hogy a kisgyermekek jól érezzék magukat és mindent megkapjanak, ami a saját korúknak megfelelően a fejlődésükhöz és fejlesztésükhöz egyaránt szükséges. S amit ma értük teszünk, az a jövő fejlődése szempontjából lesz különösen fontos. A szülők pedig joggal várják el, hogy az intézményrendszer képes legyen a gyermekeiket biztonságos és nyugodt körülmények között, az ő életüket erősítő módon nevelni, természetesen a családokkal közösen.