-
Péntektől kórusfesztivál
Ünnepélyes megnyitóval, a Városház teret betöltő közös énekléssel kezdődik a hagyományokhoz hűen az Alba Regia Gyermek- és Ifjúsági Kórusfesztivál április 26-án, pénteken. A háromnapos találkozónak a Szent István Hitoktatási és Művelődési Ház ad otthont. A résztvevő kilenc kórus április 27-én, szombaton fesztiválhangverseny keretében lép színpadra, majd 18.30 órától a Szent Imre-templomban énekel.
2024.04.25. -
Csíki Versünnep 2024.
Idén tavasszal már tizenkettedik alkalommal rendezték meg Csíkpálfalván, a Csíki-medence, a Gyimes-völgye és Moldva versszerető diákjai számára a Csiki Versünnepet. Öt korosztályban idén is több mint száz általános és középiskolás mérettetett meg a rangos szakmai zsűrik előtt.
2024.04.24. -
Tizenegy kórus mérettette meg magát
Gyermekdallal telt meg a Malom utcai Táncház. A Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ szervezésében idén 11 kórus mérhette össze tudását városunkban az Éneklő Ifjúság hangversenyén.
2024.04.24. -
Bennfent-est Bujtor Balázzsal
Folytatódott a Bennfent-est az Alba Regia Szimfonikus zenekar portré beszélgetés sorozata. Bujtor Balázs a zenekar koncertmestere hangulatos diskurzusban idézte meg pályájának legfontosabb állomásait.
2024.04.24.
Márton nap dologtiltó nap - tilos volt mosni, teregetni, mert az a jószág pusztulását okozza
Egy kalendáriumi regula szerint, aki Márton napon libát nem eszik, az egész éven át éhezik. Ebből a népi hiedelemből ered a Márton napi búcsú szokása is. Úgy tartották, hogy az elfogyasztott ételek mellett minél több bor elfogyasztása is javallott, mert ilyenkor isszák magukba a férfiak az erőt és az egészséget is. A bornak szent Márton a bírája, tartja a mondás, azaz ezen a napon iható az újbor, az idei termés. A lakomán elfogyasztott liba csontjából pedig még a várható időjárásról is jósoltak: ha a liba csontja fehér és hosszú, akkor havas lesz a tél, ha viszont barna és rövid, akkor sáros.
Szent Márton a legnépszerűbb középkori szent. A krónikák szerint e nap a fizetés, tisztújítás, jobbágytartozás lerovásának napja volt. Az erdélyi pásztorok e napon kérték járandóságukat.
Sorra járták a házakat, köszöntőt mondtak, nyírfavesszőt ajándékoztak a gazdának, aki megőrizte, s tavasszal az állatok kihajtására használta.
A legenda úgy tartja, Szent Márton alázatból ki akart térni püspökké választása elől, a ludak óljába rejtőzött, azok gágogásukkal elárulták. Innen a "Márton lúdja" elnevezés.
Ilyenkor vágták le a tömött libákat, úgy tartották: "aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik." Márton az új bor bírája, tartja a hiedelem, azaz ilyenkor már iható az új bor. Lakomák időszaka.
A Márton napi időjárásból következtettek a télre:
"Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható."
Sokfelé azt tartják a Márton napi idő a márciusi időt mutatja.
A Márton napi lakomán elfogyasztott lúd csontjából is időjárásra következtettek: ha a liba csontja fehér, és hosszú akkor havas lesz a tél, ha viszont barna és rövid akkor sáros.
Dologtiltó nap volt. Tilos volt mosni, teregetni, mert a jószág pusztulását okozta volna. Sokfelé rendeztek Márton napi bálokat, vásárokat.