A neves építészmérnök és szobrászművész 1879. november 9-én született Székesfehérváron. A József Műegyetemen szerzett építész diplomát, 1904-ben iratkozott be a Képzőművészeti Főiskolára, ahol két évet töltött Stróbl Alajos biztatására; a márványfaragást gyakorolta Carrarában, Paolo Triscornia műhelyében. 1907-ben beíratkozott Stróbl Alajos mesteriskolájába, ahol négy évet töltött. 1911-ben meghívást kapott a Képzőművészeti Főiskolára, ahol több évtizeden át tanított. A Műegyetem építészeti szakán 1920 óta, mint meghívott előadó tanította a mintázást, illetve a szobrászatot, ahol ez akkor kötelező tantárgy volt...
A neves építészmérnök és szobrászművész 1879. november 9-én született Székesfehérváron. A József Műegyetemen szerzett építész diplomát, 1904-ben iratkozott be a Képzőművészeti Főiskolára, ahol két évet töltött Stróbl Alajos biztatására; a márványfaragást gyakorolta Carrarában, Paolo Triscornia műhelyében. 1907-ben beíratkozott Stróbl Alajos mesteriskolájába, ahol négy évet töltött. 1911-ben meghívást kapott a Képzőművészeti Főiskolára, ahol több évtizeden át tanított. A Műegyetem építészeti szakán 1920 óta, mint meghívott előadó tanította a mintázást, illetve a szobrászatot, ahol ez akkor kötelező tantárgy volt... 1934-45 között a főiskola rektori tisztét is betöltötte. (Bory-vár képgaléria)
„Művészi működésem a középiskolában veszi kezdetét - írta magáról -, ott határoztam el, hogy bár szobrász akarnék lenni, először építész leszek; látván az építész és szobrász társulását egy-egy monumentális művészi feladat megoldásához.”
A székesfehérvári Bory-vár művészeti nevezetessége hazánknak, amelyet külföldön is ismernek. Bory Jenő ennek tervezésével és felépítésével építészként és szobrászként is maradandót alkotott. Az utóbbi években azonban nevét csak a Bory-várral kapcsolják össze, szobrászati életműve kevéssé ismert. 1945 után az őt övező elismerést felváltotta a politikai inszinuáció (háborús bűnösséggel vádolták, nyugdíját megvonták) s a hallgatás, a szakmai közöny.
Művészettörténészek, szakírók, munkáinak tisztelői úgy vélik, elfogadhatatlan ez a mellőzés, eljött az ideje Bory Jenő munkássága újraértékelésének. A szülőváros Székesfehérvár talált módot arra, hogy emlékkonferencián idézzék fel Bory Jenő főiskolai, szobrásztanári tevékenységét, annak az embernek az életét, aki első munkájaként a fehérvári Jézus szíve-templomot építette, a mesteriskolán elkészítette a Petőfi-család síremlékét, a több, mint két méter magas ikervári Batthyány-szobrot, a székesfehérvári Árpád-házi Boldog Margit szobrát, akinek Szent Imre-szobra és Asztrik püspök reliefje Kalocsán látható, s monumentális síremlékei emlékeztetnek az elmúlásra a Kerepesi temető árkádjaiban.
Bory-vár
(Gömbpanorámás kép)
A székesfehérvári Bory-vár Bory Jenő építész és szobrászművész alkotása. 1923-ban kezdte el építeni, és 1959. szeptember 19-ig, haláláig építette. A várat Bory Jenő egymaga építette, saját tervei alapján. Érdekesség, hogy a vár alapanyaga beton, amely anyag alkalmazásában úttörő volt. A művész a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki karán oktatott, de jelentős szerepet töltött be, mint képzőművész is.
Látogatható: minden nap 9-17 óráig, kora tavasztól késő őszig, előzetes bejelentés alapján télen is.
Cím: Máriavölgyi u. 54., Tel.: 22/305-570
