László Zsolt verseskötetét mutatták be a költészet napján a Vörösmarty teremben

 A költészet napját ünnepelte a Vörösmarty Társaság, melynek keretein belül László Zsolt költő nemrég megjelent "Leszegett fejjel" névre keresztelt verseskötetét mutatták be. Az estet Kiss Dorottya fuvolajátéka nyitotta meg, majd Bakonyi Kovács István vette át a szót, aki József Attila és Márai Sándor születésének évfordulóján köszöntötte a résztvevőket, majd adott rövid korrajzot a költészet jelenlegi helyzetéről. A továbbiakban Román Károly a könyv szerkesztője értékelte a verses gyűjteményt, amiből Bobory Zoltán olvasott fel verseket. Az est végén pedig a költő is megszólalt, aki impresszióit vezette elő a közönség számára saját könyvéről.

 László Zsolt ugyan már évtizedek óta ír verseket, de első kötete csak 1999 –ben jelent meg Vándorfüzér névvel. A költő azóta két évente megjelentet egy kötet, így az aktuális megjelenés 2007 –re esett. A költő újonnan megjelent gyűjteménye 10-20 éves verseket is tartalmaz, így ez egy válogatás kötet, de a szerkesztő elmondása szerint minden vers aktuális napjainkban is. László Zsolt nyers szókimondó stílusa megmaradt ebben a kötetben is, ezzel kívánja határozottan kinyilvánítani társadalom kritikáját. A kötetben szerepel az alábbi sor is, ami a globalizált világ furcsaságára hívja fel a figyelmet: „…A műholdak a zsigereimbe látnak, de én nem látom a műholdakat…”. László Zsolt érdekes költő, akiknek versei mentesek a közhelyektől és a demagógiától. Könyvének elemzésére Román Károly vállalkozott, aki hosszú műelemzést olvasott fel. László Zsolt csak a rendezvény utolsó 10 percében szólalt meg először, a költő elmondta, hogy annyi hibát lát a kötetében, hogy kicsit halálszagú lett, de ő úgy érzi, hogy a megemlékezés ilyen távolságban nem visszakívánkozás, abba a korba, amikor ősei éltek, hanem olyan értékeket pendít meg benne, amit nem kellene ma sem elfelejtenünk.