Nagypénteken Jézus kereszthalálának és sírba tételének emléknapját üli a kereszténység. A Katolikus Egyház legmélyebb gyászát egész napos szigorú böjtöléssel fejezi ki, valamint azzal, hogy ezen a napon nem szolgáltat ki ünnepélyesen szentségeket és nem mutat be szentmiseáldozatot. Székesfehérváron a nagy szél miatt a Bazilikában Spányi Antal püspök vezetésével tartották a város papjainak és híveinek közös keresztútját.KÉPGALÉRIA
Székesfehérváron már hagyománynak számít, hogy a város polgárai és papjai közösen emlékeznek Jézus kereszthalálára. Idén a nagy szél a szertartást a Bazilikában tartották meg. Ebben az évben is többszázan jöttek el, hogy imádsággal és énekkel kísérjék Jézus útját Pilátus ítéletétől a sírbatételig. Nagypénteken a keresztény világban szokásos a keresztútjárás, amely során emlékezetbe idézik Jézus szenvedésének egyes állomásait. A 4. században alakultak ki a nagypéntek különféle istentiszteleti formái. Jeruzsálemben e napon imádkozva vonultak az utolsó vacsora termétől a Golgotáig, ahol a püspök tiszteletadásra felmutatta a szent kereszt ereklyéjét. Utána szentírási részleteket olvastak fel. A nagypénteki szertartás időpontja az őskeresztény kortól a középkorig az Úr halálának órájához, délután 3 órához igazodott. Ez később átkerült a délelőtti órákra. XII. Piusz pápa reformja állította visza a délutáni ünneplést, melynek ma három fő része van: igeliturgia olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel, hódolat a szent kereszt előtt, áldozási szertartás.A keresztút mai szokásos 14 stációja az 1600 körüli évekre nyúlik vissza.
A keresztút eredetileg az a mintegy másfél kilométeres útvonal, melyen Jézus a kereszttel a Praetoriumtól kiment a Golgotára. Ma olyan ájtatosság, aminek segítségével a keresztény hívek Jézus szenvedésein és keresztrefeszítésének eseményein elmélkedhetnek halálra ítélésétől temetéséig. A körmenetben behozzák a keresztet, amely előtt tisztelegve minden hívő kifejezheti háláját és imádatát a megfeszített Krisztus iránt. Nagypénteken igeliturgia van, áldoztatással.
Nagypénteken igeliturgia van, áldoztatással. A pap a szertartást piros öltözékben végzi – a piros a vértanúság liturgikus színe. A papság és a segítők teljes csendben vonulnak be a templomba, s az üres oltárszekrény (tabernákulum) előtt arcra borulnak. Ezt követi az igeliturgia: az olvasmány Isten szenvedő szolgájáról szól, majd a szentlecke után János evangéliumából olvassák fel Jézus szenvedéstörténetét, a passiót. Ezután következnek ünnepélyes formában az egyetemes könyörgések. Majd körmenetben behozzák a keresztet, amely előtt tisztelegve minden hívő kifejezheti háláját és imádatát a megfeszített Krisztus iránt. Az igeliturgiát áldoztatás követi, a nagycsütörtöki misén konszekrált kenyérrel. A szertartást egyszerű könyörgés zárja, nincs áldás, nincs elbocsátás.
A keresztútnak az idők folyamán kiformálódott 14 állomása:
1. Jézust halálra ítélik
2. Jézus vállára veszi a keresztet
3. Jézus először esik el a kereszttel
4. Jézus Anyjával találkozik a keresztúton
5. Cirenei Simon segít Jézusnak vinni a keresztet
6. Veronika megtörli kendőjével Jézus arcát
7. Jézus másodszor esik el a kereszttel
8. Jézus beszél a síró asszonyokhoz
9. Jézus harmadszor esik el a kereszttel
10. Jézust megfosztják ruhájától
11. Jézust keresztre szegezik
12. Jézus meghal a kereszten
13. Jézust leveszik a keresztről és Anyja ölébe helyezik
14. Jézust eltemetik
