A legutóbbi belvárosi lakossági fórumon elhangzott, hogy a közlekedési és leginkább parkolási problémák szorosan összefüggnek az építéshatósági ügyekkel, ami nem önkormányzati hatáskör. A Talán az egyik legfeszítőbb kérdés, hogy lehetséges-e egységes megoldást találni a sok-sok egyedi élethelyzetre és egyéni közlekedési szokásra egy adott épített környezetben?
Valóban egyik legnagyobb kihívás ma egy nagyváros életében a parkolási problémák megoldása, ami szinte minden városrészt érint, különösen a sűrűbben lakott területeket. Könnyű belátni, hogy a város utcaszerkezetét nézve, azok kialakulásakor senki nem számolt még annyi autóval, mint amennyi ma közlekedik Fehérvár útjain. A lakótelepek tervezésekor sem gondoltak még arra, hogy egyszer lakásonként 2-3 jármű elhelyezéséről is gondoskodni kell majd. Ez kihívások elé állít minden nagyvárost napjainkban, ami alól a mi városunk, Székesfehérvár sem kivétel. A történelmi belvárosban ráadásul a műemléki épületeket is védeni kell, amit szintén figyelembe kell venni egy parkolási rendszer kialakításakor. Ma már szinte kizárólag a lakók hajthatnak csak be a Belvárosba. Kérdés: tudunk-e közösen olyan megoldásokat találni, hogy az autók minél kevesebb számban legyenek láthatók a belvárosi közterületeken. Vannak olyan európai példák is, hogy az ott élők csak akkor hajthatnak be a belvárosokba, ha telken belül el tudják helyezni az autójukat. Mi azonban sajnos nem tartunk itt...
Egy másik fontos tény, hogy a belváros peremterületein nagy számban épültek az elmúlt időszakban társasházak, ami jó dolog, de sajnos a szabályozás – ami bizonyos lakásszám fölötti társasházak esetén lakásonként csak egy autóval számol –egyáltalán nem fedi a valóságot.
A valós kép sokkal inkább lakásonként 2-3 autót jelent, és a közterületeken nincs annyi hely, hogy ezeket el lehessen helyezni.
Mindenképpen jónak tartom azt, hogy az építési szabályozás hamarosan megváltozik, és újra lesz lehetőségük az önkormányzatoknak a Helyi Építési Szabályzat rendszerén belül növelni az egyes telkeken elvárt parkolóhelyek számát. Azt gondolom, hogy lakásonként legalább a kettő parkolóhely kialakítását el kellene várni. A társasházaknál maradva pedig azt is problémának látom, hogy ha megépül egy ház a hozzá tartozó mélygarázzsal, akkor nem minden esetben a lakástulajdonosok veszik meg ezeket a garázshelyeket, ezáltal a lakók autói ugyanúgy kint lesznek a közterületeken. Nem akarat vagy szándék kérdése, hogy ez jó vagy nem jó, egyszerűen nincs ennyi hely a városban! Ennek megoldása biztosan a következő évek egyik nagyon jelentős kihívása lesz.
Részmegoldásokat találtunk már, hiszen a történelmi belváros kivételével napi egy óra ingyenes parkolást biztosít Fehérvár, akár több helyszínen is az autósoknak. Azonban – a bentlakók kivételével – egész napos autótárolást nem tudunk biztosítani, így felértékelődik a gyűjtőparkolók és a parkolóházak jelentősége. Magánberuházásban a Várkörúton épült már egy parkolóház és remélem, hogy hamarosan a Palotai úti parkolóház építéséről is beszámolhatunk, továbbá ha a Pláza megépíti a murvás parkoló helyén a vásárcsarnokot, akkor ott egy körülbelül ezer férőhelyes parkolóház létesül. Jelenleg is használható az egykori ruháspiac helyén a gyűjtőparkoló, és az online konzultáció nyomán a Sörház téren is ideiglenesen gyűjtőparkolóként fogjuk megnyitni azt a helyet, ahol eddig a Depóniás kukásautók parkoltak. Amikor ezen fejlesztések megvalósulnak, beérkeztek róluk a tapasztalatok, akkor lehet majd érdemben leülni, és megnézni, hogy ki tudunk-e alakítani egy olyan együttműködést, megállapodást a belvárosi lakókkal, hogy a második autót a belvároson kívül parkolják le, például az egyik parkolóházban.
Palotai úti parkolóház, Sörház tér, Pláza vásárcsarnok a murvás helyén, a volt ruháspiac területe. Ez mintegy kétezer parkolóhelyet jelent, ami nem kevés, de mégis: meddig lesz ez elég?
Igen, jelentős mennyiségű parkolóhely lenne ez, továbbá a Vasútállomás mellett is tervben van egy parkolóház, ami az Intermodális Közlekedési Központ része volna. Ennek megépülése azonban az államtól függ, ugyan remélem, hogy minél előbb megvalósulhat, de a mostani gazdasági helyzet nem kedvez a nagyberuházásoknak. A Vasútállomás déli oldalán egyébként jelenleg is 150 parkolóhely épül, de a Sóstó parkolója, vagy éppen a még épülő Alba Aréna parkolója is kihasználható lenne, ha ehhez hozzá tudjuk igazítani a közösségi közlekedést. Terveink szerint azt kérnénk a Fehérvárra ingázóktól, hogy az autójukat ezekben a parkolókban tegyék le, majd használjanak közösségi közlekedést. Azt sajnos mindenkinek el kell fogadni, hogy a közterületek száma nem növelhető, az autók száma viszont növekszik, ezért az egész napos autótárolás nem támogatható a belvárosban, a parkolás pedig pénzbe kerül – ez ma már ugyanúgy terhe az autófenntartásnak.
Parkolási problémák nem csak a belvárosban vannak, egyre jellemzőbb a kertvárosokban is, ami szintén szorosan összefügg a kertvárosi társasházépítésekkel...
Ez egy természetes folyamat, ami a hozzá tartozik a városhoz, hiszen kell és szükséges is lakásokat építeni. Hogyan kérjük másképp a fiatalokat, hogy maradjanak Fehérváron, vagy költözzenek ide, ha nem épülnek lakások? Fontos lenne elérni azonban, hogy ne csak a magántulajdonú lakások száma emelkedjen, hanem a bérlakásoké is, mert láthatóan erre is van társadalmi igény. Ezt viszont úgy kell csinálni, hogy közben ne veszítsük el az adott városrészre jellemző értékeket, vagy a beépítéssel ne legyenek túlzsúfolt telkek egy-egy utcában. Az építéshatósági jogkör ma már állami feladat, nem a Polgármesteri Hivatal jár el ezekben az ügyekben, viszont az önkormányzat – a Helyi Építési Szabályzatot megalkotva – kereteket határozhat meg az országos jogszabályokat betartva. Azt szeretnénk elérni az államnál, hogy ha már nem az önkormányzatoknál van az építéshatósági jogkör, akkor legalább jóval nagyobb mozgásterünk legyen.
Lehessünk például szigorúbbak egy kicsit, magyarul: írhassuk elő azt a kötelezően kialakítandó két autónyi helyet lakásonként – bizonyos területeken esetenként a hármat –, mert ez a realitás.
Erre tipikus példa, hogy sajnos most is van egy belvárosi utca, ahol egy meglévő ingatlan más funkciót kap és nincs lehetősége a városnak előírni a tulajdonos számára, hogy parkolókat hozzon létre. Már most előre látható, hogy ez milyen feszültséget jelent majd az adott utcában. Az ingatlanfejlesztő régen nem lesz sehol néhány év múlva, miközben a társadalmi feszültség itt marad ránk, és a lakossági fórumokon erről fognak vitatkozni az emberek. Szerintem ez nem jó, mert a 21. században lehet úgy ingatlanfejlesztési tevékenységet folytatni, hogy figyelünk a környezetünkre, a szomszédokra és az adott városrész jellemzőire. Hangsúlyozom, hogy szükséges a lakásépítés, kell a kereskedelmi és szolgáltató egységek bővülése a városban, de ezt úgy kell megvalósítani, hogy ne társadalmi feszültséget okozzon, hanem inkább jó válaszokat adjon a társadalmi kihívásokra.
A parkolás mellett a csúcsforgalmi közlekedés is nagy kihívás egy nagyváros életében, aminek enyhítésére születtek olyan, eddig bevált intézkedések, mint a kedvezményes diákbérlet. Dolgozik azon is az önkormányzat, hogy az ország- és városbérletet össze lehessen kötni a helyi közösségi közlekedéssel?
Közlekedési és környezetvédelmi szempontból, de valójában a város életminősége szempontjából nagyon fontos, hogy az alternatív közlekedési lehetőségek száma növekedjen és ezt egyre többen vegyék igénybe. Legyen ez akár a közösségi közlekedés, ami a mi esetünkben az autóbuszt jelenti, de talán egyszer, még a mi életünkben talán eljuthatunk a kötöttpályáig is - bár Fehérvár pont billeg azon a nagyságrenden, hogy érdemes-e egyáltalán villamosközlekedést kialakítani - de ez nem a közeljövő kérdése, mert óriási a bekerülési költsége. Fontos dolog azonban, hogy hét év alá vittük a fehérvári buszok átlagéletkorát, de jobbá kell még tennünk az utastájékoztatási rendszert. Szeretnénk persze növelni a buszok futásteljesítményét is, ami ma nem pusztán anyagi kérdés, hanem munkaerő kérdése is.
A helyi közlekedést pedig valóban jobban összhangba szeretnénk hozni a helyközi és a távolsági buszokkal, illetve a vonatközlekedéssel, és összekapcsolni a bérletrendszereket. Zalaegerszeg nemrégiben úgy állapodott meg az állammal, hogy egyszerűen használható a vármegye és országbérlettel a helyi közösségi közlekedés, a bevételkiesést pedig megosztották egymás között.
Szerintem azzal lehetne valóban szolgáltatást is növelni, hogy ne csak az agglomerációban élők használhassák a vármegyebérletet a városban, hanem a helyközi autóbuszok sokkal több helyen álljanak meg a városban és ezeken a járatokon is legyen használható a fehérvári bérlet.
Ez jelentősen növelné a használható buszhálózatot, a menetrendi sűrűséget és a helyi hálózatot így gyorsjáratokkal is ki lehetne egészíteni. Ezzel jelentősen javítanánk a közösségi közlekedés versenyképességét az autókkal szemben.
A kedvezményes diákbérletet azért vezettük be, hogy a reggeli csúcsforgalomban minél kevesebben vigyük autóval iskolába a gyermekeinket. Nem biztos, hogy minden nap rendszeresen használják a havi több mint 11 ezer eladott bérletet, de fontos előrelépés, hogy az utazásoknak legalább egy része nem autóval, hanem busszal történik. A diákbérlet jelentőségét azonban nagyon jól érzékelteti az a kontraszt, hogy a nyári szünet beköszöntével sokkal kisebb a reggeli és a délutáni forgalom is a városban.
Csodaszer azonban nincs, sok egymásra épülő és kiegészítő intézkedés szükséges ahhoz, hogy a folyamatosan növekvő autószám ellenére is előre tudjunk lépni. Ehhez kellenek azok az útfejlesztések is, amik sajnos az elmúlt évtizedekben elmaradtak Fehérváron. Nemrégiben elkészült az egyik ilyen fejlesztés, a déli összekötő út, de szeretnénk a Bakony utca kikötését is megvalósítani és a Mártírok útja - Új Váralja sor összeköttetése is remélem megépülhet az elkövetkezendő években.
Adatok is igazolják, hogy nem arányosan növekszik az egyes városrészek lakosságszáma, ami szintén befolyásolja egy-egy útszakaszon a közlekedést. A Maroshegy, Alsóváros, Feketehegy-Szárazrét lakosságszáma gyorsabban növekszik, mint például az öreghegyi, felsővárosi városrészé és régen kinőtte már a városközpont felé a közlekedési infrastruktúráját…
Fontosnak tartom azokat az útkapcsolatokat, amik lehetővé teszik, hogy a délről érkezőknek ne kelljen a Horvát István – Széchenyi kereszteződést használni. Legyen lehetőségük már a vasúttól délre elkanyarodni az úti céljuk felé, de számos ilyen példát lehetne még mondani.
A városrészek fejlődése miatt van szükség a buszhálózat jelentős módosítására is, mert nagyon sokat változott a város azóta, hogy évtizedekkel ezelőtt kialakult a mai buszhálózat alapja. Új városrészek nőttek ki, vagy fejlődtek és ezt a hálózat csak részben tudta követni. Szükségesnek tartom, hogy egy új menetrend bevezetésével sokkal több ember számára tegyük vonzóvá a közösségi közlekedést.
A közösségi közlekedéshez tartozik a bérelhető elektromos roller is. Várható-e, hogy lesz közösségi kerékpárhálózat a városban?
Hozzá kell szoknunk, hogy a közösségi közlekedésnek ez is egyik fajtája. A rollerek tekintetében a szolgáltató jelzései alapján elmondható, hogy sokan használják és nem azt mondom, hogy egyáltalán nincs, de szerencsére kevés az ebből fakadó rendetlenség a városban.
Ugyanez a szolgáltató szeretne közösségi elektromos kerékpárhálózatot is működtetni Fehérváron, ami várhatóan jövő tavaszig elindul.
A közösségi elektromos robogók és autók rendszerének bevezetése pedig szerintem még a közeljövő kérdései között van Fehérváron.
Az egyéni döntések is nagyban befolyásolják a városi közlekedést. A tanév utolsó napján beszélgetünk és autóval érkeztem Önhöz, amit a belvároson kívül parkoltam le, holott érkezhettem volna biciklivel vagy gyalogosan, de „győzött a kényelem” és most pont egy autóval több parkol a belváros szélén. Ön szerint mikor mondja magának az ember azt, hogy most nem a legkényelmesebb utazást választom?
Ez nyilván társadalmi kérdésekkel is összefügg, de amire mi azt mondjuk, hogy magas autószám - és Fehérváron az egy főre jutó autók száma az egyik legmagasabb Magyarországon -, az még mindig a fele például a német átlagnak. Teljesen természetes, hogy amit például egy német polgár megszokott az elmúlt évtizedekben, azt szeretné egy magyar ember is elérni. Szerintem az autóhasználat nem róható fel senkinek, ha a maguk kényelméről szeretnének gondoskodni az emberek. Emellett azonban környezeti, fenntarthatósági kérdéseket is figyelembe lehet venni, vagy akár azt, hogy ha mozgásszegény életmódot folytat valaki, akkor lehet, hogy néha egy séta jól tud esni. A családommal negyed óra gyaloglásra lakunk a Városházától és most, hogy nem lesz iskola, reggelente az esetek zömében gyalog megyek dolgozni. Ez persze polgármesterként is nagyon fontos, hogy beszélgethessek az emberekkel, és gyalogosan lássak egy-egy problémát. Szerencsésnek érzem magam, hogy minden nap végigsétálhatok a Belvároson, és nem utolsósorban ez jó testmozgás is.
Szerintem meg lehet találni a jó arányt az autóhasználatot tekintve. Ami viszont nagyon fontos, hogy képesek vagyunk-e a közlekedésben egymásra egy kicsit jobban odafigyelni, hiszen mindenki siet és mindenki, aki úton van, el szeretne jutni a céljához. Beengedni, kiengedni valakit, odafigyelni a kerékpárosokra, a gyalogosokra – és ezáltal sokkal jobbá tudjuk tenni a közlekedésünket. Ezért tartom fontosnak azt, hogy az iskolákban is megjelenjen a közlekedés mint „tantárgy”, hogy a fiatalok már abban nőjenek fel, hogy egy kicsit szabálykövetőbbek, empatikusabbak, mint a mi generációnk. Nagyon jónak tartom például a Magyar Kerékpáros Klub képzéseit, hogy minél többen legyenek bátrak kerékpárra szállni a városban. A Mátyás király körúton - Schwäbisch Gmünd utcában, a Széna téren, a Rákóczi úton, a Kadocsa – Berényi kereszteződésben és most a Zámoly utcában, a Kiskút útján, illetve a Móri úton is azért épülnek teljes útfelújítással és közműcserékkel együtt kerékpársávok, hogy biztonságosan közlekedhessenek a fehérváriak biciklivel vagy rollerrel a városban. Fontos fejlesztése lesz a fehérvári kerékpáros infrastruktúrának, hogy hamarosan két fedett biciklitároló is épül a városban (a Belvárosban, a Zichy liget mellett és a Vasútállomáson), hiszen egyre több a kerékpár, a nagy értékű eszköz és fontos, hogy ezeket le is lehessen tenni valahol biztonságosan.
