Kiss Ferenc, a színészkirály városunkból indulva hódította meg a Nemzeti Színház közönségét és ide tért vissza vágóhídi munkásként a börtönben töltött évek után. Ez a város volt az alfa és az omega a színészkirály életében.
Részlet az 1938-as Magyar feltámadás című filmből: Joób Bálint a csehek börtönében bátran kiáll magyarságáért (Misoga László és Kiss Ferenc)
Az európai főváros autóbusz-pályaudvarán várakozva olyan jelenetnek voltam szemtanúja, mely mélyen beleivódott az emlékezetembe. Egy manökenalkatú és -szépségű – talán kínai – lány állt a mosdó csapja előtt, meredten a tükröt bámulva.Eleinte csendesen, majd egyre izgatottabban, gyötrő mormolást hallatva habzó szappannal sikálta szépséges arcát. A látvány ijesztő volt. Valamit le akart mosni magáról. Mit? A szépséget, a kínaiságot, esetleg a kudarcot, mely Párizsban érte? Hosszú percekig bámultam tapintatlanul, majd elengedtem a látványt. Mennem kellett. Vajon mikor talált megnyugvásra?
Ez a kép sejlett fel előttem Kiss Ferenc színészkirályra emlékezve. Hasonlóan Páger Antalhoz és Jávor Pálhoz, a boldog békeidőkben született és cseperedett fel. A székesfehérvári felsőkereskedelmi iskolában tett érettségi után az első világháború frontjain vált felnőtté, a két világháború közötti időszakban ünnepelt színésszé, sőt színészkirállyá. A harmincas évek szélsőséges politikai áramlata azonban magával ragadta, ebben hasonlított Páger Antalhoz – és különbözött Jávor Páltól. Felkínált és megragadott hatalmánál fogva önként felvállalta színésztársainak kirekesztését, meghurcoltatását, sőt kiszolgáltatta őket az életüktől való megfosztás lehetőségének. Irigységből? Bosszúból? Meggyőződésből? Mindegy ma már. Megbánta, megbűnhődött. Egy láthatatlan tükörbe nézve lesikálta magáról a múltját.
Ha emlékeim nem csalnak, a Géza nagyfejedelem tér 2. szám alatti, Szent Anna-kápolnával szemközti lakóház falán jelezte hajdan egy szerény tábla, hogy itt állt a híres Kiss Ferenc színész háza. A korai királyi vár és palota területén, a Szent Imre-szobor mögött. A táblát ma hiába kerestem.
Ragyogó színészi teljesítményt nyújtott, méltán tisztelte meg a közönség és a szakma a „színészkirály” névvel. Rajongó kritikák jelentek meg játékáról. Eljátszotta a Nemzeti Színház főszerepeit. Volt Cyrano, Liliom, III. Richárd, Macbeth, Othello, Bánk, Ádám és Lucifer. Baltával faragott, magyar-kun-ázsiai arcvonásai, ferde vágású szemei alapján hitelesen alakított ősmagyart a Pogányok című filmben. Molnár Ferenc író társaságában megkapta a Corvin-koszorút, a Horthy-korszak Kossuth-díját, a legmagasabb művészeti elismerést. Minden fontos pozíció őt illette. 1933-tól a Színművészeti Akadémia tanára lett. Többek között Gobbi Hildát, Major Tamást, Várkonyi Zoltánt, Csákányi Lászlót tanította és Bessenyei Ferencet oltalmazta, amikor a katonai behívó elől a Nemzeti Színházhoz szerződtette. Néhány év múlva már az Akadémia igazgatója, 1939-ben a Színművészeti és Filmművészeti Kamara elnöke, 1940-ben a filmügyek miniszteri biztosa. A színészkirály a Gömbös-, Imrédy- és a Teleki-kormányok alatt is halmozta az állásokat és elismeréseket. A kinevezésekhez jelentős díjazás és a „méltóságos” cím járt. Villája már felépült az Orbán-hegyen, Páger Antal villájának közelében. Személye megkerülhetetlen kulturális tényező, nélküle nem tartanak „hazafias” ünnepségeket. A tízgyermekes székesfehérvári református borbély gyermeke Horthy Miklós kormányzó díszvendége a várbéli „garden party-n”.
1944 májusában hősünk az Egyedül vagyunk című lap antibolsevista matinéján együtt játszott Páger Antallal, a külön a számukra írt egyfelvonásos agitációs darabban. Kiss Ferenc egy magyar származású szovjet parancsnokot, Páger Antal a fogságba esett magyar őrvezetőt alakította. Gobbi Hilda mentegeti: Kiss Ferenc aligha értette, hogy mibe sodródik. Végzetes hiúsága miatt eszköz volt és "silánnyá vált.” Major Tamás dühösen kikelt ellene: műveletlen, deklamáló, buta színésznek nevezte, aki állandóan Németh Antalt, a Nemzeti Színház akkori igazgatóját fúrta Imrédy Béla miniszterelnöknél, majd Szálasi Ferencnél. 1944. október 15-én a nyilasok átvették a hatalmat. Négy nap múlva Kiss Ferenc elnyerte áhított jutalmát: a Nemzeti Színház igazgatója, kevéssel ezután a színészügyek kormánybiztosa lett. 1944 novemberében Szálasi a várban gyűlést rendezett, ahol a hungarizmusról szónokolt. Kiss Ferenc Páger Antal társaságában elfogadta a meghívást. Egyre többet hangoztatta, hogy „a magyar színművészetet, a színházak művészi munkáját csakis az építő nemzetiszocializmus hathatja át”. Ekkorra már a vezetése alatt álló Színművészeti és Filmművészeti Kamara végrehajtotta a „társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról” szóló 1938. évi XV. törvénycikk alapján a színészszakma zsidótlanítását.
Egy kis pletyka még a harmincas évekből: Jávor Pál, a „fenegyerek” egy elvált, kétgyermekes zsidó nőt, Landessman Olgát vette feleségül abban az időben, amikor ez a frigy életveszélyes kalandot jelentett mindkettőjük számára. Ragaszkodása, szeretete, hűsége kitartott élete végéig, kiállt minden próbát. Kiss Ferenc sebtében elvált zsidó feleségétől, Duschnitz Piroskától, amikor felmérte, hogy a frigy veszélyeztetheti előmenetelét.
A Nemzeti Színházban közös öltözője volt Jávor Pállal. 1944-ben a vehemens Jávor Pál magából kikelve verte az asztalt a színészkamarában. Így tiltakozott a letartóztatások, az elhurcolások miatt. Az öltözőben összetörte Kiss Ferenc mellszobrát. „Takarodj innen, sötét fekély Thália testén!” – ordította. Aztán az akadémisták előtt szidalmazta, akik jelentették az esetet. Jávor Pált fél évre eltiltották. A tizenkilenc éves Inke László akadémista párbajra hívta ki Jávor Pált. Raksányi Gellért viszont még a Jávor elleni jegyzőkönyvet sem volt hajlandó aláírni.
Közeledett a front. Amikor bezárult Budapest körül az orosz ostromgyűrű, Kiss Ferenc a kormánnyal és a koronával együtt előbb Nyugat-Magyarországra, majd Németországba menekült. Második felesége, egy erdélyi származású kisnemes nő helyett a fiatal színésznőt, Fülöp Katót vitte magával. 1945 májusában még Németországban bujkált. Az angol megszállási övezetben fogták el az amerikaiak. A magyar származású hadnagy, George Gerbner hozta haza, aki Páger Antalnak is a nyomába eredt, és részt vett Imrédy Béla elfogásában. Fedák Sárit is megtalálták, aznap fogták el, amikor Kiss Ferencet hazahozták.
A felelősségre vonás reggelén a Zeneakadémia nagyterme zsúfolásig megtelt. A hallgatóság soraiban képviseltette magát az egész színházi szakma. A politikai ügyész, aki nem volt más, mint Kiss Ferenc egykori színész-tanár kollégája, Nagy Adorján,a vádat nyolc pontban foglalta össze. A teljesség igénye nélkül felidézve: Kiss Ferenc az újpesti színházavatáskor uszító beszédet mondott, örült a német megszállásnak, októbertől csak „kitartás”-sal köszönt, antiszemita darabokat íratott Kádár Lajossal, elhurcoltatta Jávor Pált, Karády Katalint, a színpadon merészen tréfálkozó Békeffy Lászlót. Vétkes volt Horváth Árpád színházigazgató halálában. A magyar színészetet kiszolgáltatta a nyilas eszméknek, a fasiszta uralomnak. 1945 januárjában a Donausender rádióban felolvasta a Nyilas miatyánk című, Szálasit dicsőítő verset. Az ügyész halált kért rá, a bíróság nyolc évre ítélte.
Kiss Ferenc Fedák Sárival, Hómann Bálinttal, gróf Festetics Ernővel raboskodott a Maglódi utcai gyűjtőfogházban. A lapok szanatóriumi kényelemről, cellai dáridózásról, börtönbeli kaszinóéletről írtak. Kiss Ferenc, a börtönkórház örökös díszbetege a vasárnapi református misén pazar városi bundájában pompázott. Fedák Sári Nyáregyházára került, Kiss Ferenc a váci fegyházba, ahonnan 1953-ban, hatvanévesen szabadult. Szabadulása után a székesfehérvári vágóhídon kapott munkát. 1955-ben Latabár Kálmán jött le érte kocsival, hogy leróják kegyeletüket Fedák Sári budapesti temetésén.
Az 1956-os forradalom alatt nem mutatkozott. Lassan megbocsátottak neki. Közel egyidőben Páger hazahívásával, Kiss Ferencet is visszaengedték a színpadra, sőt néhány filmszerep is várt még rá. Ismét megcsillogtatta színészi képességeit. A Pacsirta című filmben bankigazgatót, A kőszívű ember fiaiban táblabírót alakított. 1960-ban a Légy jó mindhalálig című filmben Pósalaky urat játszotta. 1963-ban megkapta az Érdemes művész kitüntető címet.
Még 1936-ban jelentkezett a színiakadémiára egy Appel Henrik nevű diák. Szegény volt, mint a templom egere, télikabátra sem futotta. Az épület előtt taxira váró Kiss Ferenc ráterítette a fagyban didergő diák vállára a saját kabátját. Egyúttal azt tanácsolta, hogy változtassa meg a nevét, ha színészi karriert akar csinálni. A diák később Aczél György néven lett a Kádár-korszak kulturális életének teljhatalmú ura. Vajon összefüggésben van ez a kis történet Kiss Ferenc rehabilitálásával?
Ha már a névmódosításra vonatkozó javaslatokról ejtünk szót, Krampner Ferencet is meggyőzte arról, hogy karrierjének érdekében Kállai Ferencre változtassa nevét. Csak megjegyezném rosszmájúan, hogy a Kiss Ferenc név is szorult volna némi frissítésre, hogy karakteresebb legyen a nem mindennapi karrier érdekében.
A székesfehérvári születésű színészkirály 1978-ban, nyolcvanöt évesen hunyt el. A Farkasréti temetőben immáron együtt nyugszik az égi társulatban Páger Antallal, Jávor Pállal, Karády Katalinnal, Fedák Sárival, Gobbi Hildával, Bessenyei Ferenccel, Kállai Ferenccel és a kulturális élet teljhatalmú urával, Aczél Györggyel.
