-
Prohászka évfordulót ünnepelnek
A hagyományoknak megfelelően konferenciával, szentmisével, majd közös imádsággal emlékeznek meg Székesfehérvár egykori püspökéről, Prohászka Ottokárról születésének évfordulóján a Vasútvidéki Prohászka-templomban. Az eseményen 16 órától Mózessy Gergely püspöki gyűjteményigazgató, levéltáros tart előadást.
2026.10.09. -
Komolyzenei a templomban
Az Óbudai Kamarazenekar ad koncertet október 10-én, szombaton Székesfehérváron. Az Evangélikus templomban 18 órakor kezdődő hangversenyen barokk zeneszerzők műveit hallhatja a közönség.
2026.10.09. -
Metszéspont
A kiállítás sorozat találkozójára várták a képzőművészet barátait a Csók István Képtárba. A tárlat vendégei az eddigiek mellett Varga Gábor Farkas és Tóth Adrien alkotásait is megtekinthette a közönség.
2026.10.09. -
Kiállítás is vár a Fedokon
A Hangszíntér képzőművészeti szakos diákjainak munkáiból nyílt kiállítás a Fedokon. A háromnapos rendezvényen koncertek és filmmvetítések várnak mindenkit.
2026.10.09.
Kezdődik a Királyi Napok - a Magyar Állami Népi Együttes érkezik ma Fehérvárra
A Királyi Napok programjait ITT találja!
Pénteken, augusztus 14-én, a Királyi Napok "0." napján a Magyar Állami Népi Együttes előadása lesz látható 20.30 órától Székesfehérváron, a Városház téren. Az előadás a magyar tánchagyomány kialakulásának és továbbélésének útját járja be. Az első részben eredeti környezetében, korhű viseletekben idézzük fel történelmi táncainkat. A második részben a történeti leírásokból ismert táncok elevenednek meg a színpadon.
A Királyi Napok programjait ITT találja!
Az előadás a magyar tánchagyomány kialakulásának és továbbélésének útját járja be. A keleti eredetű magyar nép ősi szájhagyományos kultúrája sok-sok új elemmel gazdagodva érte meg a huszadik századot. A nyugat felől érkező kulturális hatások mindig kreatívan vegyültek össze a helyi hagyományokkal. A történeti Magyarország területét jelentő Kárpát-medence egyes régióiban ezek a réges-régi divatokból származó táncok, dallamok még ma is élnek. Apáról fiúra szállva a paraszti szájhagyomány őrizte meg őket, mivel nálunk csak az ő közösségeik élhették túl a történelmi viharok pusztításait. A néprajzi gyűjtők (Vikár Béla, Kodály Zoltán és Bartók Béla) munkája nyomán kialakuló kép világossá tette, hogy ez a Kárpát-medencében felgyűjtött hagyományanyag az európai múlt tükre is egyben.
Az első részben eredeti környezetében, korhű viseletekben idézzük fel történelmi táncainkat. A második részben a történeti leírásokból ismert táncok megváltozott, immár paraszti közegből viharzanak elénk, hogy a legújabb idők divatja szerint a városi fiatalok táncházaiban éledjenek újjá.
