Pénteken érkeznek meg az ügyészségre a móri bankrablás aktái, azonban a vádhatóság nincs irigylésre méltó helyzetben - írja a Magyar Hírlap. A lap szerint elképzelhető, hogy a kevés bizonyíték miatt nem is lehet majd vádat emelni, egyes szakértők szerint ugyanis az adatok "maffiaszerű leszámolásra" utalnak.
Pénteken kapja meg az ügyészség az ORFK által a móri bankrablás ügyében lefolytatott nyomozás aktáit. A rendőrség befejezte az iratismertetést, és elkészítette a vádjavaslatot, a nyolc halálos áldozatot követelő bűncselekmény gyanúsítottjai, Kaiser Ede és Hajdú László ellen.
A rendőrségnek azonban csak közvetett bizonyítékai vannak, amelyek csak akkor lehetnek alapjai egy elmarasztaló ítéletnek, ha kértséget kizáróan bizonyítják a bűnösséget - írja a Magyar Hírlap. Ilyen közvetett bizonyítékok Kaiser és Hajdú fegyvereinek megtalált darabjai, amelyeket azonban nem követtek el bűncselekményt. Bizonyíték, hogy négy egykori ügyfél felismerte a bankfiók ajtajában álló Kaisert, illetve a fegyver-, ballisztikus és orvos szakértők együttes véleményét, amelyek segítségével rekonstruálhatók az események, valamint az a hangfelvétel, amely a gyanúsítottak zárkájában készült.
A lapnak nyilatkozó Pálinkás György egyetemi tanár, a Legfelsőbb Bíróság egykori büntetőbírája szerint az ügyészség nincsen irigylésre méltó helyzetben. A korábban halállal is büntethető bűncselekményekről ítélkező szakember úgy látja, hogy a móri vérengzésnek különös jellegzetességei vannak. Szerinte a "tömegmészárlás" inkább maffiaszerű leszámolásra emlékeztet. "Az embernek az a benyomása - mondta a Magyar Hírlapnak Pálinkás György -, hogy a rabló talán nem is a pénzért, az elvitt jelentéktelen összegért tette, amit tett. Hanem mert útjában volt valaki, akit a bankban vélt megtalálni. A többiekkel pedig azért végzett, hogy ne maradjon tanú." A volt bíró szerint, ha a bíróság bizonyítottnak látja a vádlottak bűnösségét életfogytig tartó szabadságvesztést kaphatnak.
Tóth Mihály egyetemi tanár, volt ügyész a móri esetet "a magyar kriminalisztika legszörnyűbb, legvéresebb" bűnügyének tarja. Szerinte valamiféle öngerjesztő gyilkolási szándék alakult ki - a tettesek nem mérlegelték, hogy a megszerezhető pénz arányban áll-e a véres gyilkosságokkal. "Ezt kiválthatta düh, elvakultság, bár elvetemült bűnözők fejével nehéz gondolkodni" - mondta a Magyar Hírlapnak.
Tóth Mihály szerint az is az ügy sajátossága, hogy nyomozókra hatalmas bizonyítási kényszer nehezedett, mert majdnem mindenki elvárta a gyors sikert, ami a kezdetekben súlyos nyomozási és kommunikációs hibákhoz, és időveszteséghez vezetett. A volt ügyész szerint az is érdekes, hogy az általában nem nyilvános nyomozás ebben az esetben komoly publicitást kapott, ami szintén nem járult hozzá a sikerhez Tóth Mihály szerint - derül ki a Magyar Hírlap írásából.