Kalandok a szépséges északon - Lantos Gábor úti beszámolója csütörtökön

A magyarok többsége a napos, meleg déli vidékekre vágyik, talán azért, mert nem is tudja igazán, mennyi élményt, miféle természeti szépségeket tartogathat egy utazás az északi tájakon. Lantos Gábor, a Magyar Rádió munkatársa száz napot töltött Észak-Európa hét országában, élményeiről pedig könyvet írt. Május 17-én, csütörtökön 18 órakor a Vörösmarty Mihály Könyvtár Olvasótermében (Oskola utca 7.) tart vetített képes úti beszámolót a tapasztalatairól, a kalandjairól. 
2018.05.16. 09:10 |

Fogatlan eszkimókkal vacsorázott; a finn szaunában elszabadult vele a földi pokol; betért Norvégia legrégibb hot dog árusához; szánhúzó kutyákkal utazott – egyebek között ezeket a kalandokat említik 100 nap északon – Riport, kaland, kihívás című könyvének ajánlójában.

Öt éve, 2013. január 2-án indultam el a száznapos expedícióra. Úgy éreztem, ki kell szállnom abból a taposómalomból, amelyben sportújságíróként éltem, és amelyben egyébként manapság is élek.” – mesélte Lantos Gábor, akit arról faggattunk, miért éppen Észak-Európába vágyott. „Korábban hivatalos utakon és magánemberként is rengeteget utaztam, bejártam négy földrészt, így eljutottam az északi országokba is. Úgy éreztem, hogy ezeket az országokat a magyarok csak nagyon felületesen ismerik, rengeteg sztereotípia él velük kapcsolatban, meg az ott élő emberekről. Azt tanítják az iskolában, hogy ott az év egyik felében a nappali világosság, a másik felében meg a sötétség uralkodik. Épp most olvastam egy áltudományos írást arról, miben rejlik a finnek boldogsága és boldogtalansága – az elemzés köszönő viszonyban sincs a valósággal. Az volt a célom, hogy olyan könyvet írjak, ami megmutatja Észak-Európa valódi arcát. Finnországban, Svédországban, Norvégiában, Izlandon, Dániában, Grönlandon és a Feröer-szigeteken jártam, és szerencsére a kanapészörf jóvoltából egy csomó érdekes emberrel találkoztam, akik beengedtek az otthonukba, közelebbről megismerhettem a mindennapjaikat. Ez azt jelenti, hogy olyan tapasztalatokra tettem szert, amelyekre az átlagturistának nem nagyon van lehetősége. No és máig tartó barátságok születtek: azóta is tartom a kapcsolatot egy finn családdal meg egy dél-svédországi magyar családdal.”

Lantos Gábor szerint mind a hét országnak megvan a maga varázsa, mindegyik csodálatos természeti szépségekkel dicsekedhet. Dániában a legmagasabb domb 173 méterre van a tengerszint fölött, Norvégiában és Svédországban 2-3 ezer méteres hegyek magasodnak, aztán kihagyhatatlanok a norvég fjordok vagy az izlandi gejzírek. Ám az ismeretségek, az úton átélt kalandok révén azt is megtapasztalta, miként élnek együtt a természettel az emberek. Mert olykor egészen más szemlélettel tekintenek a dolgokra. Nálunk, ha tartósan meleg van, vagy ha egész nap esik az eső, mindenki panaszkodni kezd – az északi ember pedig úgy gondolja, nem az idő rossz, hanem az öltözéked. Talán ezért is nagyobb ott a nyugalom, sokkal kiegyensúlyozottabban élnek. Annak ellenére, hogy a nálunk ismert sztereotípia szerint arrafelé depressziósak az emberek. Lantos Gábor erre felsóhajt: „szeretnék én olyan depressziós lenni…” Hozzáteszi: persze, ott sem fenékig tejfel az élet, ott is akadnak gondok, de az biztos, hogy kevesebbet stresszelnek, mert más a szemléletük.

Minderről szó lesz majd az úti beszámolón, a könyvtár Olvasótermében, ahol képeken is láthatjuk majd a fantasztikus északi tájakat. Lantos Gábor egyébként a könyvnek köszönheti a feleségét is. Elárulta, hogy korábbi kapcsolataiban a közös nyaralások megtervezésénél már az úticél kiválasztása is zátonyra futott: tekintve, hogy ő nem vágyott a melegbe, a kavicsos, tengeri sünökkel (is) nehezített horvát tengerpartra. Ám miután megjelent a könyve, kiderült, hogy akad olyan magyar lány is, aki boldogan és kíváncsian utazik Észak-Norvégiába. Így aztán a kötet megjelenése után rátalált az igazira: Lappföldön tartották meg a templomi esküvőt.

Május 17-én, csütörtökön mindenkit szeretettel várnak 18 órától a Vörösmarty Mihály Könyvtár és a SAMPO Székesfehérvári Finnbarátok Köre szervezésében megvalósuló előadásra, az Oskola utca 7. szám alatt.

Kultúra

  1. Szombaton lesz a VIII. Székesfehérvári Kamarakórus Fesztivál

    A Szent István Hitoktatási és Művelődési Ház és a Vox Mirabilis Kamarakórus már nyolcadik alkalommal rendezi meg a Székesfehérvári Kamarakórus Fesztivált. A szeptember 29-i eseményen öt kórus lép fel, a két fehérvári kórus mellett Szolnokról, Budapestről, és lengyelországi testvérvárosunkból, Opoléból is érkezik együttesek a találkozóra. 14:30 órakor kórusműhely lesz, 17 órakor kezdődik a fesztivál hangversenye.

    2018.09.25.
  2. IWalk helytörténeti séta a fehérvári zsidóság nyomában

    Szerdán délután IWalk helytörténeti séta indul A székesfehérvári zsidóság nyomában címmel. A résztvevő középiskolások az állomásokon a túlélők visszaemlékezéseiből videóinterjúkat nézhetnek meg okoseszközre letöltött USC Shoah iWalk applikáció segítségével.

    2018.09.25.
  3. Pénteken kezdődik a Quartettissimo Európai Vonósnégyes Fesztivál a Károlyi kastélyban

    A Károlyi József Alapítvány szeptember 28. és 30. között nyolcadik alkalommal szervezi meg a Quartettissimo Európai Vonósnégyes Fesztivált. Idén ismét részt vesz a Fesztiválon a Magyar Hangszerész Szövetség a vonósnégyes hangszereit bemutató kiállítással, különböző zeneiskolák pedig koncerteken mutatják be diákjaikat.

    2018.09.24.
  4. Kedden folytatódik a Játék Szalon a Hetedhét Játékmúzeumban

    Folytatódik a Játék Szalon sorozata a Hetedhét Játékmúzeumban: holnap a 17-18. századi babákról hallgathatjuk meg dr. Nagy Veronika előadását egy csésze tea mellett. A ritka kincseknek számító fababákról azt is megtudhatjuk, hogyan járták be sokan közülük a világot mint mini manökenek.

    2018.09.24.

A legszebb pillanatok

Eseménynaptár

2018. Szeptember
h
K
Sze
Cs
P
Szo
V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30

Székesfehérvár Topotéka