Játsszunk együtt! – új együtténeklős fehérvári gyereklemez Mits Péter zenésszel

„Gyere velem, ott várlak már az úton, gyere velem, peng a gitárhúrom (…)” – ezzel a számmal kezdődik Mits Péter új együtténeklős, interaktív gyereklemeze. A Játsszunk együtt! második összeállítását tavaly vették fel egy kodálybeli koncerten; népdalok, virágénekek, a gyerekdalok szerepelnek a lemezen. A felütés pedig egy igazi fehérvári szám: Mits Márton zenéjére Balajthy Ferenc írt szöveget. A lemezről, a hiteles és színvonalas gyerekzenéről, a gyerekeknek zenélésről kérdeztük Mits Péter zenészt.
2020.06.19. 17:22 |

Mi dönti el, hogy egy gyerekeknek szánt lemezre milyen dalok kerüljenek?

A rutin, a tapasztalat sokat számít az összeállításnál. Szomorúzenész vagyok, énektanár - népművelés szakon végeztem karnagyként, és az elmúlt évtizedek alatt az oktatás minden lépcsőfokát végigjártam. A ’80-as években csináltunk egy nagyon sikeres gyerekdarabot, Manóbosszantó volt a címe. Mi írtuk, és mi játszottuk két évadon keresztül a Pelikán Teremben, csak az első körben 150 előadás ment le belőle. Ma úgy fogalmaznánk, hogy interaktív darab volt: a gyerekek az óvó nénikkel és a tanító nénikkel ott ültek közöttünk, és abszolút aktív részesei voltak a játéknak. Lovrek Karcsival és Vörös Tamással – a Generál Pausa Trió – mi voltunk a macskazenészek, a manók pedig Cserhalmi Géza és F. Horváth Gyuszi. Adorján Viktor írta a szöveget, ő is rendezte a darabot. A folytatásban készítettük el a Fecskevárót, másfél évadon keresztül körülbelül száz előadással. Néhány év elteltével pedig a pedagógusok kezdeményezték, hogy újítsuk fel az első darabot, amit aztán hetvenszer játszottunk újra. Az életemet tényleg végigkísérék a gyerekműsorok, a gyerekeknek való zenélés, együttjátszás.

Kik tudnak jól gyerekeknek zenélni? Tényleg pedagógusnak kell lenni hozzá?

Persze. Vagy legalábbis ilyen érzék szükséges: hogy meg tudjam szólítani a gyerekeket. Föláll a szőr a hátamon azoktól a gyerekzenekaroktól, ahol érezhető a modorosság, a mesterkéltség, hogy ’jópofa akarok lenni’, ez rettenetes… Hogy az emberekkel, a gyerekekkel tudjon beszélni valaki, kommunikálni, ahhoz kell egyfajta érzék. Nem bonyolult a képlet, de ezt a részét nem lehet tanulni: valaki vagy meg tudja szólítani a másfél évest vagy a tíz évest, vagy nem. Maximum fejlődni lehet a tapasztalatokból, tanulni nem.

Milyen az igényes gyerekzene?

Mindig olyanokkal játszom, olyan társakat választottam, akik zeneileg, hangszerileg, szakmailag nagyon jók – nálam százszor jobbak akár. Minden évben elmegyünk például karácsonykor a kórház gyerekosztályára játszani, már lassan a harmincadikhoz közeledik ez a jótékonysági, nem könnyű fellépésünk – az utóbbi években ezt a nagyfiaimmal csinálom.

És hogyan lehet a színpadról jól kommunikálni?

Improvizálni is tudni kell, ez egészen biztos. Igaz a közhely, hogy minden közönség más – amikor az első szám után megszólalok, akkor már érzem, hogy veszik-e a lapot… Ha nagy a távolság, mondjuk egy családi napos nagyszínpadnál, amikor a gyerekek a szülőkkel jönnek, vért izzadunk sokszor, nehéz megszólítani őket. Az interaktivitáshoz hozzátartozik a fizikai közelség is. Az iskolákban, óvodákban vagy a táborokban ez jól működik, ilyenkor a ’mieink lettek’, szétszedték a házat, és meg lehetett fogni őket egy pillanat alatt. Kivételek voltak talán az adventi koncertek, ott nem számított a távolság, mindig megvolt az alapot jelentő hangulat.

Sok évtizedes tapasztalat alapján szerkeszti a gyerekműsorokat – mi jellemzi az összeállításait?

Mindig közel állt hozzám a népzene, volt egy ilyen típusú, délszláv zenét játszó zenekarom is a ’90-es évek elején Varró Janóval – a gyerekműsorainkban mindig voltak népzenei ihletésű darabok vagy feldolgozások. Másrészt kutattam is a könnyen énekelhető gyerekdalokat, más népek – olasz, finn, angol, francia, amerikai, észt – dalait, amikkel a gyerekeket jól lehetett mozgósítani.

És hogyan születtek a CD-k?

Az elsőt felkérésre készítettük, a folytatás pedig két éve jött: a Lánczos-Szekfű pályázattal készült el a második lemez. Abszolút tudatos törekvés volt részemről, hogy nem akartam egy laboratóriumi tisztaságú, stúdióban följátszott dolgot csinálni, először a kossuthos ének-zene tagozatosokkal, most pedig a kodályosokkal vettük fel – így egy abszolút koncertszerű felvétel született. A stúdióban tettünk rá egy-két ritmushangszert, egy picit földúsítottuk, de alapvetően egy élő, 65 perces előadásról van szó.

Kiknek szánta a lemezt?

Ez egy pályázati anyag, a célom az volt, hogy a CD eljusson a város összes óvodájába és az iskolák alsó tagozataiba. Ezt a második lemezt úgy igazítottam, hogy – mivel decemberben vettük föl – több téli és karácsonyi dal is van rajta, jobban kötődik az ünnepkörhöz.

Az első szám az Égi játszókán.

Ez most fordítva született, nem egy megzenésített versről van szó: a fiam, Marci készítette el a zenei alapot, és ezt küldtük el Balajthy Ferencnek – egy nagyon aranyos, szép, lírai hangulatú szám lett, és el is különül a lemez többi dalától. Szerettük volna, ha a lemeznek van egy ilyen aktualitása, egy fehérvári költő versével.

Mi lesz a folytatás?

Itt a Kodolányin összehozott a sors egy vak fiúval, aki nálunk végzett kommunikáció szakon – Györök Márkkal azóta együtt muzsikálunk. Nagyon jó vele játszani, abszolút hallása van, akármibe kezdek, már a második ütem után énekli a vokált... Vele készítettünk egy verses összeállítást – köztük saját megzenésített számokkal, illetve Sebővel, Kalákával, Gryllusszal – amivel középiskolásokat szólítunk meg. Ennek a felvételére készülünk, amit szintén a Lánczos-Szekfű pályázattal szeretnénk megvalósítani.

A Lánczos Kornél - Szekfű Gyula ösztöndíj alkotói pályázatára június 30-ig lehet jelentkezni.

Interjú

  1. A szüleimnek megígértem, hogy hazajövök! - interjú Bucsi László professzorral

    Bucsi László professzor, a Szent György Kórház főigazgatója idestova negyven esztendeje, hogy letette az orvosi esküt székesfehérvári fiatalként. Az Ybl Miklós Gimnáziumban érettségizett, és tudatosan választotta az orvosi hivatást. Beszélgetésünk során annak jártam utána, hogy szakmai pályafutásának milyen állomásai voltak.

    2021.05.20.
  2. Hamarosan elindul az új városkártya-rendszer – interjú Laufer Tamással

    Az Alba Innovár immáron négyéves sikertörténetet tudhat magáénak: gyermek és felnőtt képzései, szakkörei, táborai, okostanterem programja után a nevükhöz szorosan fűződő Székesfehérvár App is új funkcióval bővül indén tavasszal – mondta el Laufer Tamás, az Alba Innovár Digitális Élményközpont vezetője.

    2021.05.13.
  3. Kihívás és élmény a Nemere építése - beszélgetés Józsa Dáviddal és Kiss Benjáminnal

    Bár a koronavírus-járvány lassította a munkát, ennek ellenére folyamatosan halad az Albatrosz Repülő Egyesület és a Régi Magyar Vitorlázórepülő Sportalapítvány közös projektje, a 85 évvel ezelőtt Székesfehérváron készült vitorlázórepülő, a Nemere újraépítése. Az elmúlt hónapokban gyarapodott a szárny bordáinak száma, és folyamatosan bővül a segédtartók alkatrészének száma is. 

    2021.04.28.
  4. Prohászka Ottokár püspökre emlékezik halálának évfordulóján Spányi Antal

    Az egyházi ünnepek rendjében Prohászka Ottokár püspök halálának évfordulója idén is húsvétra esett. A századforduló magyar kereszténysége meghatározó személyiségének egyik szellemi-lelki örökségére emlékezve, a szenvedésben megélt istenkapcsolatról és kegyelmekről beszél Spányi Antal püspök.

    2021.04.18.
  1. „Hiszünk az emberek józan gondolkodásában”

    Az egy éve tartó megváltozott életről, a családi találkozók, közösségi élet hiányáról, az új fórumokon zajló képviselői munkáról is szólt a város közgyűlésének két rangidős tagja, akik képviselői munkájuk ellátása mellett édesanyaként, nagymamaként is helytállnak. Dr. Dienesné Fluck Györgyi, a 14. számú és dr. Horváth Miklósné, a 3. számú választókörzet önkormányzati képviselői az egyéni felelősségről és a védőoltás szabad választásáról is megosztotta véleményét.

    2021.04.08.
  2. Itt mindig olyan emberek voltak, akik lehetővé tették a fejlődést - interjú Forgó Bélával

    Minden nagyvállalatnak, így a Köfémnek is kihívást jelentett a rendszerváltozás időszaka. Közülük több nem élte túl a váltást, a fehérvári alumíniumgyár azonban éppen ebben az időszakban indult óriási fejlődésnek. Mi sem bizonyítja jobban a sikert, mint hogy idén ünnepeljük a vállalat nyolcvanadik születésnapját. A rendszerváltáskor indult fejlődést nagyon sokan Forgó Béla nevével kötik össze.

    2021.04.01.
  3. Védjük meg hitünket, az egyházat, keresztény kultúránkat – Spányi Antal püspök nagyböjti üzenete

    Spányi Antal püspök negyedik nagyböjti üzenete szerint minden hívőnek meg kell tudni védeni a hitét, az Egyházat, ezeréves keresztény kultúránkat, hogy megmaradjunk, mint Szent István népe és Mária országa.

    2021.03.24.
  4. Az 1848/49-es események ihlették Sasvári János legújabb domborművét

    Újabb, az 1848-49/es forradalom és szabadságharcot megidéző domborművel bővítette alkotói gyűjteményét Sasvári János László kő- és fafaragó mester. A művész gyermekkora óta hordozta magában az ihletet a műhöz, melyet egyelőre az otthonában őriz, és kutatja a méltó helyét. Életművéről egy könyv is készült Fába vésett magyar történelem címmel.

    2021.03.22.

Lakossági tájékoztatás

Fehérvár Magazin

Webkamera


360 Fehérvár

Eseménynaptár

2021. Június
h
K
Sze
Cs
P
Szo
V
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4