Játsszunk együtt! – új együtténeklős fehérvári gyereklemez Mits Péter zenésszel

„Gyere velem, ott várlak már az úton, gyere velem, peng a gitárhúrom (…)” – ezzel a számmal kezdődik Mits Péter új együtténeklős, interaktív gyereklemeze. A Játsszunk együtt! második összeállítását tavaly vették fel egy kodálybeli koncerten; népdalok, virágénekek, a gyerekdalok szerepelnek a lemezen. A felütés pedig egy igazi fehérvári szám: Mits Márton zenéjére Balajthy Ferenc írt szöveget. A lemezről, a hiteles és színvonalas gyerekzenéről, a gyerekeknek zenélésről kérdeztük Mits Péter zenészt.
2020.06.19. 17:22 |

Mi dönti el, hogy egy gyerekeknek szánt lemezre milyen dalok kerüljenek?

A rutin, a tapasztalat sokat számít az összeállításnál. Szomorúzenész vagyok, énektanár - népművelés szakon végeztem karnagyként, és az elmúlt évtizedek alatt az oktatás minden lépcsőfokát végigjártam. A ’80-as években csináltunk egy nagyon sikeres gyerekdarabot, Manóbosszantó volt a címe. Mi írtuk, és mi játszottuk két évadon keresztül a Pelikán Teremben, csak az első körben 150 előadás ment le belőle. Ma úgy fogalmaznánk, hogy interaktív darab volt: a gyerekek az óvó nénikkel és a tanító nénikkel ott ültek közöttünk, és abszolút aktív részesei voltak a játéknak. Lovrek Karcsival és Vörös Tamással – a Generál Pausa Trió – mi voltunk a macskazenészek, a manók pedig Cserhalmi Géza és F. Horváth Gyuszi. Adorján Viktor írta a szöveget, ő is rendezte a darabot. A folytatásban készítettük el a Fecskevárót, másfél évadon keresztül körülbelül száz előadással. Néhány év elteltével pedig a pedagógusok kezdeményezték, hogy újítsuk fel az első darabot, amit aztán hetvenszer játszottunk újra. Az életemet tényleg végigkísérék a gyerekműsorok, a gyerekeknek való zenélés, együttjátszás.

Kik tudnak jól gyerekeknek zenélni? Tényleg pedagógusnak kell lenni hozzá?

Persze. Vagy legalábbis ilyen érzék szükséges: hogy meg tudjam szólítani a gyerekeket. Föláll a szőr a hátamon azoktól a gyerekzenekaroktól, ahol érezhető a modorosság, a mesterkéltség, hogy ’jópofa akarok lenni’, ez rettenetes… Hogy az emberekkel, a gyerekekkel tudjon beszélni valaki, kommunikálni, ahhoz kell egyfajta érzék. Nem bonyolult a képlet, de ezt a részét nem lehet tanulni: valaki vagy meg tudja szólítani a másfél évest vagy a tíz évest, vagy nem. Maximum fejlődni lehet a tapasztalatokból, tanulni nem.

Milyen az igényes gyerekzene?

Mindig olyanokkal játszom, olyan társakat választottam, akik zeneileg, hangszerileg, szakmailag nagyon jók – nálam százszor jobbak akár. Minden évben elmegyünk például karácsonykor a kórház gyerekosztályára játszani, már lassan a harmincadikhoz közeledik ez a jótékonysági, nem könnyű fellépésünk – az utóbbi években ezt a nagyfiaimmal csinálom.

És hogyan lehet a színpadról jól kommunikálni?

Improvizálni is tudni kell, ez egészen biztos. Igaz a közhely, hogy minden közönség más – amikor az első szám után megszólalok, akkor már érzem, hogy veszik-e a lapot… Ha nagy a távolság, mondjuk egy családi napos nagyszínpadnál, amikor a gyerekek a szülőkkel jönnek, vért izzadunk sokszor, nehéz megszólítani őket. Az interaktivitáshoz hozzátartozik a fizikai közelség is. Az iskolákban, óvodákban vagy a táborokban ez jól működik, ilyenkor a ’mieink lettek’, szétszedték a házat, és meg lehetett fogni őket egy pillanat alatt. Kivételek voltak talán az adventi koncertek, ott nem számított a távolság, mindig megvolt az alapot jelentő hangulat.

Sok évtizedes tapasztalat alapján szerkeszti a gyerekműsorokat – mi jellemzi az összeállításait?

Mindig közel állt hozzám a népzene, volt egy ilyen típusú, délszláv zenét játszó zenekarom is a ’90-es évek elején Varró Janóval – a gyerekműsorainkban mindig voltak népzenei ihletésű darabok vagy feldolgozások. Másrészt kutattam is a könnyen énekelhető gyerekdalokat, más népek – olasz, finn, angol, francia, amerikai, észt – dalait, amikkel a gyerekeket jól lehetett mozgósítani.

És hogyan születtek a CD-k?

Az elsőt felkérésre készítettük, a folytatás pedig két éve jött: a Lánczos-Szekfű pályázattal készült el a második lemez. Abszolút tudatos törekvés volt részemről, hogy nem akartam egy laboratóriumi tisztaságú, stúdióban följátszott dolgot csinálni, először a kossuthos ének-zene tagozatosokkal, most pedig a kodályosokkal vettük fel – így egy abszolút koncertszerű felvétel született. A stúdióban tettünk rá egy-két ritmushangszert, egy picit földúsítottuk, de alapvetően egy élő, 65 perces előadásról van szó.

Kiknek szánta a lemezt?

Ez egy pályázati anyag, a célom az volt, hogy a CD eljusson a város összes óvodájába és az iskolák alsó tagozataiba. Ezt a második lemezt úgy igazítottam, hogy – mivel decemberben vettük föl – több téli és karácsonyi dal is van rajta, jobban kötődik az ünnepkörhöz.

Az első szám az Égi játszókán.

Ez most fordítva született, nem egy megzenésített versről van szó: a fiam, Marci készítette el a zenei alapot, és ezt küldtük el Balajthy Ferencnek – egy nagyon aranyos, szép, lírai hangulatú szám lett, és el is különül a lemez többi dalától. Szerettük volna, ha a lemeznek van egy ilyen aktualitása, egy fehérvári költő versével.

Mi lesz a folytatás?

Itt a Kodolányin összehozott a sors egy vak fiúval, aki nálunk végzett kommunikáció szakon – Györök Márkkal azóta együtt muzsikálunk. Nagyon jó vele játszani, abszolút hallása van, akármibe kezdek, már a második ütem után énekli a vokált... Vele készítettünk egy verses összeállítást – köztük saját megzenésített számokkal, illetve Sebővel, Kalákával, Gryllusszal – amivel középiskolásokat szólítunk meg. Ennek a felvételére készülünk, amit szintén a Lánczos-Szekfű pályázattal szeretnénk megvalósítani.

A Lánczos Kornél - Szekfű Gyula ösztöndíj alkotói pályázatára június 30-ig lehet jelentkezni.

Interjú

  1. Kiadvány készül a környék gyógynövényeiről - beszélgetés Lencsés Ritával

    A megye természetes patikájáról készít gazdagon illusztrált kiadványt Lencsés Rita természetgyógyász, fitoterapeuta, aki több éve vezeti a népszerű Herbarius programok gyógynövénygyűjtő és -ismertető túráit.

    2020.07.02.
  2. Napközis táborok a Volán Fehérvár Öttusa Szakosztályánál - interjú Vörös Zsuzsanna szakosztály-igazgatóval

    Vívás, lovaglás, lövészet, kirándulások, sorversenyek, strandolás: felsorolni is nehéz a színes sportos programok tárházát, amelyet a Volán Fehérvár Öttusa Szakosztálya kínál a náluk táborozó ovisok és kisiskolások számára. A táborról, a sportágról és arról, hogy a koronavírus-járvány milyen nyomot hagyott a Volán Fehérvár Öttusa Szakosztályán, Vörös Zsuzsanna szakosztály-igazgatóval beszélgettünk.

    2020.06.25.
  3. Alkalmazkodni a környezethez és kiemelkedni belőle - beszélgetés Csutiné Schleer Erzsébet építésszel

    Az elmúlt ősszel rendezték meg a Pordán H. Ferenc-emlékkiállítást – az építészmérnök munkásságát a 4 Építész Alkotóközösség dolgozta föl: felkutatták, összegyűjtötték, rendszerezték a gazdag építésztervezői tevékenységek dokumentumait, a terveket, vázlatokat és a jegyzeteket. A XX. század utolsó harmadában, Székesfehérvár építészetének legjelesebb alkotójaként számon tartott Pordán H. Ferenc két jellegzetes épületénél Csutiné Schleer Erzsébet építészmérnök kalauzolt bennünket.

    2020.06.25.
  4. Veszélyhelyzet után - interjú dr. Cser-Palkovics András polgármesterrel

    A kormány visszavonta a március 11-én meghirdetett veszélyhelyzetet, így lezárult egy hosszú, megpróbáltatásokkal teli időszak Székesfehérvár életében is. Dr. Cser-Palkovics András polgármestert az elmúlt hetek, hónapok feladatairól, a közösségépítés folytatásáról és arról is kérdeztük, hogy mire lehet felhasználni a veszélyhelyzet idején felhalmozódott rengeteg tapasztalatot?

    2020.06.23.
  1. 30 éves a Wathay Ferenc Cserkészcsapat - Fehér György parancsnokkal beszélgettünk

    „Cserkésznek lenni életformát jelent. A gyerekek nagyon sok praktikus dolgot megtanulnak, a kézműves tevékenységek mellett fontos a természetben való jelenlét, a táborozás.” - vallja Fehér György, az idén harminc esztendővel ezelőtt Székesfehérváron megalapított Wathay Ferenc Cserkészcsapat parancsnoka.

    2020.06.17.
  2. Új vezérigazgató a Fejérvíz Zrt élén – beszélgetés Laczi Péter vezérigazgatóval

    A Székesfehérvári Önkormányzat többségi tulajdonában álló Fejérvíz Zrt nemrégiben megválasztott vezérigazgatója Laczi Péter az ezredfordulón, még hallgatóként lépett be először a cég falai közé, majd a csatornázási üzem éléről a Polgármester Hivatalba került, ahol a Városüzemeltetési és Közműellátási Irodát vezette mostanáig. Május végén vette át a Fejérvíz éléről harminc év után nyugdíjba vonult Kis Istvántól a tisztséget. 

    2020.06.17.
  3. Léleksimogató kötet - interjú Bartal Klárival, az Alkonyórán írójával

    Bartal Klári Alkonyórán című kötete az elmúlt év végén kerülhetett az olvasók kezébe. Az utolsó másfél évtized verseiből és prózai írásaiból álló sokszínű összeállítás körülöleli a mozgalmas, megpróbáltatásokkal teli életutat, Szegedtől Svédországon keresztül Székesfehérvárig, a magyarság történelmi eseményeivel, saját veszteségekkel, vidám gyerekversekkel, a novellákban a közeli vagy távolabbi múlt emlékeivel.

    2020.06.16.
  4. Beszélgetés Bencze Tamással, az I. András Király Lovagrend nagymesterével

    Bencze Tamás a 2004-ben Székesfehérváron megalapított I. András Király Lovagrend nagymestere, akivel gyermekkori emlékekről, családi indíttatásról, hajózásról, katonai hagyományőrzésről és a koronavírus-járványról is beszélgettünk. 

    2020.06.09.

Lakossági tájékoztatás

Fehérvár Magazin

Webkamera


360 Fehérvár

Eseménynaptár

2020. Július
h
K
Sze
Cs
P
Szo
V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2