-
Deák Dénes Ösztöndíj 2024.
A székesfehérvári Deák Dénes Alapítvány kuratóriuma idén is pályázatot hirdetett művészettörténész, várostörténész, illetve ezen tudományterületek doktori iskoláinak hallgatói részére kutatási tevékenységük támogatására. Pályázni részletes kutatási terv benyújtásával lehet 2024. június 16-ig.
2024.04.26. -
„Kezeink munkáját tedd maradandóvá!”
A Székesfehérvári Református Gyülekezet alapításának 200. évfordulója kapcsán kiállításmegnyitóval folytatódik az ünnepi programsorozat a Budai úti gyülekezeti házban. Április 28-án, vasárnap 17 órakor nyílik tárlat Szabóné Demény Monika népi bútorfestő, Szűcsné Novák Mária tűzzománcművész, Vári Kovács Ágnes textiltervező és grafikus alkotásaiból.
2024.04.26. -
In memoriam Eötvös Péter
In memoriam Eötvös Péter-Francia impressziók címmel a közelmúltban elhunyt világhírű zeneszerzőre emlékeztek az Alba Regia Szimfonikus Zenekar koncertjén. A hangverseny karmestere a világhírű francia dirigens, Rémi Durupt volt.
2024.04.26. -
Az ókori kínaiak Gorsiumba érkeztek
Az ókori Kínába csöppenhetünk a Gorsium Régészeti Parkban. Ötven agyagkatona és két agyagló érkezett Tácra, megnyílt "Az első kínai császár halhatatlan őrei" című nemzetközi tárlat.
2024.04.25.
Így vészelte át Székesfehérvár az előző századok nagy járványait
Szima Viktória, a Fejér Megyei Levéltár munkatársa feldolgozta már a kolerajárvány Fejér megyei történetét, jelenleg pedig a spanyolnátha pusztításának dokumentumait kutatja, amelynek Székesfehérvárra vonatkozó diagramja elsőként cikkünkben jelenik meg.
Fejér megye és Székesfehérvár történelmének pusztító járványai közül a pestisjárvány időszaka már kutatható, van olyan összeírás, ami tartalmazza, hogy melyik településeken ütötte fel a fejét a járvány, illetve hányan haláloztak el. Az újkorban 5 pestisjárvány is érintette Fejér megyét, a legnagyobb 1738 és 1740 között tombolt.
Amikor 1739-ben dühöngött a pestis Székesfehérváron, járványkórházat állítottak fel, rendeleteket hoztak, szigorúan védték a közkutak vizének tisztaságát.
Még 1736-ban rendeletet hoztak arról is, hogy gyógyszereket csak Meller János gyógyszerésznél – a Fekete Sas gyógyszertár jogelődjének tulajdonosánál – lehet beszerezni, a kuruzslást és a gyógyító szerekkel való házalást pedig szigorúan tiltották, így feltételezhető, hogy a nagy járvány idején is a patika szolgálta ki a fehérváriakat és Fejér megyeieket a pestisgyógyszerekkel. A Felsővárosban a Gugas-dűlőnél, az agyagbánya szélénél alakítottak ki karantén övezetet, később az áldozatokat is ide temették el, a mai Pestispincék területére.
Kolerajárvány 1831-ben: 61%-os halálozási arány Székesfehérváron
A kolerajárványok ideje könnyebben feltárható. Az első járvány megfékezésére 1831. július 10-én megalakították a Fejér Vármegyei Kolerabizottságot. „A testület jegyzőkönyveiből szinte napról napra lekövethető, ahogy az egyes településeken elharapózik a betegség.” - mondta el a kutató, aki szerint a kolerához képest a spanyolnátha – legalábbis a tünetek szempontjából – semmiségnek tűnik. A két kór egyaránt gyors lefolyású volt és a spanyolnátha több halálos áldozatot követelt, azonban a találóan hányszékelésnek is nevezett ázsiai kolera súlyos esetben óránként 1 liternyi székletürítéssel és hányással járt, ami kiszáradáshoz és keringésleálláshoz vezetett.
Az 1831. év végén kelt a kolerával kapcsolatos megyei és fehérvári halálozásokat összesítő irat tanúsítja, hogy Székesfehérváron 1474 fő fertőződött kolerával, ebből 898-en haltak bele a betegségbe. A megyében még további 6304 ember életét követelte a kór. Ráadásul a következő nagy kolera járvány nem sokat váratott magára: 1872–1873 között dühöngött és összesen 2696 fő hunyt el Fejér megyében a kór következtében.
Egész településeket vontak karantén alá
A járványügyi intézkedések igen szigorúak voltak a pestis és a kolera kapcsán Fejér megyében: számos esetben egész településeket vontak karantén alá. A járványok idején piacokat, vásárokat tiltottak be és a kereskedelmet, élelmezést is megbénította például, hogy lezárták a vízi közlekedést, így ellehetetlenültek a víz mellé települt malmok, ezáltal a gabonához való hozzájutás is nehezebbé vált a fehérváriak számára. A XIX. századi járványok idejére már kialakult egyfajta orvosi protokoll: meghatározták, hogy milyen feltételek mellett lehetett bemenni a beteghez, hogyan kell tisztálkodnia a gondozóknak, vagy fertőtleníteni a betegszobát és a házat. Felgyorsították a temetéseket is, nem lehetett például tort ülni.
A karantén betartása és a vallás összefüggései
A kutató egyfajta vallásszociológiai megközelítést is adott a témához. Nemzetközi szinten ugyanis több kutatás irányult már arra, hogy van-e összefüggés a karaténban élők járványhoz való hozzáállása és fegyelme, illetve felekezethez való tartozásuk között. Kimutatható, hogy akik hittek az eleve elrendelésben, - például városunkban a kálvinisták - azok számára a karantén betartása nem annyira számított, hiszen hitük szerint Isten dönti el, hogy meghalnak-e egy járványban, vagy sem. Fejér megye kapcsán is folyik ennek vizsgálata, elsődlegesen a pestisjárvány vonatkozásában.
A spanyolnátha fehérvári pusztítása és az első magyar védőmaszk ötlete
A spanyolnáthával kapcsolatos kutatások közben bukkant rá Szima Viktória Dr. Bodon Károly királyi tanácsos, közkórházi főorvos „ A spanyol járvány intőtáblájára” című munkájára. Ez többek között olyan, a helyüket ma is megálló "intéseket" tartalmaz, mint hogy „utazásaidat hajón, vasúton lehetőleg halaszd el a járvány utáni időre”, vagy, hogy „a csókolódzást, baráti kézfogást legjobb elhagyni”. Bodon doktor azt is megjegyzi, hogy az emberek ne üljenek fel annak a „sokszor végzetesen káros babonának, hogy az alkohol bátor élvezete a spanyol láztól megóv”. Előállt olyan javaslatokkal, melyekhez hasonlókkal ma is találkozhatunk itt-ott az interneten a koronavírus kapcsán: ilyen például az óránkénti szájöblögetés sós vízzel.
Dr. Bodon Károly volt az első magyar influenza védőmaszk atyja is, 1918-ban ismertetett egy tanulmányt kálium-permanganáttal átitatott vattát tartalmazó védőálarcról. Ebben az időben Svájcban alkalmaztak már védőmaszkot, hazánkban viszont ez volt az első ilyen terv. Bodon 1920-ban már megkérdőjelezi a találmányát, így végül nem terjedt el, részben amiatt is, hogy kiterjedt alkalmazása az anyaghiány miatt kivitelezhetetlen volt.