2. Igazgatási Irodán indítható hatósági ügyek (Fakivágás; Talajvízkút létesítée, Zajkibocsátás)

Igazgatási Irodán indítható hatósági ügyek (Fakivágás; Talajvízkút létesítée, Zajkibocsátás)

2025.11.15. |
Ügyfélfogadás helye: 8000 Székesfehérvár, Városház tér 2. 

Ügyfélfogadás ideje:                           Szerda: 800-1200 ; 1300-1800

                                                                Péntek: 800-1200

  • Fakivágási ügyek
  • Talajvízkút létesítésének és használatbavételének engedélyezése (kizárólag háztartásban szokásos vízszükségletet kielégítő kút esetében)
  • Zaj és rezgésvédelmi eljárások lefolytatása

Hajdu Rita 537-131 repasi.rita@pmhiv.szekesfehervar.hu

Nemzeti Jogszabálytár webes elérhetősége: http://njt.hu/

 
I. Fakivágási engedélykérelem/bejelentés
 

Közhasználatú területen történő fakivágás

  1. A közterületen történő fakivágási ügy leírása, egyéb információk:

Kérelmét olyan természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nyújthat be a Jegyzőhöz, akinek érdekében áll a fás szárú növény kivágása és vállalja a pótlási kötelezettséget. A kérelem nyomtatvány (innen letölthető - pdf) benyújtható postai úton, elektronikusan vagy személyesen beadva a nyomtatványon szereplő kötelező adattartalommal. A hatóság a fás szárú növény kivágása iránti kérelmet elutasíthatja, ha a kérelmező a pótlási kötelezettség vállalásáról nem nyilatkozik, s ha a fás szárú növény kivágása a településképi, környezetvédelmi, természetvédelmi érdekeket sért, vagy ha szakértői vélemény alapján nem indokolt. Az ügyintézési határidő: 60 nap.

Kérelmezőt terheli mind a fakivágás, mind a pótlásként előírt fás szárú növény(ek) beszerzésének valamint az elültetett fás szárú növények fenntartási költségei!

Jelen engedélyezési körbe tartozó eljárás a 2021. január 1-től hatályba lépett módosításokkal az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 28.§ (1) bekezdése értelmében illetékmentes.

A közterületen lévő fás szárú növény kivágását követő 1 éven belül a használó köteles gondoskodni a növény helyben történő szakszerű pótlásáról. A telepítendő cserje esetében 3 éven belül kell biztosítani a legalább azonos területi borítást. A pótlás céljából történő telepítést meg kell ismételni, ha a telepítést követő vegetációs időszak kezdetén a fás szárú növény nem ered meg. A szakszerű pótlás teljesítését a jegyző ellenőrzi.

Amennyiben a közműfektetés a fás szárú növény megtartásával nem valósítható meg, a jegyző a kivitelezőt a fás szárú növény pótlására kötelezi.

Amennyiben a fás szárú növény pótlása a földrészlet adottsága miatt nem vagy csak részben teljesíthető, a pótlást a jegyző által kijelölt más ingatlanon történő telepítéssel kell teljesíteni. A más közhasználatú telken történő pótlás esetén az ültetési helyek pontos meghatározása az eljáró hatóság feladata.

Amennyiben a közhasználatú területen lévő telken történő fakivágás a szomszédos telek tulajdonosa érdekében történik akkor a kivágási és pótlási kötelezettséggel járó költség az érdekelt telek használóját terhelik.

Közhasználatú területen kivágott fát közhasználatú területen kell pótolni oly módon, hogy egy darab kivágott fa helyett legalább egy darab fát kell ültetni.

  1. Az ügyintézés helye és ideje:

Székesfehérvár Város Polgármesteri Hivatal Igazgatási Irodája

(8000 Székesfehérvár, Városház tér 2. 23. szoba)

ügyfélfogadási időben szerda: 8.00-12.00 13.00-16.00 és péntek: 8.00-12.00 óra között.

Telefonon kizárólag tájékoztatás kérhető: +36 22 537-131

 Vonatkozó jogszabályok:

a települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről https://njt.hu/jogszabaly/2024-282-20-22

az általános közigazgatási rendtartásról https://njt.hu/jogszabaly/2016-150-00-00

az illetékekről https://njt.hu/jogszabaly/1990-93-00-00

a közúti közlekedésről https://njt.hu/jogszabaly/1988-1-00-00

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 31/2015 (VI.26.) önkormányzati rendelete

a fás szárú növények védelméről https://or.njt.hu/eli/726995/r/2015/31

  1. A fakivágási ügyek telefonon nem, csak elektronikusan intézhetőek:

www.epapír.gov.hu témacsoport: önkormányzati igazgatás, ügytípus: települési zöldterületi ügyek

Belvárosi magáningatlanon történő fakivágás

  1. Az ügy leírása:

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben (a továbbiakban: HÉSZ) meghatározott Történelmi Belváros városrész területén lévő nem közhasználatú ingatlanon, azaz a belvárosi magáningatlanokon történő fakivágásra Székesfehérvár Megyei Jogú Város Címzetes Főjegyzőjétől engedélyt kell kérni.

 

A Kérelmezőt terheli fakivágással, a pótlásként előírt fás szárú növény(ek) beszerzésével, valamint az ültetéssel és a fenntartással kapcsolatos költségek!

 

  1. Vonatkozó jogszabály:

a fás szárú növények védelméről szóló 31/2015. (VI. 26.) önkormányzati rendelet

 

Ide kattintva megnézheti az alaptérképen a történelmi belváros lehatárolását.

Nagyítással helyrajzi szám szerint be lehet azonosítani az egyes ingatlanokat.

 II. Talajvízkút létesítése iránti engedély

A jegyzői hatáskörbe tartozó meglévő házi fúrt és ásott kutakkal kapcsolatos teendők

 

Az Országgyűlés 2023. június 13-án elfogadta a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítását, melynek értelmében a meglévő kutak nagy része legálissá vált.

 A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény szerint:

 28/A. § (1a) A  vízkészletvédelmi országtérképen vízkészletvédelmi szempontból kockázatmentesként meghatározott területeken a mezőgazdasági célú, ötven méter talpmélységet meg nem haladó és az első vízzáró réteget el nem érő kút létesítését, üzemeltetését és megszüntetését előzetesen be kell jelenteni az öntözési igazgatási szerv részére.

(1c) A háztartási vízigényt kielégítő, ötven méter talpmélységet meg nem haladó és az első vízzáró réteget el nem érő kút (a továbbiakban: háztartási kút) létesítését, üzemeltetését és megszüntetését – az (1d) bekezdésben foglalt kivétellel – előzetesen be kell jelenteni a vízilétesítmény helye szerint hatáskörrel rendelkező vízügyi hatóság részére.

(1d) Nem szükséges vízjogi engedély és bejelentés a vízkészletvédelmi országtérképen vízkészletvédelmi szempontból kockázatmentesként meghatározott területeken a háztartási kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez.

 

45/N. § (1) A 2024. január 1. előtt létesített, ötven méter talpmélységet meg nem haladó és az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági célú kút fennmaradásához nem szükséges vízjogi engedély és bejelentés.

(2) Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az (1) bekezdés szerinti mezőgazdasági célú kút üzemeltetője.

45/O. § (1) Nem szükséges vízjogi engedély és bejelentés a 2024. január 1. előtt

  1. a) a létesítésekor hatályos jogszabály előírása ellenére engedély nélkül vagy
  2. b) engedélytől eltérően

    létesített háztartási kútra.

(2) Az (1) bekezdés szerinti háztartási kút esetében a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást nem kell lefolytatni.

(3) Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az (1) bekezdés szerinti háztartási kút üzemeltetője.

 A fentiek értelmében a 2024. január 1-je előtt engedély nélkül létesített, 50 méternél nem mélyebb, az első vízzáró réteget el nem érő háztartási, kerti és mezőgazdasági használatú kutak teljes körűen mentesülnek az engedélyetetési kötelezettség alól, automatikusan szabályosnak minősülnek amennyiben vízkészletvédelmi szempontból nem védendő területen találhatóak.

 Így Székesfehérvár város területén kizárólag a csatolt helyszínrajzon pirossal jelölt (vízkészletvédelmi szempontból kockázatos) területeken kell vízjogi engedélyezési és bejelentési eljárást lefolytatni, a többi esetben semmilyen teendő nincsen.

Vízkészletvédelmi szempontból kockázatos területek

III. Zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelem

Zajkibocsátási határértékkel kapcsolatos ügyek

Zajkibocsátási határértékkel kapcsolatos ügyek

  1. Az ügy leírása:

A környezetvédelmi hatóság zajkibocsátási határértéket megállapítását kell kérni minden olyan gazdasági tevékenységet végző személynek (üzemeltetőnek), aki zajt okoz, és ezzel a védendő környezetet, és a hatásterületen élőket zavarja. Például: kis -és nagykereskedelmi, -vendéglátó, -sport, -szórakoztató, üzemi és -szabadidős tevékenységek, épületek építése, egyéb létesítmények, berendezések stb. vonatkozásában.

Kérelmet kell benyújtania, aminek tartalmaznia kell:

  • kérelmező (üzemeltető) neve, székhelye,
  • üzemi, szabadidős zajforrás megnevezése, címe,
  • a zajforrás rövid leírása (technológia, a folytatott tevékenység),
  • a zajforrás működési rendje (műszak vagy nyitvatartási, működési idő, szezonális (nyári, téli vagy más működési rend).
  • nem rendszeresen működő zajforrásokra vonatkozó adatok,
  • a zajforrás hatásterületén elhelyezkedő ingatlanok felsorolása.

Környezeti zajt előidéző üzemi vagy szabadidős zajforrásra vonatkozóan a tevékenység megkezdése előtt a környezeti zaj- és rezgésforrás üzemeltetője köteles a környezetvédelmi hatóságtól környezeti zajkibocsátási határérték megállapítását kérni, és a határérték betartásának feltételeit megteremteni.

A környezeti zaj- és rezgésvédelemi követelmények teljesülését vizsgálatokkal kell alátámasztani. Ezen vizsgálatokat a környezeti zaj, illetve rezgés elleni védelem vizsgálatára feljogosító szakértői engedéllyel (mérnökkamarai engedéllyel) rendelkező személy, illetve ilyen személyt foglalkoztató szervezet végezheti.

  1. Benyújtandó dokumentumok:

Minden esetben kötelező: A zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KVVM rendelet 2. számú mellékletében szereplő kérelem és a zajszakértő által készített akusztikai dokumentáció.

Esetlegesen csatolandó: meghatalmazás, meghatalmazott képviselő igénybe vételekor

  1. Egyéb információk:

Építési zaj- és rezgésforrás működtetésével kapcsolatos előírások: A kivitelező a zaj- és rezgésvédelmi követelményeket az építőipari tevékenység ideje alatt köteles betartani. a Határértékek betartása esetében az építkezés sem bejelentés, sem engedélyköteles tevékenyégnek nem számít.

A kivitelező felmentést kérhet a külön jogszabály szerinti zajterhelési határértékek betartása alól a környezetvédelmi hatóságtól egyes építési időszakokra, ha a kibocsátási határérték-kérelem szerint a zajkibocsátás műszaki vagy munkaszervezési megoldással határértékre nem csökkenthető, építkezés közben előforduló, előre nem tervezhető, határérték feletti zajterhelést okozó építőipari tevékenységre.

A kérelemben meg kell jelölni a határérték túllépés okát, a felmentéssel érintett időszak kezdő és végnapját, a zajcsökkentés érdekében tervezett intézkedéseket és azok várható eredményeit. A Jegyző a zajterhelési határérték alóli felmentésről szóló határozatában az építőipari tevékenység napi, heti időbeosztására és a munkavégzés teljesítményére vonatkozóan is előírhat korlátozást.

Amennyiben az építtető a fenti előírásokat megsérti, a Jegyző zajbírságot szabhat ki és a határérték túllépés mértékétől függően a tevékenység korlátozható, felfüggeszthető, vagy megtiltható.

  1. Vonatkozó jogszabályok: