-
Mesélő táncok
Mintegy hatszáz székesfehérvári nagycsoportos óvodás vett részt abban az egyedülálló produkcióban, melyet a Székesfehérvári Balett Színház rendezett kedden délután a Belvárosban, a Tánc Világnapja alkalmából. A gyerekek a népszerű Alma együttes páratlanul vidám muzsikájára táncoltak, bolondoztak a Mercure Hotel Magyar Király előtti téren.
2024.04.30. -
Királykúti esték Kozáry Ferenccel
A Vörösmarty Színház népszerű színművészét, Kozáry Ferencet ismerheti meg közelebbről a közönség a Királykúti esték következő alkalmán. A minden szerepében emlékezetes alakítást nyújtó, sokoldalú művésszel Bakonyi István irodalomtörténész beszélget május 2-án, csütörtökön 18 órától a Királykút Emlékházban. A belépés ingyenes.
2024.04.30. -
Kórusfesztivál Fehérváron
Közös énekléssel, a kórusok köszöntésével és koncerttel indult az Alba Regia Gyermek- és Ifjúsági Kórusfesztivál. A háromnapos eseményre hat vendégkórus érkezett az ország különböző pontjairól a házigazda, a Székesfehérvári Kodály Zoltán Általános Iskola, Gimnázium és AMI meghívására.
2024.04.30. -
Floralia Gorsiumban
Két nap az ókorban - pompába öltözött Gorsium! Ezreket várt a Florália Tác mellé. Gladiátorviadal, hétpróba, kézműves foglalkozások - az ókori Rómába utazhattunk.
2024.04.29.
Húsvét vasárnap - a Feltámadás napja
A Húsvét Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe a keresztény egyházak legrégibb, a zsidó pészahra visszavezethető ünnepe. Húsvét vasárnapja a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap. Sok országban szokás e napon a napfelkeltét egy magas hegy tetején várni. Ehhez több hiedelem kapcsolódik - egyik szerint a felkelő nap Krisztus feltámadásának bizonyítéka, a másik szerint aki jól figyel, megláthatja benne a Krisztust jelképező bárányt a zászlóval. Vasárnap a sonka mellé tojást, tormát fogyasztanak. E nap ünnepi étele a bárány is.
A húsvét időpontjának meghatározásánál alapvető nehézség, hogy miként Jézus születésének, úgy szenvedéstörténetének pontos idejét sem ismerjük. A zsidók az Egyiptomból való kivonulásra, a keresztények Jézus halálára és feltámadására emlékeztek, vagyis keresztény tartalommal töltötték meg az ősi, és megkeresztelkedésük előtt saját maguk által is megtartott zsidó ünnepet. Hasonlóan jártak el az ősi pogány napkultusz esetén is, amikor a Jézus születésére való emlékezés napjává tették a téli napforduló napját.
A tojás általános tisztelete Jézus születésénél jóval távolibb múltba nyúlik vissza. Az életet hordozó csíra már régóta a világmindenség jelképe a Föld számos népének hitvilágában, jónéhány teremtésmítosz pedig egyenesen a világnak a tojásból való megszületését beszéli el. A tojásfestésen kívül szokás még a termékenységvarázsláshoz kötődő a tojásütés, a tojásdobálás, a dombról való tojásgurítás szokása. Nem csupán festett, hanem karcolt, vakart, patkolt, kotort, márványozott, viasszal „írott” is lehet a tojás. Az általában absztrakt geometriai minták mögött a több évezredes hitvilág szimbolikája bújik meg. A legelterjedtebb a piros tojás, amelynek a színe a vért (Jézus kiöntött vérét), és a tüzet, a szerelmet és a tavaszt, a szabadságot és a feltámadást egyaránt jelképezi.