Hull a pelyhes - a Mikulás nyomában járva

Az ajándékosztogató, mosolygós, piros ruhás Mikulás alakja Magyarországon először a 19. század végén jelent meg, akit egyre inkább összekötöttek az ókorban élő Szent Miklós püspökkel. A legenda szerint egy szegény embernek három lánya volt, akiket megfelelő hozomány hiányában nem tudott férjhez adni. Miklós, a myrai püspök elhatározta, hogy segít rajtuk, de szemérmességből vagy szerénységből ezt titokban tette. Az éj leple alatt egy-egy arannyal telt erszényt tett a szegény ember ablakába. Egyes változatok szerint ezt három egymást követő éjjelen tette, mások szerint három egymást követő évben. A harmadik esetben az ablak zárva volt, mert kint nagyon hideg volt, ezért a bátor Miklós püspök ekkor felmászott a tetőre, és a nyitott kéményen át dobta be az aranyat. A harmadik lány éppen akkor kötötte fel harisnyáját száradni a kémény alá, így a keszkenőbe rakott arany éppen abba hullott bele. Mindkét verzió szerint az apa a harmadik alkalommal megleste az adakozót, hogy megköszönje neki az ajándékot, de Miklós csak annyit mondott, hogy egyedül Istennek tartoznak köszönettel.