-
„Élünk, dolgozunk, s őrizzük a hagyományokat” - bemutató a Vörösmarty Színházban
Bemutatta a Vörösmarty Színház Székely Csaba Bányavirág című tragikomédiáját a Kozák András Stúdióban. Az előadást Botos Bálint állította színpadra, aki rendezésében a szereplők zárt élethelyzetét helyezte fókuszba, amelyben egy haldokló jelenléte határozza meg a viszonyokat.
2026.04.26. -
Mindent József Attiláról
A Tarsoly Ifjúságért Egyesület és a Vörösmarty Mihály Könyvtár immár 35. alkalommal várta a középiskolás diákokat, hogy a költészet napjához kapcsolódva megmutathassák, mennyire ismerik József Attila életét és hatását a magyar költészetre.
2026.04.24. -
"Angyaltollat keresni mentem"
Nagy László, egykori kiváló író születésének 100. évfordulójára emlékeztek a tavalyi évben a Csoóri Sándor Társaságnál. Az ő kezdeményezésükre rendeztek filmvetítést a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban.
2026.04.24. -
Schumann Salon
A horvát-magyar kapcsolat ápolása volt a célja annak a Schumann Salon elnevezésű irodalmi estnek, amelyet a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban szerveztek meg. A program során a zenei produkciók mellett verseket és prózákat is hallhatott a közönség.
2026.04.24.
Hull a pelyhes - a Mikulás nyomában járva
Németországban Nikolaus, Oroszországban Fagyapó, a finneknél Joulupukki, Magyarországon a Mikulás hozza az ajándékokat a gyerekeknek december 6-án. Az ajándékosztogató, mosolygós, piros ruhás Mikulás alakja Magyarországon először a 19. század végén jelent meg, akit egyre inkább összekötöttek az ókorban élő Szent Miklós püspökkel.
2013.12.06. 08:42 |
Németországban Nikolaus, Oroszországban Fagyapó, a finneknél Joulupukki, Magyarországon a Mikulás hozza az ajándékokat a gyerekeknek december 6-án. Az ajándékosztogató, mosolygós, piros ruhás Mikulás alakja Magyarországon először a 19. század végén jelent meg, akit egyre inkább összekötöttek az ókorban élő Szent Miklós püspökkel.

Az ajándékosztogató, mosolygós, piros ruhás Mikulás alakja Magyarországon először a 19. század végén jelent meg, akit egyre inkább összekötöttek az ókorban élő Szent Miklós püspökkel. A legenda szerint egy szegény embernek három lánya volt, akiket megfelelő hozomány hiányában nem tudott férjhez adni. Miklós, a myrai püspök elhatározta, hogy segít rajtuk, de szemérmességből vagy szerénységből ezt titokban tette. Az éj leple alatt egy-egy arannyal telt erszényt tett a szegény ember ablakába. Egyes változatok szerint ezt három egymást követő éjjelen tette, mások szerint három egymást követő évben. A harmadik esetben az ablak zárva volt, mert kint nagyon hideg volt, ezért a bátor Miklós püspök ekkor felmászott a tetőre, és a nyitott kéményen át dobta be az aranyat. A harmadik lány éppen akkor kötötte fel harisnyáját száradni a kémény alá, így a keszkenőbe rakott arany éppen abba hullott bele. Mindkét verzió szerint az apa a harmadik alkalommal megleste az adakozót, hogy megköszönje neki az ajándékot, de Miklós csak annyit mondott, hogy egyedül Istennek tartoznak köszönettel.
A mai gyermekeknek mesélt legenda szerint a Lappföldön élő Mikulás apó szenteste felszerszámozza rénszarvasait, ők pedig sebes vágtával felrepítik az ajándékokkal roskadásig megrakott szánkóját a felhők közé, hogy minden gyerekhez időben eljussanak a várva várt ajándékok. 1939-ben Bob May megírta Rudolf, a piros orrú rénszarvas történetét. Azóta Mikulás apó szánhúzó rénszarvasai: Rudolf, Fürge, Sármos, Talpas, Kerge, Csámpás, Torkos, Bátor és Szélvész.